A mai bejegyzésből kiderül, hogy örültem is, meg nem is; hogy hol tart a világverő projekt és hogy ki lett az év embere.

Először is egy kis kedvesség az iWiW Gépháztól:

Sziasztok!

Mi az: júliusban 1 millió, decemberben 1,5 millió?
Igen, ennyien tagjai az iWiWnek.
Gratulálunk, ti vagytok az év embere. Mindannyian.

GH.

És tessék mondani, ebben az a félmillió idióta is benne van, aki még mindig küldözgeti a nyomorék körleveleket? És az a két ember is, aki naponta tíz oldalnyi hülyeséget ír az üzenőfalra ahelyett, hogy elhúzná a belét MSN-re? (Hümm, két földimről van szó egyébként, akik éjféltájt lerohanják az üzenőfalat az iWiW-en, kiváló helyesírással megnyilvánulnak a nagyvilág felé, hajnal kettő magasságában összevesznek valamelyik közös ismerősükkel, lezajlik a kötelező jellegű "hát anyád!" szessön, elmennek aludni, másnap éjféltájt kibékülnek az előző éjszakai áldozattal és összevesznek mással. Izgi. Év embere, höhö.)

Tologatom lassacskán a PHP-s szekeret és igencsak megörültem az elején, mert körülbelül egy éve csináltam meg a gyakorlatot Adatbázisrendszerekből, ahol is mi SQL-t tanultunk nagy hatékonysággal. Illetve hát, ma délelőttig azt hittem, hogy mi ott SQL-t tanultunk, de kezd olyan érzésem lenni, hogy alaposan át lettünk verve, az az SQL ugyanis az Oracle szerinti SQL, nekem meg most éppen az az SQL kellene, amit mondjuk a MySQL is felfog. Nem egyszerű. És az ékezetek is rosszak még, már túl vagyok a cp1250-en és a utf8-n, eredménye ugyanaz. Talán ha lesz rendes admin felület a hajtányhoz, akkor teszek bele valaki kódlapkényszerítést, most ugyanis nincsen admin felület, a tesztbejegyzéseket a phpMyAdmin-ban írtam bele a táblába. Ami eddig készen van és működik: bejegyzések megjelenítése, kommentelési lehetőség spamkillerrel. Amit tervezek még: havi bontású archívum, egységesített menütartalmak. Ami viszont egyelőre nem lesz: sütik, avatarok és címkék. Akit érdekel így negyedkészen is, megnézheti, kipróbálhatja ezen a címen. Természetesen nagyon béna, nagyon amatőr, nagyon legelső PHP-s akármim, tessék rám dönteni az észrevételek, ötletek halmát.

Ma közlekedtem autóval is. Értem én, hogy ünnepi hajtáskényszer van az embereken, mindenki mutatni akarja, hogy ő mennyire pörög a hangulattól, de ez nem változtat azon a gondolatomon, hogy nagy kussban el lehet akkor takarodni az utakról és otthon lehet örömködni előre is, mert ez így nem fog menni, báz. Debrecenben is kanyarodnék ki egy alsóbbrendű utcáról egy felsőbbrendűre, ami négysávos, várakozok szépen a stoptáblához tartozó vonalnál, hogy elmúljon a zöldhullám, erre lekanyarodik egy csaj a mellékutcára és baromira meglepődik, hogy én ott állok vele szemben, ugyanabban a sávban. Hát majdnem elejtette a mobiltelefonját is... Én meg csak néztem, hogy akkor most mi lesz, már vártam, hogy az ünnepre való tekintettel sikerül nekemhajtania. De szerencsére ügyesen rückvercbe pakolta a gépezetet és ki tudott kerülni, szerencsére az a trolibuszvezető is a topon volt, aki elé kitolatott. Azt meg jó ideje amúgy sem értem, hogy bizonyos típusú autót vezető emberekben mennyire említés szintjén lappang az életösztön nevű vegyület, ami mondjuk az esetek többségében megakadályozná azt, hogy a gazdatest egy fémszerkezet segítségével egy beláthatatlan kanyarba padlógázzal megérkezve ide-oda cikázva előzgetni kezdje a sorban haladástól amúgy is kissé megviselt idegrendszerű vezetőket. Mert akárki akármit mond: aki országúton kétszáz méternél kisebb hézagban előzésbe kezd, az nem komplett, sőt, tankkal lövetnék utána azonnali hatállyal.

A másik, ami nagyon feltűnő volt, hogy a legtöbben nemcsak magasról leszarják a közlekedés elemi szabályait - tehát azokat is, amik a puszta életbenmaradáshoz kellenek -, de még büszkék is a tettükre. Mifelénk most nagy divatja van a településeket elkerülő főútszakaszok építésének, ez meg azzal jár, hogy az elkészült új csomópontokban általában megváltozik az utak prioritása, amit a derék közútkezelő mindenhol nyolcszög alakú stoptáblával, közismertebb nevén nyalókával jelez is. Namost, a stoptábla, azaz a nyalóka nem azért van ott, hogy ha véletlenül rátéved a vezető tekintete, akkor elkezdjen nyáladzani a műszerfalra, sőt nem is azért, hogy így fejezze ki a közútkezelő, hogy kapd be!, hanem azért, hogy ott mindenképpen meg kell állni, aztán pedig kapd be. Ami még mindig jobb, mintha egy kamion kapna be oldalról. Ilyen ezen a héten csak nyolc történt errefelé, mindegyik azért, mert a baleset okozója úgy gondolta, az elsőbbségadás problémáját eldönti a puszta lendület is, csak elfelejtette szegény, hogy lendülete olyan járműveknek is van, ami más járművek miatt éppen nem látszik. Azon már fenn sem akadok, hogy tíz autósból három irányjelzővel megy be a körforgalomba és nem megy ki az első kijáraton, másik öt pedig akkor sem irányjelzőzik, ha az ég szakad rá emiatt. (Körforgalomba behajtáskor ugyanis nem kell irányjelzőt használni, forgalmi vizsgán viszont vizsgabiztosa válogatja, hogy ezért elhúz-e vagy nem.)