Pár esetben már megtapasztaltam, hogy egy masszív Forma-1 rajongónak néha súlyos áldozatokat kell hoznia, ha látni akarja az adott hétvégén a versenyt. A hosszúra nyúló családi ebédek közbeni sietős távozás a szoba irányába, vagy a késő este műsorra kerülő közvetítés szerintem sokaknak ismerős élethelyzet, de mind közül a korai (nagyon korai...) vasárnap reggeli felkeléseket tartom a legszörnyűbbnek. Persze, az ertéelklub naná, hogy megismétli délután kettőtől is az egész hercehurcát, de az nem olyan, mintha élőben nézném (az most nem számít, hogy nemegyszer a késő esti eseményeket a valósnál két órával később adták műsorra öles ÉLŐ felirattal a képernyőn, mert akkor éppen valamilyen mérsékelten izgalmas filmremekmű élvezetét nem akartál megzavarni a tízpercenkénti tízperces reklámblokkokon kívül mással).

Így hát ma is felkeltem hajnali háromkor, hogy a szombaton tájfun miatt elmaradt japán időmérőt hátha közvetítik. Hát hogyne... Aztán reggel hétkor megint felkeltem, hogy megnézzem a futamot. Schumacher megint belenyúlt a tutiba, simán nyerte a versenyt, még előznie sem kellett, az üldözői meg kellemes 20 másodperces lemaradással mehettek utána, ha bírtak. Aztán amikor úgy is első helyre jött vissza, hogy ő már kétszer volt kint a boxban, a többiek meg egyszer, végképp feladtam a reményt. Hálistennek volt néznivaló, igaz, csak a középmezőnyben, ahol pár nagymenő megrekedt. Voltak izgalmas pillanatai a versenynek, bizonyára, csakhogy a kedves csíkszemű tévések ezekről folyton lemaradtak. Magyarország büszkesége, Baumgartner Zsolt nem ért célba, ugyanott dobta el az autót, ahol az edzésen is sikerült ez a manőver. Ja, és Palik László is visszatért a kommentátori székbe, meg is látszott a közvetítésen. Hozta magát, ordított, de legalább nem maradt le semmi fontosról, mint azt Czollner Gyula szokta.

Aztán összepakoltam, és délután visszajöttem kocsival Debrecenbe.Az úton nem találkoztam a szokásosnál jelentősen több elmebeteggel, de így is volt, aki rohadtul felidegesített, főleg a múlt heti dolgok után. Egy szép hosszú egyenesben megelőz, lehagy, utána meg tötymörög végig. Ráadásul még az eső is esett, amit nagyon utálok.