Kliens-kanossza

Megható történet az azonnali üzenetküldés szépségeiről, az árvíztűrő tükörfúrógépről és más állatokról.

MSN-t mindenki használ. Az MSN-nel újabban bajok vannak. Már régen nem zavarnak a színes nevek, a kilométer hosszú idézetek vagy éppenséggel az, hogy valaki a nevét arab betűkből rakja ki. Hétközben úgyis ott a meebo, ami szépen kis körökké alakítja ezeket a jeleket, hétvégén viszont, amikor itthonról folyna a kommunikáció... Nos, olyankor baj szok lenni.

Kicsit úgy érzem, a mai internetet egyszerűen nem 56K-s analóg modemre találták ki azok, akik kitalálták. Pár hete elkezdtem itthon Trilliant használni, mert abban mindenkit átnevezek nekem tetsző névre, nincsen tele a képernyő nyolc ablakkal, nincs itt a láblécében semmilyen hirdetés, szép és kényelmes. Csak néha nem jó. Tíz esetből nyolcszor például csatlakozik az MSN-re, aztán szerencsés esetben online is tud maradni, viszont a partnerlista még öt perc múlva is üres, mindenki offline-nak látszik. Ez pedig nem jó. Szerencsétlen esetben ez alatt az öt perc alatt annyit tesz, hogy alternál az online és offline állapotok között, egészen addig, míg meg nem unom és be nem zárom az egész Trilliant.

Na, ilyenkor szoktam itthonról is meeboval MSN-ezni. Ami megint nem valami lélekmelengető, ugyanis az is gyakran közli, hogy a hálózati összeköttetés megszakadt, nézzem meg, van-e AMÚGY internet. Hát, valami internetféle van, igaz lassú és drága, főleg most, hogy még a T-Online is szinte utánad dobja a megabites ADSL-t. Ha a meebo leszakad, előfordul, hogy már húsz percen belül sikerül is neki visszacsatlakoznia. Olyankor örülünk, Vincent.

Valamelyik este aztán nyakig voltam a ZoneAlarm beállításaiban és gondoltam egy merészet: zöld utat kapott a Trillian. (Eddig induláskor engedélyt kért tőlem.) Láss csodát, véletlenül sem ment át offline-ba magától, megjelent a partnerlista is. Így hát igénybe tudtam venni ShadoW szakértelmét a gonosz kérdőjelek elleni harcban, ami nélkül még tán most sem tudnék nektek egy épkézláb bejegyzést írni erre az új, dinamikus blogra. Mégegyszer ezer köszönet, ShadoW!

Men of the Year

A mai bejegyzésből kiderül, hogy örültem is, meg nem is; hogy hol tart a világverő projekt és hogy ki lett az év embere.

Először is egy kis kedvesség az iWiW Gépháztól:

Sziasztok!

Mi az: júliusban 1 millió, decemberben 1,5 millió?
Igen, ennyien tagjai az iWiWnek.
Gratulálunk, ti vagytok az év embere. Mindannyian.

GH.

És tessék mondani, ebben az a félmillió idióta is benne van, aki még mindig küldözgeti a nyomorék körleveleket? És az a két ember is, aki naponta tíz oldalnyi hülyeséget ír az üzenőfalra ahelyett, hogy elhúzná a belét MSN-re? (Hümm, két földimről van szó egyébként, akik éjféltájt lerohanják az üzenőfalat az iWiW-en, kiváló helyesírással megnyilvánulnak a nagyvilág felé, hajnal kettő magasságában összevesznek valamelyik közös ismerősükkel, lezajlik a kötelező jellegű "hát anyád!" szessön, elmennek aludni, másnap éjféltájt kibékülnek az előző éjszakai áldozattal és összevesznek mással. Izgi. Év embere, höhö.)

Tologatom lassacskán a PHP-s szekeret és igencsak megörültem az elején, mert körülbelül egy éve csináltam meg a gyakorlatot Adatbázisrendszerekből, ahol is mi SQL-t tanultunk nagy hatékonysággal. Illetve hát, ma délelőttig azt hittem, hogy mi ott SQL-t tanultunk, de kezd olyan érzésem lenni, hogy alaposan át lettünk verve, az az SQL ugyanis az Oracle szerinti SQL, nekem meg most éppen az az SQL kellene, amit mondjuk a MySQL is felfog. Nem egyszerű. És az ékezetek is rosszak még, már túl vagyok a cp1250-en és a utf8-n, eredménye ugyanaz. Talán ha lesz rendes admin felület a hajtányhoz, akkor teszek bele valaki kódlapkényszerítést, most ugyanis nincsen admin felület, a tesztbejegyzéseket a phpMyAdmin-ban írtam bele a táblába. Ami eddig készen van és működik: bejegyzések megjelenítése, kommentelési lehetőség spamkillerrel. Amit tervezek még: havi bontású archívum, egységesített menütartalmak. Ami viszont egyelőre nem lesz: sütik, avatarok és címkék. Akit érdekel így negyedkészen is, megnézheti, kipróbálhatja ezen a címen. Természetesen nagyon béna, nagyon amatőr, nagyon legelső PHP-s akármim, tessék rám dönteni az észrevételek, ötletek halmát.

Ma közlekedtem autóval is. Értem én, hogy ünnepi hajtáskényszer van az embereken, mindenki mutatni akarja, hogy ő mennyire pörög a hangulattól, de ez nem változtat azon a gondolatomon, hogy nagy kussban el lehet akkor takarodni az utakról és otthon lehet örömködni előre is, mert ez így nem fog menni, báz. Debrecenben is kanyarodnék ki egy alsóbbrendű utcáról egy felsőbbrendűre, ami négysávos, várakozok szépen a stoptáblához tartozó vonalnál, hogy elmúljon a zöldhullám, erre lekanyarodik egy csaj a mellékutcára és baromira meglepődik, hogy én ott állok vele szemben, ugyanabban a sávban. Hát majdnem elejtette a mobiltelefonját is... Én meg csak néztem, hogy akkor most mi lesz, már vártam, hogy az ünnepre való tekintettel sikerül nekemhajtania. De szerencsére ügyesen rückvercbe pakolta a gépezetet és ki tudott kerülni, szerencsére az a trolibuszvezető is a topon volt, aki elé kitolatott. Azt meg jó ideje amúgy sem értem, hogy bizonyos típusú autót vezető emberekben mennyire említés szintjén lappang az életösztön nevű vegyület, ami mondjuk az esetek többségében megakadályozná azt, hogy a gazdatest egy fémszerkezet segítségével egy beláthatatlan kanyarba padlógázzal megérkezve ide-oda cikázva előzgetni kezdje a sorban haladástól amúgy is kissé megviselt idegrendszerű vezetőket. Mert akárki akármit mond: aki országúton kétszáz méternél kisebb hézagban előzésbe kezd, az nem komplett, sőt, tankkal lövetnék utána azonnali hatállyal.

A másik, ami nagyon feltűnő volt, hogy a legtöbben nemcsak magasról leszarják a közlekedés elemi szabályait - tehát azokat is, amik a puszta életbenmaradáshoz kellenek -, de még büszkék is a tettükre. Mifelénk most nagy divatja van a településeket elkerülő főútszakaszok építésének, ez meg azzal jár, hogy az elkészült új csomópontokban általában megváltozik az utak prioritása, amit a derék közútkezelő mindenhol nyolcszög alakú stoptáblával, közismertebb nevén nyalókával jelez is. Namost, a stoptábla, azaz a nyalóka nem azért van ott, hogy ha véletlenül rátéved a vezető tekintete, akkor elkezdjen nyáladzani a műszerfalra, sőt nem is azért, hogy így fejezze ki a közútkezelő, hogy kapd be!, hanem azért, hogy ott mindenképpen meg kell állni, aztán pedig kapd be. Ami még mindig jobb, mintha egy kamion kapna be oldalról. Ilyen ezen a héten csak nyolc történt errefelé, mindegyik azért, mert a baleset okozója úgy gondolta, az elsőbbségadás problémáját eldönti a puszta lendület is, csak elfelejtette szegény, hogy lendülete olyan járműveknek is van, ami más járművek miatt éppen nem látszik. Azon már fenn sem akadok, hogy tíz autósból három irányjelzővel megy be a körforgalomba és nem megy ki az első kijáraton, másik öt pedig akkor sem irányjelzőzik, ha az ég szakad rá emiatt. (Körforgalomba behajtáskor ugyanis nem kell irányjelzőt használni, forgalmi vizsgán viszont vizsgabiztosa válogatja, hogy ezért elhúz-e vagy nem.)

English titles are nice

Néha elfelejtek dolgokat. Nincs mit tenni, ez van. Most pár olyan dologról lesz szó, amiket elfelejtettem a közelmúltban.

Elfelejtettem, hogy az iskolából nem lehet, fizikai képtelenség FTP-re feltölteni. Hiába van az extra.hu-n webes FTP felület, ha egyszer ott csak egyesével lehet felmásolni a fájlokat és a WordPress nem húsz állományból áll, hanem mondjuk hétszázból. No fun to me. Így majd otthonról, a jó öreg modemmel fogom felszenvedni a rendszert, gyakorlatilag több időt vesz el az adminisztráció, mint maga a másolás. Közben végiggondoltam, hogy mik lehetnek még a WordPress hátrányai, és arra jutottam, hogy ha az egész blogot elérhetővé akarom tenni az adatbázisban, akkor baromi vicces lesz a vége, ugyanis a decemberi archívumba kerül minden, 2004. októbertől máig írt bejegyzés, mivel december hónapban kerültek be az adatbázisba. Már csak emiatt is jobban járnék egy saját PHP-s megoldással, hiszen ott lenne külön dátum arra vonatkozólag, hogy ténylegesen melyik napról van szó. Az alábbi, teljesen életszerű képen is az ezirányba tett kísérletem folyik éppen, aminek kissé ellentmond, hogy a foobar2000 van legfelül...

desktop.gif

Elfelejtettem, hogy végigolvastam a Tesco titok című ööö... könyvet és akartam róla írni valamit. De most eszembe jutott, úgyhogy le is írom, hogy bár egészen elképesztő tevékenységekről ír a szerző, olyan nagyon nem bírtam meglepődni semmin. Eddig ugyanis csak reméltem, hogy ezek a pletykák tényleg csak pletykák és nem kell attól tartanom, hogy a megvásárolt mosógépet otthon a dobozból előhalászva két tucat DVD-lejátszó pottyan az ölembe. Az meg egyáltalán nem háborít fel, hogy a macska a pékségben belehugyozik a lisztbe; ha lenne rá mód, megvenném a macskát a helyi pékség részére, az ő zsemléjük ugyanis olyan szinten lehetetlen pékipari alkotás, hogy a macskahúgy csak javíthat rajta. (Azt el kell mondanom, hogy maga a könyv ritka szórakoztató olvasmány, élnék is a gyanúval, hogy a volt dolgozó elbeszélését egy profibb szerző alaposan átdolgozta.)

Elfelejtettem, hogy a billentyűzet kitakarítása nem félórás munka. Főleg, ha a képen is látható darabot (Logitech Black Internet Keyboard) első alkalommal barmolom szét. Nagy gond nem akadt vele, minden szépen elvált, amikor el kellett válnia, egyedül az nem tetszett, hogy az Enter, Backspace, jobb Shift, Num+, Num Enter, Num Del és Num 0 gombokat nem tudtam kipattintani a helyükről, illetve az összeszereléskor ötször kellett kiszedni a szóközt, mire végre úgy tudtam visszapattintani, hogy az a kis fémrúd beakadjon a füleibe (ti. a szóköz alatt egy fémrúd van, ez biztosítja, hogy a szóközt le tudd nyomni bármelyik végén). Lakótársam persze gonosz vigyorral figyelte a procedúrát, aztán mikor végeztem, közölte, hogy egyáltalán nem érte meg azt az egy órát a pucolás. Neki amúgy semmi sem éri meg, ami nem ingyen van. Mindenesetre eszméletlen mennyiségű piszok került elő a gombok alól, és ha belegondolok, hogy mindez úgy, hogy használaton kívül le is van takarva a billentyűzet, akkor... Mocskos egy világ ez, na. :)

(később)

Most este fél kilenc van. Az elmúlt fél órában többet haladtam a PHP-val, mint eddig összesen. De jó is nekem... Viszont az ékezetes betűk helyén most is kérdőjel van. Tanuljunk másoktól!-felkiáltással megnéztem, hogy a WordPress tábláiban milyen kódlapot használok, mert ott jók az ékezetek, hát kiderült, hogy ott az alapértelmezés szerinti kódlap a latin1_swedish_ci, ami nem kicsit meglepő. Mindegy, megcsináltam úgy is az adatbázist, persze hogy nem volt jó az ő és ű betű azzal sem. Akkor most WTF? Valaki mentsen már meg...

Point & click

Az év játéka, komolyan mondom!

samorost.gif Valamelyik nap írtak róla máshol, így akadtam rá. Samorost. Flashben készült klikkelős akció-kaland, nagyon elborultan bitangjó látvánnyal, érdekes feladványokkal. Néhol pixelvadászkodni kell kicsit, de kárpótol a hangulat. Szerintem megér 20 percet.

És hogy tanuljunk is ma valami hasznosat... Adott a következő probléma. Van egy remek jelenet a Repülő Cirkuszban, amelyben valakit a bíróságon egy kifejezéstár ügyében faggatnak, mi pedig történetesen tudjuk, hogy a kifejezéstár angolul phrasebook, viszont arra már nem emlékszünk, hogy a 45 epizód közül melyikben volt benne ez a jelenet. Mivel korábban előrelátóak voltunk, a merevlemezen tároljuk a Repülő Cirkusz teljes szöveganyagát, méghozzá epizódonkénti bontásban, HTML dokumentumokban. Mindegyiket megnyitni és végignézni bizony nem valami kellesem dolog, ezért segítségül hívjuk a Windows XP-t és ő meg fogja mondani nekünk, melyik részben van benne az, amit keresünk. Így járjunk el:

Nyitunk egy parancssort (Win+R, cmd), belépünk a megfelelő könyvtárba és kiadjuk a find /i "phrasebook" *.html parancsot. Már meg is van, hogy a Tisztátalan magyar kifejezéstár című jelenet a huszonötödik részben szerepel. Hát nem zseniális? Ki használ egyáltalán parancssort ezekben a szoftver-ergonómiailag egyre kevésbé kifogásolható időkben? Höhö, én jelentkezek, de nem látszik...

I plead incompetence

El sem tudjátok képzelni, milyen nehéz ide valami figyelemfelkeltőt kitalálni. Nem baj, nemsokára úgysem lesz rá szükség...

Köszönöm a Volánnak, hogy mindössze havi háromezer forintért biztosítja az akciódús, egész testet átmozgató reggeleket. Ma majdnem elkéstem fejgeom vizsgáról miattuk, hogy áldaná meg őket Arnold testv. (al. 1905) és a Fennvaló gazdagon. A napról amúgy nagyjából ennyi pozitívumot tudok írni, a többi ugyanis szánalomhegy és vérgyász.

Komoly kérdés következik: mit gondolna Ön, ha pár napon belül azzal szembesülne, hogy a Napi okosságok helyén egy informatív üzenetke jelenne meg és azt közölné Önnel, hogy egy jobb jövő reményében a Napi okosságok más címre költözött? A lehetséges válaszok:
a) Nem értem a kérdést.
b) Most akkor nem lesz blog se?
c) Oszt' mé?
d) Nem akarok többé Proxy Errort látni!
e) Most írhatom át a búkmarkot bazz...
f) Inkább egy kettős integrálást kérek.

Az Ultrawebről mindenképpen elköltözök. Ennek olyan okai vannak, mint a megbízhatatlanság, a megtelő tárhely és ShadoW is ezt javasolta múltkor :). Megdönthetetlen érvrendszer, mindenki meglássa. A héten elkezdem kipróbálni a házilag megokosított WordPress blogmotort az nfol.extra.hu címen és ha beválik, akkor valószínűleg még ebben a pénzügyi évben át is cuccolok oda. Természetesen a jelenlegi címet is megtartom még egy ideig, csak itt nem lesz semmi.

Akkor pár szót a WordPressről. Azzal, hogy elkezdem használni, nektek jobb lesz, nekem meg kicsit rosszabb. Nektek jobb, mert lesz kommentelés, kereső, címkék, normális archívum, automatikusan generált RSS meg minden, ami a kulturált olvasgatáshoz kell. Nekem viszont nem lesz ugyanolyan jó, mint most, mert bár sikerült a beépített szerkesztőfelületet visszabutítani, mégsem lesz ugyanolyan blogot írnom, mint eddig volt; mivel a sablonok szerkezete így sokadik ránézésre sem követ semmilyen logikai fonalat, belenyúlni csak módjával tudok, tehát a használhatatlannál használhatatlanabb dizájnjaimat sem kell félnetek a jövőben. Persze ha nektek ez kell, akkor tessék leszavazni a WordPresst, én meg szerkesztek valami praktikus hajtóművet PHP-ban, csak bírjátok kivárni (hé, akár egy éven belül készen is lehetek vele!).