Noshát, elérkezett ez a pillanat is. Hűséges, tűkön ülő olvasóim már szerintem a vakolatot kaparták otthon, hogy mikor lesz már kitéve ez a post...

Először is, közelítsük meg nyelvészetileg a témát, elemezzük a szóösszetételt, kezdjük a végéről. Azaz arra a kérdésre kell választ adnunk: miért "menza"? Ennek az eredetét igen könnyű megfejtenünk: az esemény helyszíne ugyanis a főiskola étterme, ahol napközben a "menza" nevű intézmény üzemel. Amelyről nem tudok bővebben nyilatkozni egyébiránt, mivel első félévben voltam ott párszor és nem volt annyira rossz. Tehát a második fele a szónak megmagyarázva. Ám most jön a fontosabbik kérdés: miért "Rock"...?

Ha valaki netán arra próbálna asszociálni, hogy rockszámok szólnak, azt nagyon sürgősen leállítanám: ne tegye. Illetve tegye, de csak akkor, ha ő rocknak tartja például a Szájbergyereket (mert ment), a Nagy ho-ho-ho horgászt (mert ment), az R-Go bármelyik számát (mert mentek), és a totális zenei elhülyüléshez már csak a Pa-dö-dö hiányzik...

Nem. Azt még a legrégebbi menzaveteránok sem tudják, hogy miért is kapta a rendezvény keresztségben a Rockmenza nevet. A legöregebbek sem emlékeznek rá, hogy ott valaha is folyamatosan rock lett volna, állítólag sosem volt rock, mindig csak úgy, ahogy most. De erről később. Most röviden foglaljuk össze az első három alkalmat. Egyenként nem térek ki rájuk, csak acélból adok egy kis áttekintést, hogy mégis képben legyen mindenki, hogy miféle hely ez, és hogy miért is mentem negyedszer is, ha egyszer...

Az első előtt még valamiféle csalfa, vak reménnyel rendelkeztem. "Nem lenne arca senkinek ilyen nevet adni, ha többségben nem rock megy" - gondoltam. My god, how wrong I was. Mondhatnánk. De tényleg. Atyaisten. Utólag már tényleg nehéz elhinnem, mennyire esztelenül naiv voltam. De kaptam én nemsokára Micimackót (nem vicc), amiből hamar világossá vált... Hogy mi, az már kiderült. De hogy valójában mennyire súlyos a helyzet, az csak jóval később revelálódott.

A dolog úgy néz ki, hogy a sok gagyipop és szinte besorolhatatlanul, eszméletlenül übergagyi szám között néha jön egy Nirvana - Smells Like Teen Spirit (mert klasszikus), Liquido - Narcotic (de csak ritkán, mert jó), és Wheatus - Teenage Dirtbag (ami már-már gagyiba hajlik, ha még rock is). Az Offspringtől pedig nem ám a Pretty Fly megy, hanem a Why don't You Get a Job? című opusz (csak nehogy eldurvuljunk, kérem). A másodikra azért mentem el, mert lehet számot kérni. Tehát megpróbáltam, így belepillanthattam a Zenelistába. Mivelhogy minden Minidiscről megy, nehogy valaki CD-n hozzon valami rockszámot, mert hogy nézne az már ki. Ez Rockmenza, ide rockot ne hozzon senki.

Tehát Zenelista. A Zenelista tartalmazza mindazt, Ami Megvan. és csak az mehet, Ami Megvan. Ha láttatok már olyan műalkotást, amely már olyan rossz volt, hogy már annyira jó, hogy már rossz, akkor képzeljétek el azt. Ha megvan, akkor képzeljetek el még valami ennél is annyival rosszabbat, hogy az már duplaplusznemjó. és megkapjátok a Zenelistát. Gyerekek... Ennek tényleg érdemes egy bekezdést szentelni...
A Zenelista körülbelül úgy néz ki, mintha valaki arra kínosan és gondosan ügyelt volna, hogy a leggagyibb dolgok mellé még az ismert olyan együttesek, akiknek van zúzós számuk, azoknak is csak az olyan számait válogassa fel rá, amelyekben semmi zúzás nincs. Így került fel a Linkin Parktól 2 db szám a listára. Nade melyik kettő? - kérdezhetnénk. "One Step Closer?" - kérdeztem anno reményteljesen csillogó szemmel. Nem, az nincs meg. "Papercut?" - erre már válasz sem érkezett. Nos, nézzük csak meg akkor a listát. Pardon, a Listát. Kérem szépen két szám, ami megvan a LP-tól a következő: In the End és Numb.
Mindkettő nagyon jó, kiemelkedő szám. De ez a két legutolsó, amit egy Rockmenza nevű rendezvényen leadnék... Igen, még a Nobody's listeninget is előbb leadnám, holott az inkább rap. De zúzás az több van benne, mint a két előbb említett számban, mert mindkettő inkább elmerengős, elszállós, szövegen gondolkozós, otthonhallgatós alkotás. Mindkettőé, de a Numb szövege különösen zseniális.
De az őrület nem áll meg. A Hiperkarma második albumáról is mi van meg? A Mitévő... és ha ez még nem volt elég, megemlíteném, hogy a Guano Apestől nincs meg az Open Your Eyes, ami ugyanolyan evidens lenne, mint a One Step Closer a LP-nál... Az Offspring Pretty Fly-ja helyetti Why Don't You Get a Job?-ot pedig meg sem említem már még egyszer. Legalább egy The Kids Aren't Alright lenne már, de a józan logikát itt úgy tűnik, teljességgel mellőzhetjük. A csúcs már az lett volna, hogyha a KoRntól is van két szám (egyébként nincs - még szép, hogy nincs, hiszen rock...): a Hollow Life és az Alone I Break...

A harmadikon sikerült bekérnem a Guano Apestől a Lords of the Boardst, mert csodával határos módon megvolt. és máig szerintem az volt a valaha volt legpörgősebb 3 perc 38 másodperc a rendezvény egész eddigi fennállásának történetében. Mégse érvényes, mivel én kértem...

Elérkeztünk a negyedik alkalom elemzéséhez. Miért is mentem el? Miért kockáztattam ismét ép elmémet? Nos, ennek egyik oka az írásgyakorlatfeladatban keresendő ugyebár. De nem ez volt az egyetlen ok, hanem az is, hogy valaki (akiről feltételezem, hogy néhanapján beleolvasgat a blogomba), azt mondta, hogy más a DJ mint tavaly.

éledő remények part 1.: lehet, hogy most végre megszabadulunk a Zenelistától...?

Az a valaki még azt is mondta, hogy lehet számot kérni, ha Audio CD-n viszem.

éledő remények part 2.: lehet, hogy végre lesz legalább egy olyan rockszám, ami ultrazúzós lesz és én kértem és a Salivától a Click Click Boom! lesz és jó lesz?

Nekem se kellett több: mikor ezt meghallottam, írtam egy CD-t direkt a Rockmenzára, hogy majd jó zenék menjenek, meg lehessen kérni legalább a Click Click Boomot, meg ha már ott van, akkor majd más is odaviszi és kéri róla a Salivától a Two Steps Backet, vagy valamit. Így nézett ki a CD tracklistája:

01 - Disturbed - Down With the Sickness
02 - Saliva - Two Steps Back
03 - Saliva - Click Click Boom!
04 - Adema - The Way You Like it
05 - KoRn - Y'all Want a Single
06 - Lostprophets - Last Train Home
07 - Hoobastank - Same Direction
08 - KoRn - Here to Stay
09 - Saliva - Doperide
10 - Linkin Park - Pushing Me Away
11 - Lostprophets - Shinobi VS Dragon Ninja
12 - KoRn - Falling Away from ME
13 - Liquido - Play Some Rock
14 - Papa Roach - Getting Away With Murder
15 - Blur - Song 2
16 - Creed - Bullets
17 - Static-X - Black & White
18 - KoRn - Make Me Bad
19 - Guano Apes - Open Your Eyes
20 - Drowning Pool - Bodies
21 - Linkin Park - One Step Closer
22 - KoRn - Right Now

Ahogy az már első pillantásra látszik, nem bírtam magammal és a lehető legzúzósabb és legpörgősebb számokat állítottam össze. Hátha sikerül róla leadatni két számot. Kettőt. Rögtön kiderült egyébként, hogy a DJ és a Zenelista teljesen ugyanaz, mint tavaly...

Droid - 001

Első droidsztorink következik itt, a blogban.
Odamegyek a DJ-hez és odaadom a CD-t. Megkérdezem, hogy kérhetem-e a 2-es és 3-as tracket, mire azt mondja, hogy előbb meghallgatja a CD-t.
Kisvártatva (fél óra) visszamegyek, kérdezem, hogy meghallgatta-e. A hangszórókhoz nagyon közel állva, a vérgyász ((c) by Nfol) gagyizenétől kis híján idegrohamot kapva azzal hitegetem magam, hogy majd le lesz adva a két szám. Erre a következőt hallottam: "Meghallgattam, de nekem annyira nem tetszik az a két szám, nekem a 15-ös tetszik". Erre én: "De ezért hoztam a CD-t, akkor legalább a 3-ast add le, mert azt még kérték is tőlem, hogy próbáljam meg leadatni." Ebben látszólag megegyezünk. Megyek vissza, tüntetőleg leülök oldalra, mert éppen a Közeli helyeken megy, amitől (és az összes Bikini számtól) személy szerint én falnak megyek. Semmi sértés senki felé, más meg biztos a KoRnt nem bírja, ő viszont járjon csak serényen menzára, olyat biztos nem fog hallani soha arrafelé...
Nemsokára hallom a 15-ös tracket. Gyorsan berángatom Ninját, mert éppen kimentünk levegőzni, hogy minél halkabban halljuk az aktuális számot, de mire beérünk és megmondhatnám, hogy ez az én cédémről megy, pedig nem is kérem, már vége. 2:02...
Fél óra múltán csak nem akar felhangozni a Saliva, ezért újra odamegyek a DJ-hez, és megkérdezem: "Akkor most leadod a 3-mast?" Mire droidunk a következő válasszal áll elő: "Nekem nem tetszik annyira, ez nem pörgős egy szám. Ez olyan, hogy otthon meghallgatom." én: "Akkor leadod?
Egy megfejthetetlen arckifejezés droidunktól, majd: "Hát, ha nem muszáj, akkor nem."
én: "Figyelj, ezért hoztam a CD-t..." Csend. Lassan, tétovázva megfordulok. Kezdem elveszteni a hitemet.

A történet ismert: nem adta le. Mikor mentem visszakérni a CD-t, még megfenyegettem, hogy legközelebb is hozom, de olyan - úgy sejtem - ebben a félévben már biztosan nem lesz.

értem én, hogy a Saliva nem pörgős, a Ho-ho horgász meg az. értem én, hogy a KoRntól a Wake up Hate csak kislánykórus egy Közeli helyeken mellett. Még azt is megértem, ha neki nem tetszik a Saliva. De tegyük fel a kérdést: ez most arról szól, hogy egy embernek mi tetszik és mi nem? Úgy én is tartok majd soksok bulit, hogy ha valaki hoz egy számot és nem tetszik, akkor nem adom le. Óriási ötlet!

Első droidsorszámunkat tehát kiosztottam a DJ-nek, extra plusz adalék pedig az, hogy a Rockmenza vége felé, az utolsó 5-6 szám között volt egy igazán zúzós szám, a Limp Bizkittől a (nem, nem a Behind Blue Eyes, mert azon nem lepődtem volna meg) Rollin'. Azonban ez volt az egyetlen olyan szám az egész eseményen, aminek le lett keverve a vége, ígyhát Ninjával azonnal megoldottuk a rejtélyt: a DJ kiugrott pár percre és beült valaki a helyére...

Még egy extra plusz adalék, hogy az írásgyakorlatra elkészülő tudósításban benne kell lennie annak az eseménynek, hogy "kitört az ablak". én majd azt a magyarázatot fogom rá kitalálni, hogy azért tört ki az ablak, mert az egyik srác fel akarta vágni az ereit...

és egy extra kérdés, amit a rutinos menzások biztos feltennének: minek rinyálok itt a zenéről, amikor az majdnem az utolsó dolog, ami mindenkit érdekel a menzán? és íme itt a válasz: az egyetlen kábítószer, amit használok, az a gépemen és a discmanemen lévő Volume + feliratú gomb. Ennek ismeretében mindjárt azonnal logikussá válik, miért is született meg ez a post. De ez a blog is: nem én lennék, ha nem így lenne. és ha nem én lennék, nem lenne blog sem.

Blog azonban van, és én is vagyok. Most pedig hallgassunk valami olyat, ami pörgős, és ami tetszik is... Hű, ez most pont nem jól jött ki, mert Mobytól a SunSpot megy, de mindjárt váltok valamire... hmm... na, meg is van a méltó lezárása ennek a hatalmas terjedelmű postnak.

Now Playing: Adema - Everyone

(Mert éppen ez jött, azért. Amúgy talán a Disturbed - Down with the Sickness lenne, de az idegeskedésen már túl vagyok... )