Mint mondottam volt, hétfő óta a megfázás állapotában tengődök - merthogy én ilyen sarkából kifordult világképet alkottam magamnak, amelyben a megfázás nem betegség, hanem állapot -, és mivel eddigi tapasztalataim alapján a jó drága csodaporoktól meg éjszaka izzasztós teáktól egy pillanattal hamarabb nem szűnik meg ez az állapot, mint nélkülük; szóval így beletörődve vártam, hogy állapotot váltsak. Ennek elősegítésére remek nap a szerda, mivel szerdáról azt kell tudni, hogy csak reggel van egy előadásom, méghozzá Rendszerszervezés, ami elég lájtos, elsősorban amiatt, hogy az előadó áltagosan minden második percben kezd bele egy anekdotába arról, hogy milyen volt x évvel ezelőtt, vagyis magával a tanulnivalóval alig haladunk, de legalább megtudjuk, hogy márpedig annak idején a dBASE adatbáziskezelő milyen komplikált volt, meg hogy a régi mainframe-ek lecserélésekor ki mit lopott szét belőlük; állítólag az egyik típusú meghajtó motorjából remek fűnyírómotort lehetett barkácsolni.

Úgy meg főleg lájtos, hogy előtte elolvas az ember egy novellát a legújabbik Galaktika magazinból és onnantól kezdve egyfolytában olyan gondolatai támadnak, hogy "húbazze, ez mennyire komoly", meg "még ilyet, sci-fi regény és egyetlen fézerpisztoly sem sül el benne". Óra után aztán felbattyogtam az ISzK-ba, ahol addig köröztem, amíg sikerült találnom egy szabad gépet, és már majdnem leültem, amikor konstatáltam, hogy bizony egy darab WarPriest fog ül mellettem, ami tök jó, úgyhogy dupla örömmel ültem le. Internetes tevékenységem kimerült abban, hogy kerestem egy jónak tűnő BGI leírást a használható függvényekről, mert azokat honnan is tudnám fejből, ugye; meg persze megint letöltöttem a fél deviantART-ot, nyilván eluralkodott már rajtam a pictofília, ha van ilyen egyáltalán és azt jelenti, amit gondolok, hogy jelent.

Délután pedig általános punnyadás kezdődött. Orvosilag nem bizonyított ugyan, de talán lehet valami abban, hogy a katódsugárcsöves monitor egyébként káros sugárzása jó hatással van az ember arcüregének éghajlatára, magyarul az elektroszmog kipurgálja a szemét bacilusokat a képem mögül. Mindenesetre mire este lett és kezdődött az Internazionale - Bayern München Bajnokok Ligája-mérkőzés, addigra nemcsakhogy elfelejtettem, mi az a megfázás, de még rajzoltam számtalan ikont az RKLauncherhez - szép, átlátszó .png-ket, hadd vakuljanak a mókusok, ugye -, meg csináltam blogdizájnt is, meg egyéb dolgokat. Közben rájöttem, hogy valószínűleg nem Gimppel kellene nekikezdeni az Adatbázisrendszerek megvalósítása 2 előadás elektronikus formájába kerülő ábrák elkészítésének, hanem inkább valami vektoros programmal, mint a Xara XS, mert jócskán huzigálni kell a vonalakat meg téglalapokat. És azt is meg kell néznem, hogy a LaTeX megeszi-e a Xara által exportált .eps grafikákat, mert ha nem, akkor fene megette az egészet.

Lapzárta után érkezett: Internazionale 0 - 2 Bayern München. Én nem értem, mit akart az Inter ilyen játékkal, meg ilyen ritka fegyelmezett játékosokkal...