2006-05-23
Ismét egy elmaradt Filmklub (ahol a Hervadó virágok lett volna (végre egy olyan, amit nem láttam...)), ismét KAC, ismét egy olyan cím, ami a Filmklub elmaradása okozta dühből... nem, nem. Ez nem igaz. A címet már reggel kigondoltam, amikor a Kosheen Kokopelli című albumának első trackjét, a Wasting My Time-ot hallgattam, és abban volt egy ilyen sor. De akár az is lehetett volna a cím, hogy "the winners gained, and the losers lost", mivel ez a hihetetlenül meglepő gondolat is szerepel a dalszövegben.
Pénteken megállapítottam, hogy a Mentálhigiéniaóra annyira nem is jó, mint eddig gondoltam. Illetve az óra jó volt, de a végkifejlete annak, hogy én ezt a tantárgyat felvettem, majdnem nem lett jó. Illetve még lehet jó, de... szóval be kellett járni órára, és akkor úgy lehetett jegyet szerezni, hogy egy dolgozatot kellett írni valamilyen témába vágó témában. én speciel az önértékelést választottam, és írtam egy kb. 80-20%-os saját gondolat-források arányú művet. Az internetről konkrétan két sor volt beidézve, azon kívül meg Elliot Aronson A társas lény című könyvéből (amiben minden benne van, ami erre vonatkozik) idéztem még egy kicsit. A többi saját gondolat volt, és ilyet ti ne csináljatok.
A dolgozatomat ugyanis visszadobta a tanár azzal, hogy "kevés a forrás", meg különben sem arról szól, amit írtam. Mivelhogy merészeltem írni az Asch-kísérletről meg a Milgram-kísérletről is, ami a konformitásra és az engedelmességre vonatkozik. Erre azt mondta, hogy "az nem az önértékelés". Csakhogy én gondolati egységbe foglaltam, és oda is írtam, hogy az miért az. Mernék nagy összegben fogadni arra, hogy a tanár egyszerűen csak nem olvasta el, meglátta Asch és Milgram nevét a dolgozatban és már ráírta, hogy "Ez nem az önértékelés". Pedig mind a konformitás, mind az engedelmesség az önértékeléstől függ, de sebaj... A tanár utasított, hogy dolgozzam át, én meg beültem az EISZ-be, kivágtam az Aschről meg a Milgramról szóló részt (amivel kinyírtam a saját gondolatmenetemet is), majd kerestem az önértékelésről neten még 6 forrásból (ha már kevés volt a forrás...) másolás-beillesztés. Amikor mondtam neki korábban, hogy hát éppen ez a lényege, hogy saját gondolat, akkor azt mondta, hogy "Az egy érettségizett embertől elvárható, hogy önállóan tudjon írni." Mire én: "Könyvből meg még egy nem érettségizett ember is tud írni." Mire a tanár: "Nem olyan biztos az. Neked se sikerült." - --------- (agyhalálszünet)
Ilyet még kitalálni se mertem volna, hogy egyszer majd az lesz a baj egy beadandómmal, hogy túl sok a saját gondolat és nem másoltam a netről. Hát legyen neki, szépen kiheréltem a dolgozatomat, elküldtem magamnak mailben "Mentálhigiénia kiherélve" subjecttel és majd onnan kinyomtattatom pénteken és odaadom. Mivel a forráslistában most már összesen vagy 6 forrás szerepel, és az internet-saját gondolat arány 50-50%, a jeles érdemjegyben már biztos is vagyok.
Nem értünk a végére az agyhalálgeneráló folyamatoknak. Rögtön rá, vasárnap jött még egy. Egy héttel ezelőtt értesítést kaptunk arról, hogy egy utazásokat hirdető cégtől mi nyertünk 100000 forint értékben valamit, és küldenek meghívót és menjünk átvenni. A nyeremény vagy utazás(i kedvezmény), vagy műszaki cikk lehet. Eleinte azt hittem, hogy tökjó, nyertünk műszaki cikket, merthát csak megválaszthatjuk, hogy mit szeretnénk... Hát nem így volt, de ez már tudható volt, mielőtt elmentünk volna.
A meghívón ugyanis már "lezárt borítékok" szerepeltek (rendesek, legalább bevallották), és akkor már tudtam, hogy nem lesz külön "utazás" és "műszaki cikk"-kupac, mivel műszaki cikk nincs. Erre most mernék nagyobb összegben fogadni, hogy aki vasárnap (vagy bármikor) ott volt ezen a tájékoztatón (mert az egésznek az volt a lényege, hogy hallgassunk meg egy tájékoztatót a cég működéséről... - átlátszó, mi?), azok közül senki nem húzott olyan borítékot, amiben műszaki cikk volt. Senki.
Azért csak elmentünk, mert legalább nem vagyunk otthon, világot látunk és egy rakás pénzt elkölthetünk metrójegyre. Már az elején látszódott, hogy átverés az egész, mert minden odaérkező párnak (direkt férj-feleség, élettárs-élettárs alapon válogattak, szóval már az
hülyeség volt, hogy találomra sorsolták ki a telefonszámokat...) volt egy "kalauza", akivel odaültünk az asztalunkhoz és felvették az adatainkat. Igenám, csakhogy nemsokára jött egy másik pár is, akiknek csak a mi asztalunknál jutott hely. Az nekem már az elején baromi gyanús volt, hogy a teremben, ahova bevezettek minket, éppen lett volna elég asztal ahhoz, hogy mindenki külön asztalhoz kerülhessen. De a csoportos manipuláció érdekében egy kalauzra két párnak kellett jutnia, hogyha az egyik pár nem érdeklődik annyira, akkor a másik hátha, és ha a másik igen, akkor talán az egyik is meggondolja, hogy igénybe vegye a jövőben a cég zolgáltatásait. A kaluzunk egy unszimpatikus, modortalan fazon volt, akinek a modortalansága főképp abból adódott, hogy már az első másodpercben átláttunk rajta, és ő is látta. Szóval egál...
Egy idő után, mikor a tájékoztató lezajlott, megjelent ismét az a nő, aki a tájékoztatót tartotta, és odajött hozzánk, hogy "Magukat akkor annyira nem érdekli ez a dolog, ugye?", mire mi mondtuk, hogy hát nem, és akkor húzhattunk borítékot (hát persze, hogy utazási kedvezmény volt!). Ez persze azért volt, hogy ne távozzunk onnan rossz élményekkel, amit már nem muszáj, azt ne üljük végig, és érezzük azt, hogy törődtek velünk, pedig csak kivettek minket onnan, hogy nehogy visszafelé süljön el a dolog, és miattunk ne érdekelje a másik párt sem, meg amúgyis, akik átlátnak a szitán, azokat jobb eltávolítani. De a nőn is egyből látszott, hogy látja, hogy átlátunk rajta. Szóval senki nem sértődött meg, mi meg jól elmentünk legalább Pestre. Mert a kanári-szigetekre nem fogunk - a kedvezmény ugyais csak a szállásra vonatkozik 100000 forint értékben. Utazás, költőpénz, járulékos költségek? Azt fizethetnénk mi. Na ennyit erről...
Meg most a mai bejegyzésről is, mert megyek haza a KAC-ból, feltenni.
Now Playing: Semmi, mert nem vettem elő a discmant, de ha menne, akkor a Kokopelli album menne a Kosheentől ugyebár, meg a Resist, és mindkettő kötelező hallgatnivaló. Special thx to Era, aki elküldte a Sucide című számot a Resist albumról, amitől jól rákattantam a Kosheenra.
›
permalink: #1 | 2008. 06. 04., 15:34
Egeszen megfeledkeztem a blogodrol, viszont ma megjelentel almomban. :) Valami sorbanallas volt, par emberrel elottem alltal, de semmi masra nem emlekszem.
Na, tehat ujra itt, ujra telepakolom a kommentboxodat.
Az ilyen "tajekoztatokat" szivbol gyulolom. Befektetesi tanacsadok, akiknek add meg a barataid nevet, telefonszamat, illetve valojaban felesleges, de legalabb jo draga etrendkiegeszitok, piperecikkek, meg aztan a fenyterapia es tarsai... :( hogy ezek hogyan elnek meg, abba felelmetes belegondolni.
Hihi, és hogy néztem ki az álomban?
permalink: #3 | 2008. 06. 05., 9:41
Valahogy ugy, mint a Facebook-on :)
Nfol teszthozzászólást villantott.
Dicska, a Wendigót is!
Nnnna, most jött el a holnap. Huhh, a láncszívű gép biztosan fülembe fog kerülni, és akkor már az Os [...]
Akkor REAGÁLJ RÁ :-) Amúgy nyilatkozz a Láncszívű gépről és az Osztva estével-ről is! Meg persze ar [...]
Na most erre én REAGÁLOK, de most már biztos nem, mert nagyon hosszú :D. De folytatom, és akkor majd [...]
Jujj, de jó, már nagyon várom! :D Azt hiszem, gyorsabb voltál nálam
Nálam műkszik tűzrókáról... Neripo???
Höhö, csak nálam nem működik a link? A Chrome legalábbis nincs vele köszönő viszonyban. Amúgy csak ó [...]
Erről majd írok én is valamikor...
Igen, mert annak kell jönnie, lévén a 318 a 316-nál nagyobbak közül a legkisebb. :)
S@ti blogja a Bloghajtány motort használja, amelyet Nfol készített.
Érvényes XHTML és CSS. A bejegyzésekhez RSS-feed is tartozik, a blog forgalmát a Google Analytics méri. Köszönöm a figyelmet! ©2005-2024 by S@ti, de egyébként PD!