A Prodigy-től a Narayan szól, mert azt olvastam Nfol blogjában az utolsó post alatt az ottani Now Playing rovatban, miközben azon gondolkodom, hogy Nfol nemlétező albumokat hallgat, ugyanis a CDDb nem ad ki Chicane-től Saltwater című albumot. Egyébként mindegy, tőle ez is kitelik. Mindenesetre ajánlom az Easy to Assemble albumot tőle - mármint nem Nfoltól, mert az nemlétező album lenne...
Most belemehetnék kicsit elvontabban ebbe a témába: a nemlétező albumok nemlétező számainak nemlétező meghallgatása után írhatnék létező szöveget, de jelenleg ez nem telik ki tőlem, mert én nem tudok mostanában olyan frankó elvont postokat alkotni, mint újabban Nfol, aki tökjó designt dobott össze (immár 576-odszor, hogy finoman utaljak az egyik recent kommentre...), csak kicsit csíkosnak láttam utána a saját adminfelületemet, dehát valamit valamiért.

Most éppen az idegesít, hogy már kommentben is kaptam spamet. Nem, egyáltalán nem veszem bóknak, hogy a "discount furniture store" nevű idióta bolthálózat nálam óhajtja reklámoztatni magát. Még azt se veszem bóknak, hogy a "kommentjük" a Thanks for your great site! mondattal kezdődik. Ha a Monty Python-csoport a Repülő Cirkusz S02E12-ben meg nem alkotja a "spam" kifejezést a kéretlen reklámra, akkor most kénytelen lennék valami nagyon csúnya szót használni.

2 comments are waiting for approval
2 comments marked as spam

*leporolja a kezét*

Ezzel meg is volnánk.

A mai nap a buszon elolvastam a Médiakutató 2006. őszi számát, amelyben volt egy Hajós-cikk, és az újsággal kapcsolatban arra kellett rájönnöm, hogy ezek az emberek, akik bele cikket (illetve tanulmányt) írnak, akkor is képesek teljesen érthetetlenül és szétfolyóan fogalmazni, amikor az alaptéma konkrét. Ami nem kis teljesítmény. Amikor meg nem konkrét, akkor meg aztán az ember már azt sem érti, mi akart lenni itt az alapgondolat.

Valamelyik nap hallottam fél füllel a rádióban, hogy egy csoport valahol félpályás útlezárással tiltakozik az országban folyó események ellen, követelésük szerint pediglen az egész magyar politikai elitet le kéne cserélni. Namármost én most tenném kötelezővé mindenkinek a Kazohinia című könyv elolvasását, amiből kiderül, hogy még ha ez meg is valósulna, jönnének helyettük ugyanolyanok, akik ugyanazt mondanák, mint a régiek. Persze az ugyanazt alatt azt értem, hogy más szavakkal, de ugyanannyira nem lehetne velük semmire menni. Aztán, amikor megint veszélyben lesznek, akkor megint változtatnak a szavakon, hogy egy darabig ne tűnjön fel, hogy soha nem történik semmi. Ahogy azt Szathmári Sándor (a Kazohinia szerzője) írta a Hiába című könyvében: "Az embereket nem lehet folyamatosan becsapni - ugyanazzal." Ja, és szociológiai tanulmányaimból valahogy az rémlik, hogy a politikai elit nem azért "elit", hogy csak úgy hagyja magát lecserélni. A többi stimmel.

Az utóbbi napok eseményeiből kettőt emelnék még ki ebben a postban: az egyik, hogy birge blogjában megjelentem, mint félkegyelmű blogger, aki túró rudit eszik (ennek örültem), a másik, hogy Lacek megint előjött azzal, hogy én menjek Rockmenzára (ennek nem örültemi). Igaz, hogy lehetne belőle talán egy jó post, de korántsem lenne annyira zseniális, mint az előző, ami felülműlhatatlan. Az egészhez sincs kedvem amúgyse... Hogy lehet azt elérni, hogy az embert ne hívják el többször? Már anélkül, hogy alkoholos filccel ki kéne írnom a homlokomra, hogy MTVB 5.... Illetve bocsánat - ez egy az alkoholos filc és a homlok kapcsolatáról azonnal beugró mental image volt... Szóval anélkül, hogy kiírnám a homlokomra, hogy Nem akarok Rockmenzára menni soha többet!, el lehet érni, hogy ne hívjon a Lacek többször? Valaki mentsen meg!

Most találtam rá arra a számlálóra az Indexen, amelynek segítségével folyamatosan nyomon lehet követni, hogy a Kossuth téren éppen hányan vannak. 3 másodpercenként frissül. De hogy a bánatban?

Ez nekem magas, megyek is túró rudit enni.

Now Playing: Red Hot Chili Peppers - This is the Place
Nem végeztem még a Metallicával, csak most pihentetem.

Komment-link