Az utóbbi időben nem sok aktivitás volt megfigyelhető errefelé, ami annak volt köszönhető, hogy igazából nem tudom okát adni, hogy miért, de nagyrészt azért, mert pihenek. Persze voltak már olyan időszakok, amikor szintén pihentem, blogot mégis írtam, meg amúgyis, megy nekem a pihenés úgy is, ha blogot írok, meg úgy is, ha nem. Most ez utóbbinak lehetettek tanúi. és ezért még a kreatív igazgató sem haragszik.

Nadehogy miért pont most van blog és nem egy vagy két nappal előbb vagy később? Erre persze aki figyel, rögtön rávágja, hogy "Mert csütörtök van", ami részben jó válasz, de részben meg nem. Illetve persze, hogy jó válasz, hiszen ez a Végső Válasz, de van még ennek a napnak egy másik jellegzetessége, ami tulajdonképpen előbb volt, mint ahogy ez a nap csütörtök lett volna. Bizony.

Július 20. Ez a nap tavaly például egy szerdai nap volt. Tavalyelőtt meg kedd. De valószínűleg még mindig nem értitek, mire akarok kilyukadni, illetve van, aki érti, de az tulajdonképpen csal. Vagy csak figyel a blogra :-)
A lényeg, hogy ez most egy évforduló, azaz jubileum, vagy mi, ugyanis 2005. július 20-án kötötték be az ADSL-t otthonomba, és innentől kezdve vagyok szélessávon jelen az Internet vérkeringésében. A 2005-tel foglalkozó postomban ezt már leírtam egyszer, szóval aki tudta, az többek közt innen tudhatta.

Persze nem volt ez olyan nagyon egyszerű már akkor sem, ugyanis mikor a fórumon bejelentettem a szerződés megkötése után, hogy nemsokára szélessáv, akkor Ragan és Nándo egyből nekiálltak vészmadárkodni, hogy pl. Ragannak is 40 nap volt, mire kijöttek és bekötötték végre. én világosan július 20-át írtam a "létesítés kívánt időpontja" rubrikába, amivel kapcsolatban a fórumon szerzett élményeimmel összefüggésben egyáltalán nem meglepően szkeptikus voltam. Ezért MSN-en elindítottam egy visszaszámlálást a nevemben, és az volt a nevem, hogy S@ti - 1204/128: MÁR CSAK 4 NAP!!!!, aztán később értelemszerűen egyre csökkent a szám, és azt terveztem, hogy amennyiben nem jönnek ki 20-án beszerelni (amire akkor nagyjából 100% esélyt láttam), akkor folytatom a visszaszámlálást mínuszban. és amikor végre kijönnek (ezt úgy -30 előtt semmiképp nem vártam), akkor majd a számból látszik, hogy mennyit késtek, és az MSN-es kontaktjaim közben biztos sokszor meg fogják kérdezni, hogy mik ezek a számok, meghogy mire számolok vissza, meg hogyhogy mínuszban, és akkor nekem ha ADSL nem is, de a magyarázat "öröme" fog majd osztályrészemül jutni, és akkor hogy fogja majd sajnálni mindenki szegény S@tit és milyen jó is lesz...

Ezen töprengésemből a nulladik napon reggel 7:30-kor vertek fel az itthoniak, hogy ugyan ébredjek már, mert telefonált a szerelő, hogy kábé fél kilencre itt lesz, és beszereli. én unottan a másik oldalamra fordultam, hogy biztos még álmodom, hiszen még csak az a nap van, amikorra ígérték, hát hogy jönnének már... De sajnos 8:15-kor kénytelen voltam felkelni, mert a szerelő tényleg megjött. A netkapcsolatom pedig drasztikus sebességnövekedést volt kénytelen elszenvedni 9:10 perc körül, amikoris újra lett. Csak akkor már nem ugyanaz lett, hanem gyorsabb...

Persze nem ment ez akkor sem ennyire egyszerűen, hiszen a hálókártyát annak idején nem installáltam, és később, mikor installáltam, akkor sem akart működni, de erről már volt szó a blogban, épp eleget szónokoltam arról, hogy az első időkben még csak USB-ről működött. Még egy A Halott hálókártyák esete című post is volt, ami ezt a témát boncolgatta (és ami továbbra sem Agatha Christie egy elfeledett krimije :-)).

Szóval a szélessáv egy éves évfordulója, ami mintegy második születésnapja a blognak. Illetve első, hiszen ez előbb van, mint a majdani első születésnap, de mégis második, mert mégse az első...

A címben pedig Nfol helyzetének állítottam emléket, ugyanis ő még mindig nem tud szélessávon netezni, neki még mindig csak modemes elérése van. Az ő területén az a cég akarna szolgáltatni, aminek a neve kitalálható a címből, és ez a cím több szempontból is illik a mostani szituációra, nem csak az övére, de az enyémre is, illetve a blogéra is. Na, rég volt már ilyen csütörtöki blog, hogy még a cím is meg volt benne magyarázva... Ja, és 32 fok van. Kábé. Mivel kijelzőt nem láttam. Sem pedig hőmérőt. Sem pedig oposszumot.

Mi tőrtént eddig? rovatunk támogatója a Blogalkotó vagy-ZRt.-vagy-nem-mert-még-mindig-nem-döntöttük-el.

Az utóbbi időben láttam bizonyos filmművészeti alkotásokat, amikről most pársoros vélemény következik. Bár nem a legutóbbi ilyen témájú post beígért filmjeiről van szó (Például a Száll a kakukk fészkére áldozatául esett annak, hogy nem találtam meg itthon a DVD-t, de nemsokára megoldódik az ügy a kreatív igazgató segítségével), mégis itt vannak. Csak nem azok, hanem ezek.

Csibefutam - Háááát... nincs elég ötlet a filmben ahhoz, hogy érdemes legyen megcsinálni. Mégis megcsinálták. Kár, hogy ez csak utólag derült ki. De most komolyan: ebben a műfajban csak rengeteg extrával teletömött filmet (lásd: Szörny Rt.) érdemes készíteni, ilyet nem. Ebben ugyanis nem volt semmi extra...
6/10

Verdák - De ebben sok volt! - mondhatnám lelkesen, csillogó szemmel, de sajnos nem mondom... Merthogy ebben sem volt. Az egy dolog, hogy a DreamWorks nem volt képes a Shrek 2-n (9/10) kívül más értékelhetőt felmutatni (eddig maximum 7/10-es filmjeik voltak), ezért is nem a Túl a sövényen-t néztük a moziban, hanem ezt, mert ez PIXAR, akiknek eddig a "legrosszabb" filmjük csak 8/10-et ért el. Eddig a pillanatig. Ugyanis most sikerült egy olyannyira semmi extra filmet összehozni, hogy csak néztem. Sajnos elvesztették a zsenialitásukat valahol, nem sikerült eltalálni a hangnemet, a főszereplőt, a sztorit, a hangulatot...
7/10

Quantum Leap - Az egyik kedvenc régi sorozatom volt még anno, mikor még a TV2-n ment. Mit is mondhatnék róla... a főszereplő(k) személye az, ami a sorozatot naggyá teszi, Scott Bakula valami elképesztően hiteles módon tud szerencsétlenkedni, nameg persze a szituációkat is igen ügyesen kitalálták. Végre valami, amit ajánlhatok is :-)
9/10

Ja, és Tekken 3-aztam is elég sokat, ti is tegyetek így, csak azért ti hagyjátok abba, mikor már az izületeitek belefájdultak...



Now Playing: Rob Dougan - There's Only Me