Miután a legutóbbi találkozásunk óta Hajós Andrástól megtudtuk, mi történt az állataival, tőlem megtudhattátok a kommentemből, miért közepes film a The Wild annak ellenére is, hogy Kiefer Sutherlandet szerepelteti mint oroszlánt, a Fókuszban pedig kiderült, hogy a legújabb kutatások bebizonyították, hogy a csokoládé tulajdonképpen mindenre jó, végre eljutottam ismét idáig, hogy írjak. Méghozzá olyan mondatokat, amikre a Word rendszeresen kiírja, hogy túl hosszúak ahhoz, hogy elemezni lehessen őket, illetve egyrészt csak kiírná, ha nem egyenesen a WordPress-ablakokba írnám a postot, másrészt meg mégha ki is írja, ez akkor is csak az ő egyéni szociális problémája, nagyon sajnálom...

én ilyenkor arra gondolok, hogy akkor már csak egy év kell hozzá, hogy legközelebb pedig a csokoládé legyen a szív és érrendszeri betegségek, valamint a leggyakoribb rákfajták okozója egy még újabb kutatás szerint. Az emberek pedig újra és újra elhiszik, hogy most meg már Keletázsiával állunk hadban, a csokoládéadagot (nem szándékos poén :-)) pedig 25 grammra növelték az eddigi harmincról.
Bár ilyenkor az illendőség kedvéért mindig hozzá kell tenni, hogy az ilyen hírek olyan embereknek szólnak, akiknek csak nagyon-nagyon nehezen lehet elmagyarázni, hogy az internetre való előfizetés nem azt jelenti, hogy a lakásába be fog gördülni egy forma-1-es autó, ami két másodperc múlva átváltozik vadászrepülővé.

Az azért mégiscsak kiakasztó, amikor arról számol be szintén valamelyik naponta jelentkező agyrém, hogy egy angol tudós kétéves(!) kutatómunkával megállapította, hogy egészen pontosan 7 másodperc az az időtartam, ameddig a kekszet célszerű a kakaóban tartani. Erre már tényleg nem tud mit mondani az ember, csak azt, hogy vétéef...

No, akkor a címről egypár szót, mint a régi szép időkben: Aurorával a mai napon heves kérvényleadást folytattunk, és újfent hihetetlenül elcsodálkoztam azon, hogy 2007-ben is még egy egyszerű kérvény leadásához mennyi igazolást, fénymásolatot, anyakönyvi kivonatot és más kitudjamiket kell beszerezni. Ez így magában még nem is lenne probléma, merthát ha kell, hát kell. A dolog ott kezdődik, hogy a mai ügyintézési rendszer mindezt kizárólag fénymásolt papír formátumban képes elképzelni. Ezek az információk egyszerűen nem léteznek más formában. Megismétlem, igen, 2007-ről van szó.

Már rég meg kellett volna oldani, hogy a hivatalok és intézetek egymás közt mailben kommunikáljanak, és ezt megengedjék az ügyfeleknek is. Eszméletlen mennyiségű papírt és benzinpénzt lehetne ezzel spórolni, és nem halna meg ennyi fa értelmetlenül...

... gondoltam én hirtelen, de aztán rájöttem, hogy ha meg mail, meg virtuális ügyintézés, akkor meg áram és energia és erőművek és környezetszennyezés, tehát a fák ígyis-úgyis meghalnak... :(

El is terveztem azon nyomban, hogy indítok egy depressziós blogot és teleírom hasonló gondolatokkal, a fejléc-szöveg pedig ez lesz, de aztán letettem róla, és inkább címnek írtam be ide, és most jól megmagyaráztam. Hát ugye.

Már csak egy pszichedelikusan agyrémikus momentum van hátra a mai napból: a buszon két, intellektuális téren felzárkóztatásra érdemes egyén beszélgetését hallottam fél füllel, amelyben pedig arról volt szó, hogy az egyik a másiknak bizonygatta, hogy ha az mp3-lejátszót egyes ismétlésre kapcsoljuk, akkor - idézem - "nem fogyasztja az elemet, mert mindig ugyanazt játssza". Gondolom, azóta is ütögeti és rázogatja, hogy miért romlott el, hisz le nem merülhetett...
Bár az ilyen emberek tárt karokkal és elmével(?) fogadják Kiszel Tünde heti eseményekről szóló értékelését a pénteki Fókuszokban, aki most például a rendőrség épületére leadott sorozat kapcsán eljutott odáig, hogy egy műanyag utánzat M16-ost drámaian célratartson a kamerába. Szóval illik is rájuk Dicska megállapítása, akinek halhatatlan szavai mindig előtörnek elmém mélyebb bugyraiból, ha hasonló eset tötrénik: "Mit vársz tőlük? Semmit, de még azt se tudják teljesíteni..."

A magyar televíziózás sötét napjai ezek...

Now Playing: Groove Coverage - Remember

Komment-link