Rendhagyó kreatív igazgatósági üléssel indult az a nap, amikoris a rendhagyó, századik post megszületik. Aztán rendhagyó a cím megszületése is, mivel a kreatív igazgató utasítása szerint a címben szereplő elemeknek meg kellett jelenniük a címben, de nem kaptam rá határozott utasításokat, hogy hogyan is. Ezért, mivel talán ragadt valami rám is az ő kreativitásából, úgy döntöttem, hogy mondatba foglalom. Ígyhát nem feltétlenül értelmes mondatba, de foglaltam. A kreatív igazgató pedig jóváhagyta, tehát most megint megmagyaráztam a címet. Illetve nem, de...

Ezen azonban van vita még mindig, hogy ez valóban a századik bejegyzés-e. Először MSN-en jött elő a probléma:

[23:24:54] Nfol: ez miért 99-ik post?
[23:25:04] S@ti: hát...
[23:25:12] S@ti: #
Categories

* Uncategorized (99)

[23:25:16] S@ti: look on the side
[23:25:21] Nfol: szerintem 103
[23:25:24] S@ti: tehát a következő lesz a 100
[23:25:28] S@ti: a számláló szerint, oldalt
[23:25:34] Nfol: de ha odatolod az egeret a címre
[23:25:48] S@ti: p=103
[23:25:50] S@ti: hmm
[23:25:50] S@ti: igen
[23:25:51] Nfol: akkor az a vége, hogy p?103
[23:25:52] S@ti: látom
[23:25:54] S@ti: i can see that
[23:25:58] S@ti: ummm...
[23:26:01] Nfol: igen
[23:26:05] S@ti: akkor úgy csinálok, mint Lucas
[23:26:06] Nfol: tehát a megoldás 101
[23:26:18] S@ti: a következő bejegyzésben
[23:26:19] S@ti: :)
[23:26:22] S@ti: most kicsit elfoglalt
[23:26:26] * S@ti most Elfoglalt
[23:26:44] Nfol: ááááá
[23:26:56] Nfol: feljavítod rémes CGI-kkel? ;)
[23:44:29] Nfol: most mennem kell
[23:44:33] Nfol: byez
[23:44:38] S@ti: őőő
[23:44:41] S@ti: jó :)
[23:44:48] S@ti: majd meglátod, mit csinálok majd úgy, mint Lucas
[23:44:49] S@ti: :D
[23:44:52] S@ti : bye
[23:44:59] Nfol: ok
[23:44:59] Nfol: bye

Tehátakkor itt az ideje, hogy úgy tegyek, mint Lucas, ami azt jelenti, hogy nem fogok CGI-vel belenyúlni a régi postokba, sőt, nem fogok olyan nyilatkozatokat sem tenni, hogy nem fogok hetedik, nyolcadik és kilencedik részt csinálni a blognak, hanem én most azt csinálom, amivel az SW-fórumokon meg szokták védeni álláspontjukat a sarokba szorult felhasználók, amikor valami háttérinfót hoznak fel az ő érveik ellen: "Lucas azt mondta, hogy csak a filmek számítanak kánonnak!". Tehát én most itt azt mondom, hogy csak a bejegyzések szövege kánon, illetve az oldalt látható "Uncategorized (99)" felirat. Tehát ez most a századik, basically mert én azt mondtam. Dehát miért is ne mondjak ilyet, hisz az én blogom. Egyébként tényleg és őszintén nem is értem, hogy hogyan lehet ez a 104. post (ahogy azt a Permanent Link tanúsítja), hiszen mindegyik az Uncategorized nevű kategóriába került, mert nem akarok kategóriákat csinálni, mert ez az egész egy kategória amúgyis, amit leginkább a "hülyeség" szóval lehetne leírni. De csak leginkább, tehát nem teljesen.

A mai jubileum jó hatással volt a mai kreatív igazgatósági ülésre is, ami (ahogy azt már fentebb említettem) rendhagyóra sikeredett, ugyanis a rendkívüli helyzetre tekintettel alkalmam volt megtekinteni a kreatív igazgatóról elnevezett félszigetet is, amely még a múltban volt félsziget, majd a sziget stádiumot elhagyva az Atlantisz állapotot vette fel, mire nekem alkalmam lett volna megpillantani. Csak a vegetáció tetejét lehetett vizualizálni. Így hát tulajdonképpen nem is tekintettem meg, csupán elhittem, hogy ott van valahol a kiáradt Duna alatt. Ahol egyébként egész sokminden található, úgymint szemeteskukák (na jó, az azért felette maradt), korlátos lépcsők (na jó, az egyik felette tudott maradni kicsivel) és a legjobban zsiráfokra emlékeztető alakokból álló szobrok (na jó, ez meg aztán pláne fölötte volt).

és mivel a századik bejegyzés történetesen (micsoda véletlen...) egy csütörtöki bejegyzés, ezért mi más is következhetne most (vagy ha nem most, hát valamikor, de akkor mindenképp), mint a kijelző. A kijelző, amely 7 fokot mutatott, és előző nap én egy hétmondatos levelet kaptam a kreatív igazgatótól, aminek kapcsán a kijelzőnél megjegyeztem, hogy ha kicsit tovább írja azt a levelet, akkor most lehetne akár 30 fok is. Szóba került még (időrendi sorrendben ez így nem stimmel, de sokszor csinálok ilyet, szóval már megszoktátok) a csütörtök színe, amely még birge kérdése volt eredetileg, mármint a "Milyen színű csütörtökön?" kérdést mondtam én tovább a kreatív igazgatónak, aztán közösen elgondolkodva a "Milyen színe van egy csütörtöknek?" kérdésre kreatív módon az "Ez helyzetfüggő" kijelentést fogadtam el tőle válasznak. és még hasonló szellemi színvonalon folyt tovább az ülés, melynek további részleteitől megkímélem azon olvasóimat, akik eljutottak a századik postig: ennyit aztán már igazán megérdemelnek...

Mint ahogy megérdemelnek egypár filmvéleményt is tőlem, kezdve a Jégkorszak 2-vel, amely igen aktuális témákról szólt, úgymint a globális felmelegedés, az árvíz és a családalapítás, valamint olyan mindig aktuális témákról, mint a jellemfejlődés és az identitás. Na és persze Scrat továbbra is arra tanítja a közönséget, hogy soha nem szabad feladni, akármilyen akadályok is tornyosulnak előttünk. Folytassuk az Orbán VS Gyurcsány című filmmel, ami szintén próbált aktuális témákról szólni, de nem nagyon sikerült. Mármint a témák ott voltak, csak szólni nems sikerült róla, még akkor sem, ha Gyurcsány többször is elmondta, hogy "Az ország erről szól". Hogy pontosan miről, azt nem igazán tudtuk meg a filmből, a másik szereplővel kapcsolatban meg aztán pláne azt éreztem, hogy érzem, hogy mondani akar valamit, de valahogy nem jut már el idáig... Az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak a felétől láttam ezt az utóbbi alkotást, de akkor is jobb volt a Jégkorszak 2 és kész. Period.

Nemrég néztem Üvegtigris 2-t is, ami sokkal-sokkal rosszabb volt, mint az Orbán VS Gyurcsány. Írtam is róla dühömben egy kommentet. Olvassátok el jól, szerintem igazán jól sikerült megragadnom a film lényegét. A kommentben ugyan benne van, de most magyarul is hozzáteszem ide, hogy a jogvédő szervezetek rinyálása ezek után már annyira sem érdekel, mint eddig. Nevetséges képmutatás az egész, hogy egy ilyen rossz film "bevételkiesését" (szerintem még így is sokkal többen fizettek érte, mint amennyit megérdemel...) ráfogják azokra, akik gonosz módon letöltötték a filmet... Vannak a fősulin olyanok, akik a Főiskola által szponzorált látogatás keretében tekintették meg azt az alkotást, és azt kell mondjam, hogy szerencsére nem voltam ott még egy ilyenen sem, mert én még azt a 100 forintot is sajnáltam volna érte, amibe az a kedvezményes mozi került. Mint ahogy sajnáltam volna akár 1 forintot is a Date Movie című förtelemre, amit már filmnek nevezni sem vagyok hajlandó. Szintén dühömben szintén írtam hozzá szintén kommentet, amelyet ti most szintén jól elolvastok. Úgy látszik, mostanában ilyen rosszfilmetnézős-dühömbenkommentetírós kedvemben voltam.

Most pedig következzen egy kis statisztika, ha már ilyen szép jubileumunk van, hogy 100. post. Ugyan magam sem tudom, minek csináltam, de csináltam egy statisztikát. Bár, ha jobban belegondolunk, az egész blogot nem tudom, minek csinálom, to begin with...
Tehátakkor statisztika. Az pedig úgy néz ki, hogy

2005. szeptember: 30 entry
2005. október: 11 entry
2005. november: 15 entry
2005. december: 11 entry
2006. január: 13 entry
2006. február: 7 entry
2006. március: 12 entry

Ez tehát egy ilyen hónapokra lebontós dolog volt, ami igazából nem túl izgalmas, ugyanis annyi látszik belőle, hogy szeptemberben nagyon bekezdtem, és kétszer annyi bejegyzést alkottam, mint amennyi átlagban összesen született. Ugyanis havonta átlagban 14,142857 bejegyzést alkotok, még ezt is kiszámoltam, s feltételezésem szerint a második 100 entryben sem nagyon fog csökkenni ez a szám. Vagy legalábbis nem sokkal. Ehhez mindenesetre gyorsan ki kéne néznem egy olyan hónapot, amikor megint 30 körüli bejegyzést alkotok...
Kiszámoltam (vagy inkább megszámoltam...) azt is, hogy hány olyan cím van, ami teljesen idegen szavakból áll. Az eddigi 99 bejegyzésből tehát 20 ilyen van (beleszámoltam a konfabulációt, a definíciót és a hasonlóakat is). Azt már nem számoltam ki (meg meg se), hogy hány olyan bejegyzés van, amelynek a címében szerepel valamilyen idegen szó, de a többi tagja magyar, mert legyen a ZH-n valami önálló feladat is. Ja, hát ezek mind benne lesznek a ZH-ban. Há' má' hogyne...

Most pedig ShadoW blogjáról lesz egy kicsit szó. De a kiindulópont nem is az övé, hanem Nfol blogjában is született reakció, amire aztán SztupY is írt a blogjába reakciót. Mármint nem a reakciókra, hanem az eredetire, illetve ShadoW reakciójára. Ezért én is ShadoW reakciójára fogok reagálni, Nfol és SztupY reakcióját pedig elolvashatjátok a megfelelő helyeken. S mivel ez az én blogom, itt az én reakcióm fog most állni. érti még valaki...?

Szóval ShadoW blogja. Ezzel a szeletével az internetnek sokáig úgy voltam, hogy "Na, nézzük, frissített-e már... Nem.", aztán egy bizonyos idő elteltével már így se. Úgyhogy már az első oldal-újítása is meglepetésként ért, aztán a második előtt is sokáig nem néztem, aztán utána olvastam végig egyszuszra az egészet, és most, a harmadik kinézet megint meglepetésként ért (és ráadásul még el is kellett hozzá olvasnom a második kinézetnek a végét is...). De elolvastam, és azért is fogok most itt reagálni a /03/ jelet viselő bejegyzésében említettekre. Mondjuk az is megér egy misét, hogy mennyi ideig bénáztam wtf fejjel forgatva az egér görgőjét, mire rájöttem, hogyan is épül fel az oldal, és megtaláltam, melyik bejegyzés hányas, és hol az eleje... Nade ez nyilván az én bénaságom, csak gondoltam, megosztom, egyrészt azért, hogy ne csak önfényezésből álljon a 100. bejegyzés, hanem igenis, megmutassam, hogy én is ember vagyok (igen, bármilyen hihetetlen, ez így van... :-)), másrészt pedig azért, mert gondolom, nem ez lesz a végső kinézete ShadoW oldalának...

Mivel az az előző két bejegyzésben sem derült ki, hogy pontosan mire is akarok én ennyire reagálni, ideidézem az eredeti WarPriest által felsorolt pontokat, amelyekkel szerinte javítani lehet a blogja színvonalán:

Utolsó bekezdésként ismét visszatekintek arra, amit eddig leírtam és már megint nem vagyok megelégedve az összképpel. Kérdem én: mit tehetnék annak érdekében, hogy akár bekerülhessek azok közé az oldalak közé, amelyek lekötik Shadow-t, vagy másokat. Min változtassak? A választási lehetőségek adottak:

1. Fogalmazz jobban, mert ez így shit!
2. éljél érdekesebben, hogy legyen miről írnod!
3. Váltsál dizájnt jól!
4. Ne nyafogj annyit, csak írjál!
5. Ne blogot csinálj, hanem mást vazze'!
6. Dögölj meg, és akkor nem lesz problémád!
7. Töröld az oldalt!
8. Egyéb

Ezt írta volt WarPriest az ő blogjában. Erre én azt reagálnám, hirtelen, hogy az önismeret a fontos itt is.
WarPriestnek pedig személy szerint azt mondanám, hogy vegyen egy nagy levegőt, és próbáljon tisztába jönni önmagával, mert nem feltétlenül az ultimátumok ilyetén formán történő felsorolása a megoldás. A blog elsősorban önmagadat tükrözze (én próbálom...), azt, ami rád van nagy hatással, ami téged érdekel, ami téged köt le. Előbb magadnak írj, mint másnak. Ha úgy ülsz le, hogy "Na akkor én most ShadoWnak meg SztupYnak írok valami tökjót, amin ők majd tudnak szórakozni", akkor máris rossz úton jársz, mert lehet, hogy pár utalást - amit csak olyan ember ért, aki személyesen ismer, vagy érintett volt valamelyik sztoriban, amit leírsz - ki kell hagynod, hiszen akiknek írod, azok nem értik/érthetik. Itt kész lennél máris kompromisszumokat kötni, pedig ha valamit, akkor azt egy blogban nem szabad. A blogot az olvassa, akinek megadod a címet, te döntöd el, kik ezek. Ezek általában olyan emberek, akik valami miatt fontosak számodra. Az ilyen emberek rád kíváncsiak, és nem arra, akit te magadból szeretnél mutatni. én például mostanában gyakran kapom rajta magam, hogy kezd "belterjesedni" a blogom, mert a közelmúltbeli bejegyzésekben nagyon sok olyan utalás és dolog volt, amit rajtam kívül tényleg csak egy ember ért a blogban, de engem nem zavar. Aki meg olvas, és zavarja, azt nem is érdekli a blog. Itt minden mehet. Ezzel SztupY reakciójára is utalok, aki ezt írta:

Alapvetően szerintem egy blog nem biztos, hogy különbözik egy naplótól. Azért nem, mert egy blog olyan, amilyennek te magad gondolod. Ha naplót akarsz, hát írj naplót, ez eseben lehet, hogy pl. csak magadnak számod.
(...)
Nem minden esetben az a lényeg, hogy sokan olvassanak, vagy hasonló.

Szerintem is erre van a lényeg. Ha ilyen vagy, akkor legyen a blog is ilyen. Ha meg nem, akkor nem. Na, ezt most megmondtam.

Miután így a 100. bejegyzés nemtudomhánytizedénél tisztáztuk, milyen is egy blog (ideje volt :-)), egy bejelentésem van még, ami igen közérdekű: birge blogja mostantól szerepel ott oldalt a Blogrollban. Tessék nyomkodni, mert az egyik korábbi postban kifejtettem, hogy miért jó az nektek. Meg neki is végülis, még ha olykor nem is vallja be...

Now Playing: Air - Dead Bodies
Méghozzá azért, mert ez a 100. item a playlistemen. A The Virgin Suicides OST-ről van, mivel ABC-sorrendben van a lista eleje, ezért került ez pont oda. Viszont a többi Air-album az már nem az ABC-sorrendes részében van a listának, de ha ott lenne, akkor a 100. elem más lenne, például a The Vagabond a 10,000 Hz Legendről. A 10,000 Hz Legend pedig szerintem a legjobb albumcím, még a Mezzanine-nél is jobb. A második pedig (ha már az elsőt felhoztam) a The Silent Force a Within Temptationtől. A harmadik pedig a Signs of Life a Poets of the Falltól. és mire mindezt leírtam, addigra már a shuffle ráváltott egy másik Air-számra, az All I Needre, ami az első Air-szám volt, amit megszerettem. A rend kedvéért: ez a 2318. item a playlisten. Remélem, ennyi bejegyzés legalább lesz a blogban...