(Időközben elb@sztam a blogot, mert jelszót kellett változtatnom, és az Esszkjúell megőrült, mert nem tudta követni ezt a változást, én meg voltam olyan balf***, hogy nem tudtam, hogy hová kell beírni a jelszót. Nfol azonban megszerelte, úgyhogy nem vettetek észre semmit. Olvassatok tovább.)

Felsorolnám az utolsó 9 itemet az IMDb-s vote-listámról, kihagyva a sorozat-epizódokat. Ezek egyben azok a filmek, amiket idén eddig láttam. Egyébként most értem el az 1984 db címet :-)

1. Crank (2006) - Három szóval is lehet jellemezni ezt a filmet: Jason Statham bevadul. Több nem is nagyon történik a 90 perc alatt, de az legalább intenzíven: sok akciójelenet, és persze a valóságtól teljesen elrugaszkodott baromságok, mint például (SPOILER!!!) amikor a főhős szabadesés közben búcsúzik el kedvesétől mobiltelefonját használva. Erről az IMDb goofs szekciója azt írja:

In the end of the movie Chev is falling from the helicopter and calls his girlfriend, Eve, using his cellphone. When you hear his voice on her answering machine, it is perfectly clear. You shouldn't be able to hear him at all because of all the air that would be moving across the cell mic very fast.

Hát igen. Egy 6/10-et megér, mert legalább akció volt benne...

2. The Number 23 (2007) - Ezt még 23 évesen akartam megnézni, de kicsúsztam az időből, már 24 vagyok. De nem lett volna jobb a film akkor sem. Ez legnagyobb jóindulattal is csak egy közepes thriller. A végső megoldás pedig nagyon durván buta! A megvalósítás azonban helyenként azért kellemes, meg van azért pár jó pillanat. Ezért 5/10.

3. Final Fantasy VII: Advent Children (2005) - Én esküszöm, hogy elkezdtem játszani a sokak által a világ legjobb játékának tartott FFVII-t az emulátoron, bele is öltem jópár játékórát, de a végén azért adtam fel, mert utáltam, hogy az embernek gondolkodni nincs ideje, annyira sokat kell harcolni. Amikor el akarok jutni egyik pontról a másikba, akkor 5-6 másodperc mendegélés után BAMM! - harc. A huszadik alkalommal már azt mondom, hogy "nemár!". Különösen idegesítő ez akkor, ha próbálom megtalálni a továbbvezető utat, és mire vége a harcnak, elfelejtem, hogy merrefelé is nézek, meg merre is akarok menni, meg hogy merre is mentem az előbb. És mikor elindulok, hogy akkor jó, megyek arra, és észreveszem, hogy jaj, erre már voltam, fordulnék meg, de... - és jön a harc. Nemááááááár!

Ebből is látszik, hogy nem lett a kedvencem ez a játék. Ha már PS1, akkor Crash Bandicoot 3 és Gran Turismo inkább... Viszont a filmnek nekiültem, mert kíváncsi voltam, mit tudnak kihozni belőle, meg amúgyis érdekelt, mert egyszer Oscee azt mondta róla PGO fórummeeten, hogy voltak benne fincsi harcok, és hogy "erre való a CG!'". Hát ezt a véleményét osztom: valóban erre való a CG és valóban istenül megoldottak benne egyes jeleneteket. Ha még szubsztancia is lett volna hozzá a filmben, akkor 9-10 körüli lenne a pontszám, így viszont a harcok szünetében vérszegény dialógust, zéró karakterfejlődést és a játék legvégének a béna újrázását láthatjuk. Ez így kevés, engem nagyon zavart, hogy a történet ilyen harmatgyenge színvonalon mozog, és ezáltal a harcoknak a dramaturgiai értéke is konvergált a zérushoz... Mivel viszont a technikai megvalósítás színvonala annyira jó volt, hogy a kontextusból kiragadva voltam képes értékelni az egyes jeleneteket, megkaphatja a hetest. 7/10

4. Speed Racer (2008) - Auh. A Wachowski-testvérek munkássága eddig egy 6/10-es (Bound), három 10/10-es (na, vajon?) és egy 9/10-es (V for Vendetta) filmből állt. Nem kis elvárásokkal ültem tehát ennek neki, bár az kicsit már előrevetítette a kudarcot, hogy ez végülis egy animéből készült. Ami egyébként nem lenne baj, ha komolyan feldolgozható lett volna a téma. De nem volt, ezért Wachowskiék egyszerűen egy gyerekfilmet csináltak belőle némi minimális morális üzenet hozzácsapásával. Sehol a kreatív vízió, sehol a géniusz, ami a testvérpárt eddig jellemezte. Maximum a látványvilágot lehetne egy kicsit kiemelni, mert az tényleg egyénire sikerült: szép színes. A történet viszont több, mint csapnivaló. Szánalom...! 5/10

5. Eagle Eye (2008) - Háááááááát... ez a film még jó is lehetett volna, ha nem lopkod elemeket három-négy másik filmből. Így annak ellenére is elhasalt, hogy Shia LaBeouf-öt egyre jobban bírom. Kinövi magát a srác nemsokára, csak legyenek is olyan filmek készenlétben, amikben tényleg érdemes is lesz nagyot alakítani, mert ebben nem volt! 5/10

6. JCVD (2008) - Van Damme így karrierje végén megpróbált önironizálni, és létrehozott egy filmet, amiben kvázi saját maga, az IRL-énje a főszereplő. Voltak benne jó pillanatok, de a legnagyobb baj ezzel az, hogy uncsi volt, és próbálta a film a saját alapdrámáját felfújni, miközben pont hogy nem volt annyira jelentős. Nem voltak benne közel sem olyan kaliberű karakterek, hogy ez a történet megálljon a lábán. Nem is állt meg. És ez ironikus, hiszen ha nem erőltette volna a film főszálának a nagyjábóli komolyanvevését VD, akkor talán most nem itt tartanánk. Az önirónia azonban csak pár jelenetben jelenik meg. Az viszont dicséretes, hogy nagyjából sikerült elkapniuk a valódi események atmoszféráját, így maga az alapszitu hiteles színben tűnik fel. Ezért 6/10, mert ez egy kicsit kiemelte a közömbösség óceánjából ezt a filmet.

7. Sleuth (1972) - SPOILEREK!!!Michael Caine és Sir Laurence Olivier kétszemélyes drámajátéka, eredetileg színpadra szánták. Ez meg is látszik az időnkénti már-már túljátszásba hajló előadásmódon. Egyébként korrekt kis film, szórakoztató volt nézni, csak az elején túl sok a felesleges expozíció, kicsit hamarabb is belecsaphattak volna a lecsóba. Az, hogy túl hosszú, az megintcsak súlyos bűn, még akkor is, ha a felétől már egyáltalán nem unalmas. Ezért 6/10...

8. Doomsday (2008) - Ezt a filmet ajánlásra néztem meg: Az IMDb-n nyitottam egy topicot, hogy ajánljanak nekem jó akciófilmeket ebből az évtizedből, és ezt ajánlották meg a The Covenant című förmedvényt (az lesz a következő item...). Ebben a filmben a rendező megpróbálta összetenni az Alien, a Menekülés New Yorkból és a többi áltla szeretett film legjobb pillanatait és legjobb elemeit. Csakhogy ezek kiragadva a kontextusukból nem igazán működnek. Főleg nem egy ilyen csapnivaló módon összefércelt forgatókönyvvel, aminél egy számítógép érdekesebbet lenne képes alkotni random módon összedobált sztoritöredékekkel - mert abban legalább lenne egy kis szokatlanság, ez meg így amellett, hogy értelmetlen volt, még klisés is... Borrrzalom! Ráadásul még akciójelenetek se voltak benne, vagy ha voltak is, lehet, hogy éppen pislogtam. Hogy ezt valaki hogy ajánlhatja megnézésre, az rejtély...

Kezdem azt hinni, hogy Malcolm McDowellnek a Mechanikus Narancson kívül nem is volt jó filmje egyáltalán. Ebben is megjelenik (várúrként!), természetesen szánnivaló a performansza. Illetve nem is az, hanem inkább a körülmények degradálják a munkáját közönséges ripacskodássá. A Heroes harmadik évadában újra megjelent, de abban sincs köszönet: ez az évad még az előzőnél is gyengébb. Így tehát most azt lehet mondani, hogy karrierje tökéletes egyensúlyban van: egy 10/10-es filmje áll szemben a sok 3-4-5/10-es förmedvénnyel :-)

9. The Covenant (2006) - Pffffff... Minősíthetetlen munka Renny Harlintól, aki egyébként a kiváló Die Hard 2 rendezője, és ebben az évtizedben is volt már jó filmje (Mindhunters), de ez... Szinte értékelhetetlen. Még akció se volt benne túl sok... 3/10

Na, ha ez így megy tovább idén, akkor komolyan el fogom veszteni a hitemet a filmművészetben... Valaki sürgősen ajánljon egypár olyan filmet, amire hajlandó leszek 8-9-10-et adni, mert tényleg megőrülök! A következő reménységem a The Wrestler, ami Aronofsky új filmje. Bár az előző (The Fountain) nem tetszett, azért a Requiem for a Dream és a Pi miatt igazán megérdemli, hogy ne mondjak le róla... Na az majd hátha meghozza az első 7-nél jobb értékelésű filmet ebben az évben. Ötleteket várok egyébként!