Ahogy egyre jobban közelednek a választások, egyre inkább nem érdekel az egész. Viszont kitaláltam egy (persze máris, azonnal jogvédett!) ötletet: mi lenne, ha választások helyett KormányKirakós lenne (az írásmód is törvényvédett!). Azaz midenki összeállíthatná a maga kormányát, egyenként választva ki, ki lenne a pénzügyminiszter, a külügyminiszter, a hadügyminiszter, és így tovább. Egyébként megkérdeztem a kanadai MSN-kontaktomat is a témáról (akinek egyébként hihetetlen módon és tényleg nem vicc, de Christine a neve...), persze nem akartam nagyon összezavarni, ezért leegyszerűsítettem a dolgokat. Íme az inkriminált log-részlet.

[23:51:39] S@ti: there are two party, and their leaders are
[23:51:49] S@ti: Ferenc Gyurcsany and Viktor Orban
[23:51:58] S@ti: which one would you choose? :)
[23:52:25] - you all everybody - : the first one. i cant pronounce his name and
its cool, but i can pronounce the 2nd one.

Fel lehet így is fogni a dolgokat... Még lehet, hogy ezzel a hozzáállással többre mennék, mintha tényleg gondolkodnék azon, melyik a "jobb" párt. Már nem mintha gondolkodnék ilyesmin...

... gondolkodás helyett inkább Munchkinoztam, Crimsonlandeztem és UT-ztam tegnap (na jó, azért gondolkodtam is egy keveset a nap folyamán, bevallom. De nem ilyesmin :)). A három felsorolt tevékenység közül az elsőben sikerült elszenvednem egy vereséget Ninjától. A másik kettő azonban fényes sikereket hozott: Crimsonlandben sikerült megdöntenem a ZH-ra már ugye kötelezően bemagolt 15:01-es rekordot, az új egyéni rekordom ezennel 15:25. UT-ban pedig sikerült találnom egy kompetens instaszervert, és sikerült életem első insta-győzelmét aratnom, íme:



Eme sikerek mellett sikerült egy új állandó olvasót szereznem, kíváncsi vagyok, megtalálja-e, hol is volt említve korábban kétszer is - ez most nem ér, mert ez már a harmadik :-)

Most éppen SztupY blogját olvasgatom, különös tekintettel a meet-beszámolóra. Sokadszorra bizonyosodik be rólunk, hogy nem vagyunk normálisak (egészen pontosan kilencedszer, és azért se tizedszer)... De nem is célunk, szóval így pont jó.

Lehet, hogy nemsokára jön még egy Rockmenza-beszámoló, még nem tudom, hogy alakul. De ha bebizonyosodik, hogy úgy, akkor megpróbáljuk Erával leadatni a Coming Undone-t és/vagy a Y'All Want a Single-t. Legalább most koncentrálhatok majd közben arra (még ha nem is adja le), hogy "hú, ezt de jól meg fogom írni majd a blogban!" - már az előző alkalommal is így őriztem meg az ép elmémet. Amely tény (márminthogy megőriztem volna) nem minden esetben látszik a blogon, és igyekszem is, hogy még kevesebb esetben látszódjon. Jól megy...

Now Playing: Limp Bizkit - Creamer (Radio is Dead)