Úgy döntöttem, hogy a tegnapi hepajjal kapcsolatban nem kezdek bele semmilyen mélyebb eszmefuttatásba, mert nem voltam ott, nem tudom, mi történt pontosan, amit meg a tévékben láttam hajnali kettőig, az semmiképpen sem lehet objektív, méghozzá azért nem, mert egy percen belül három tévé három helyszíni riportere egymástól tíz méterre álldogálva eltérő dolgokat látott-hallott-érzett éppen. Viszont az említésre méltó, hogy az mtv ezúttal kora hajnalig élőképet adott az Erzsébet-híd pesti hídfőjéről, a rendőrök háta mögül, míg a két kereskedelmi tévé éjfélkor, illetve hajnali egykor bezárta a boltot. Hajnali kettőkor egyébként az addigra odeérkezett sokszáz rendőr a híd két végéről elindulva bekerítette a maradék tüntetők kemény magját, az általuk épített barikádot egy hókotróval(!) áttörték, aztán módszeresen utánaszaladtak mindenkinek. Előtte meg gyakorlatilag könnygázfelhőbe burkolták a belvárost, ami miatt nyilván rengeteget fognak majd kapni innen-onnan, hogy miért ily erőszakos módon avatkoztak be. Szerintem nem volt választásuk: ugyan ki tudná megmondani, hogy mi történt volna, ha hagyják a gonoszokat vergődni? Persze nem kellett volna azonnal összeterelni két, alapvetően különböző összetételű csoportosulást az Astoriánál... Mindenesetre teljesült egy újabb álmunk, egy hónapon belül ismét foglalkozott velünk a CNN meg a BBC, és azt hiszem, az ünnepi hangulathoz nagyban hozzájárult mindez.

Természetesen az egésznek a kiváltó okát másképpen magyarázzák az egyenestől balra, avagy jobbra hajlott erkölcsű politikusok. A FIDESZ szerint egyértelműen az MSZP a hibás, különösen egyik jeles pártember, ugye, aki nem hajlandó meglépni az egyetlen értelmes lépést; az MSZP szerint meg az emberek azért vannak az utcán, mert a FIDESZ hetek óta egyfolytában azzal van elfoglalva, hogy az embereket az utcára szólítsa. Ezennel kijelentem, hogy a továbbiakban politikus szeretnék lenni, méghozzá azért, mert nincsen tudomásom más olyan munkáról, ahol hetek óta semmi újat nem kell mondani, és mint ilyen, számomra kifejezetten vonzónak tűnik ez az állás.

Végezetül annyit még, hogy a nap legkomolyabb érvét egy teljesen hétköznapi jóember mondta ki, amikor megkérdezték tőle, hogy miért másztak fel a kiállított harckocsira és miért próbálták - sikerrel - beindítani:
- Há’ mer’ ott volt.
Azt azért szívesen megkérdezném a szervezőktől, hogy egy, az utcára, az emberek közé kiállított T-34-es szovjet harckocsit vajon milyen indíttatás által vezérelve voltak képesek úgy otthagyni, hogy azt bárkinek reális esélye legyen valamilyen módon beindítani? Jól van, hogy mozgóképes, meg le van szerelve róla a fegyverzet, de könyörgöm, valami akkumulátor vagy generátor vagy akármi, ami szikrát csihol a motorban indításkor, csak van abban a nyomorult szerkezetben, amit ki lehetne szerelni ilyenkor, NEM? Hogy az üzemanyag leszívását nem is említsem... Lakótársam szerint azért nem foglalkoztak a kérdéssel, mert nem lehetett arra számítani, hogy bárki megpróbálja beindítani. Aha, nem számítottak rá... Vazzeg, amikor szeptember közepe óta hangulat van, amikor napok óta készül a rendőrség arra, hogy valami biztosan lesz, akkor ők nem számítanak ilyesmire...

Egyébként meg kimondottan örülök, hogy jó messze vagyok Budapesttől, a hordától, az utcai összecsapásoktól, a hangulattól. Nagyon jó nekem itt a kínai - észak-koreai határvonalon, full béke meg minden...