2006-04-21
› S@ti. Eddig 6 hozzászólás.
Mentálhigiénia órára márpedig érdemes járni. Az előző héten például kitöltöttünk egy 165 kérdésből álló tesztet, aminek ma volt a kiértékelése. A tesztben a kérdésekre igennel és nemmel lehetett csak felelni (bár jellemző, hogy én a kérdések 20%-ára simán azt mondtam volna, hogy "attól függ"...), a kérdések maguk olyanok, mint például: "Kellemetlennek érzi-e, ha embereket kell irányítania?" vagy "Igényli-e, hogy Ön körül mindig minden a helyén legyen és rend legyen", vagy például: "Elítéli-e azokat, akik vétenek az általános higiéniai szabályok ellen?", meg ilyenek. Aztán egy egyszerű módszerrel (nem érdemes részletezni) át lehet fordítani számokra különböző személyiség-jellemzőket. Ezek például az affiliációs szükséglet, a védekezés-szükséglet, a rend-szükséglet meg hasonlók. Aztán jönnek a másodlagos jegyek, például az önigazolás(ra való hajlam), a passzív dependencia és az agresszív nonkonformizmus.
Ezek közül nekem a legtöbb értékem az átlagértékek közé esett, kivéve az affiliációs szükségletet (alacsonyabb), a rend szükségletét (alacsonyabb), a szociabilitást (alacsonyabb), és az agresszív nonkonformizmust (magasabb).
Namost az alapelemek közül is kettő, meg a másodlagos jegyek közül is kettő volt, ami nem átlagos. Na, akkor mélyelemezzünk talán kicsit, mert érdemes. Az affiliációs szükséglet az azt jelenti, hogy akinek magas, annak igénye van rá, hogy valahova tartozzon. Ahogy kivettem a tanár szavaiból, ez az ilyen módon valahová tartozás ez just for the sake of it értendő, tehát mondhatni öncélú. én tényleg nem akarok sehová tartozni csak azért, hogy elmondhassam magamról, hogy én oda tartozom, én az ilyet nem érzem valósnak. Inkább tartozom önmagamhoz...
A másik alapelem, amiben átlag alatti értéket értem el, az a rend szükséglete volt. A magyarázatból az derült ki, hogy a magas értékre az lenne jellemző, hogy az illető törekszik a világ megértésére, és mindent meg akar magyarázni tudományosan/logikailag/ésszel. Régen tökre ilyen voltam, aztán most már talán látom, hogy mi logikai/tudományos/észkérdés és mi nem... Illetve szeretem azt hinni, hogy látom, néha nem sikerül elkerülni azt, hogy logikát keverjek oda, ahova nem illik...
A másodlagos elemek (amik az előzőkből számolandók) között elsőként az "agresszív nonkonformitás" értéke lett nálam az átlagosnál magasabb. Ezt egyértelmű módon úgy számoljuk, hogy legyen benne az agresszió értéke is. Az összes alapjellemző közül (ilyenből 11 van), nálam az agresszió értéke lett a legalacsonyabb, 4 pont a 15-ből, bár ezzel sem tudtam az átlag alá kerülni, mert az átlagos érték pont 4-től kezdődött. Még poénkodtam is azzal, hogy a sok UT kiöli belőlem az agressziót... Tudom, gyenge poén :-). Mindenesetre a lényeg az, hogy az agresszív nonkonformitás lényege, hogy mennyire merünk szembeszállni az uralkodó normákkal, és ezt mennyire agresszíven tesszük. Nálam az agresszió értéke alacsony volt, tehát ennek a tulajdonságnak inkább a nonkonformitás része a domináns, és... tényleg. Legalábbis én is ezt gondolom magamról, ami kijött. Persze ez is helyzetfüggő, mert nem vagyok nonkonformista minden tekintetben, de aminek nem látom értelmét, azt én nem csinálom akkor sem, ha sokan csinálják. Viszont agresszívan sem állok ehhez hozzá, és nem támadok le senkit, hogy ő se csinálja. Legfőképp azért, mert ez ugyanolyan értelmetlen lenne - megtanítani nem lehet senkit semmi olyasmire, amit nem tud amúgyis ugyebár...
Az utolsó jellemző, amiben eltértem az átlagtól, az a szociabilitás, amely értékem alacsonyabb lett az átlagnál. Azaz én inkább visszahúzódó, magamnak lévő emberke vagyok, aki nem igényli annyira mások társaságát. Nos, erre csak egy szót tudok mondani: személyfüggő.
Ebből a tesztből ez az agresszív nonkonformizmus tetszett meg a legjobban, hogy mennyire, az szerintem egyértelmű. Bár kicsit magasabb értékre számítottam még így is :-)
Ma voltam könyvtárban is, ahol elsődleges célom a Végtelen történet megszerzése volt, ami sikerrel is járt. Mivel az Ende polcon nem volt ott, gyorsan kikaptam két művét (nem is emlékeztem rá, hogy az egyikről szintén volt szó Shadow blogjában, de erről még lesz szó), meg még hoztam ki. Egyszerre hatot lehetett, úgyhogy kihasználtam mindet. A hat könyv a következő:
Michael Ende: Végtelen történet
Michael Ende: Momo
Michael Ende: Varázslóiskola
Örkény István: Egyperces novellák
Stephen King: Tortúra
Szentmihályi Szabó Péter: Anti-regény
Most lesz arról a könyvről szó, amit ShadoW már megemlített a blogjában (a Végtelen történeten kívül), ugyanis a Momót már el is olvastam, és egyáltalán nem számítottam rá, hogy ennyire zseniális lesz. Márpedig az. Végig az járt a fejemben, hogy ezt mennyire jól meg lehetne filmesíteni, éshogy arra a filmre én az IMDb-n 10/10-et adnék... - már persze, ha jól lenne megcsinálva. Márpedig persze, hogy jól lenne megcsinálva, hiszen én képzeltem el a filmet. Például Hora mestert játszhatná Morgan Freeman, meg valahogy Kiefer Sutherlandet is bele kéne tenni... Na mindegy. Komolyra fordítva a szót, rengeteg értékes gondolatot tartalmaz a remekmű, és kedvem lenne most legalább 2 oldalnyi szöveget összeidézgetni különböző pontokról, de nem teszem, inkább ajánlom mindenkinek a könyvet. és csak egyet idézek belőle:
Van egy nagy, mégis egészen hétköznapi titok. Mindenkinek része van benne, mindenki ismeri, de csak kevesen gondolkodnak el rajta. Az ember tudomásul veszi, csöppet sem csodálkozik rajta. Ez a titok az idő.
Van naptár, van óra, hogy mérje, de ez mit se jelent, hiszen mindenki tudja, egy-egy óra néha egész örökkévalóságnak tetszhetik, el is suhanhat, akár egy pillanat - attól függ, mit élünk abban az órában.
Mert az idő élet. Az élet pedig a szívünkben lakik.
Erről pedig az Equilibrium című 10/10-es, kötelező mestermű jut eszembe, amiben szintén elhangzik egy hasonló mondat. Ott így:
And without it [feelings], without love, without anger, without sorrow, breath is just a clock... ticking.
A Momo után egy, a Fidesz által küldött levelet olvastam el, amely szavazásra buzdít a második fordulóban. Hát eléggé kiakadtam rajta... Így hangzik a levél lényege:
Térségünk szerencsés, egy képviselőnk, ****** ***** úr (ez itt az MSZP-s képviselő neve...) a megyei listán keresztül vélhetően már bejut a Parlamentbe.
(...) a második forduló lehetőséget ad arra, hogy - szavazatuk alapján - a másik jelöltünk; ***** ***** úr (Fidesz) szintén bekerülhessen.
(...)
Kérjük, hogy április 23-án feltétlenül jöjjön el szavazni, és politikai hovatartozáson túl, szakmai alapon oda szavazzon, ahová azt a józanész (sic!) szabályai előírják!
Itt most pár perc gondolkodási idő, és agyhalálszünet következik... Hát ez... Ez Lau szavaival élve (aki egy óráról mondta ezt, de ide is ideillik) "Egy agyhalott embernek is képes szellemi károkat okozni..." - ez valami félelmetes. és ez nem valami politikai szatíra vagy humoreszk vagy 1984 vagy Equilibrium vagy valami elképzelt társadalomról írt utópia egyik részlete, hanem maga a valóság. Ezt a levelet tényleg kiküldték mindenkinek így. Így...
Sőt, a levél felett szerepel egy kis versike is:
Házát nagyon jó kőművessel építtesse,
Kenyerét jó pék süsse, vele készíttesse,
érdekeit jó szakemberrel védesse;
Magát több képviselővel képviseltesse!
... és az őrület itt szabadul el totálisan (már nem mintha már előbb nem szabadult volna el, de ide dramaturgiailag ez tökjól illik, úgyhogy itthagyom). Aki csak egy picit elemi szinten képes gondolkodásra, már rájön arra, hogy ez a fajta "mennyiség a minőség felett"-féle gondolkodás hol hibádzik. A sok képviselő feltétlenül jobb mint egy? Ez ugyanolyan abszurd feltételezés, mint az az elméleti felvetés, hogy ha 15 munkás fél év alatt készül el egy repülőgéppel, akkor 200 munkásnak már csak 2 hét kell, 1500 pedig elkészül egy perc alatt...
Persze az egyszeri ember körülbelül addig jut el, hogy itt neki valamiből többet ajánlanak, és a több az... hát az persze, hogy jobb, mint egy, ráadásul ingyen van, úgyhogy hát ja, akkor kell, hát persze, hogy kell...
Azt az agyrémet meg már meg se említem, hogy a Fidesz hirtelen az MSZP-s képviselőt is magáénak vallja ("képviselőnk" - anyám...), meg arra se térek már ki bővebben, hogy mennyi józan esze van annak, aki ezek után még a józanészre (így, egybeírva) hivatkozik...
Persze az MSZP által küldött levél se jobb, abban például pontról pontra elmagyarázzák, hogy "ide tessék tenni majd az ikszet", tehát erről az egészről kezd egyre inkább az Alien VS Predator (amúgy igen gyenge film) tagline-ja eszembe jutni: "Whoever Wins, We Lose" - akárki nyer, mi vesztünk. (ez egyébként a filmre is igaz volt :-))
Azt hiszem, maradok az eredeti tervnél, és április 23-án egész nap tényleg a KoRntól a Politics című számot fogom csakis és kizárólag hallgatni. Egyébként is, zeneileg is kitűnő szám, szövegében meg aztán teljesen odaillik. Tessék a linkre kattintani, hogy lássátok, mennyire. Meg aztán az egész See You on the Other Side album kötelező ám, ha még nem mondtam volna, meg különbenis, benne lesz a ZH-ban. Na, ez biztos hatott...
Hűha, most nézem, mekkora entryt sikerült összehozni... Lehet, hogy karakterszám-statisztikát kéne készítenem a következő 100 post után...? Na mindegy, majd meglátjuk, valamilyen statisztikát biztos fogok csinálni, az tuti :-) Most mindenesetre befejezem ezt a bejegyzést, és csinálok holmi írásgyakorlat-házikat (a publicisztika témáján azt hiszem, már nem kell agyalnom, házhoz jött...), meg majd még olvasom tovább a Végtelen történetet is, mert még csak a 10. oldalon tartok, tehát véleményem még nincs róla, csak az a nagyon fárasztó poén keringett ma az agyamban vele kapcsolatban, hogy "Egy ilyen című könyvet pont egy Ende nevű írónak kell megírnia..."
Now Playing: Andreas Johnson - Glorious
Ezt most kivételesen nem a Winamp dobta, hanem én és direkt.
›
permalink: #1 | 2008. 05. 11., 0:08
"Egy ilyen című könyvet pont egy Ende nevű írónak kell megírnia..."
:D
Egy másik dolog, amit annak idején megjegyeztem a könyvvel kapcsolatban, hogy a fejezetek első szavai úgy vannak kitalálva, hogy az első fejezet a-val kezdődik, a második b-vel, a harmadik c-vel, stb.
A mű eredeti nyelve német, de már az n-nél dörzsöltem a kezem, hogy na ez kemény lesz, mert németül is elég nehéz Q-val, X-szel, Y-nal kezdődő szót találni. Erre mi lett a megoldás? Kicsit spoiler, de azért leírom: pár betűvel a kritikus fejezetek előtt felhozott szereplőket, akiknek a neve azokkal a betűkkel kezdődött. Pfff...
Egyébként pedig túlhype-olt a könyv, még mindig azt mondom. A Momo és a Varázslóiskola ezerszer jobb!
permalink: #3 | 2008. 05. 11., 0:19
Heh, kezenfekvo megoldas...
Ja, igen, a slusszpoént le se írtam: már a könyv közepénél derengeni kezdett, hogy majd ez lesz. És bejött...
permalink: #5 | 2008. 05. 11., 0:30
de leirtad: "már az n-nél dörzsöltem a kezem" :)
permalink: #6 | 2008. 05. 11., 0:31
illetve nem konkretan a sejtest, de a (karorvendo) varakozast leirtad
Nfol teszthozzászólást villantott.
Dicska, a Wendigót is!
Nnnna, most jött el a holnap. Huhh, a láncszívű gép biztosan fülembe fog kerülni, és akkor már az Os [...]
Akkor REAGÁLJ RÁ :-) Amúgy nyilatkozz a Láncszívű gépről és az Osztva estével-ről is! Meg persze ar [...]
Na most erre én REAGÁLOK, de most már biztos nem, mert nagyon hosszú :D. De folytatom, és akkor majd [...]
Jujj, de jó, már nagyon várom! :D Azt hiszem, gyorsabb voltál nálam
Nálam műkszik tűzrókáról... Neripo???
Höhö, csak nálam nem működik a link? A Chrome legalábbis nincs vele köszönő viszonyban. Amúgy csak ó [...]
Erről majd írok én is valamikor...
Igen, mert annak kell jönnie, lévén a 318 a 316-nál nagyobbak közül a legkisebb. :)
S@ti blogja a Bloghajtány motort használja, amelyet Nfol készített.
Érvényes XHTML és CSS. A bejegyzésekhez RSS-feed is tartozik, a blog forgalmát a Google Analytics méri. Köszönöm a figyelmet! ©2005-2024 by S@ti, de egyébként PD!