Múlt héten nem lettem sokkal okosabb attól, hogy bementem Méréstechnikára, úgyhogy most az óra időpontjában mentem be, hátha van már hely. Év elején ugyanis azért kellett másik időpontot keresnünk, mert nem volt elég hely reggel. És volt hely, akár a háromfelé hasadt elmém másik két kivetülése is leülhetett volna mellém. Mivel a feladatot megint elfelejtették megadni, minden mindegy alapon segítettem egy srácnak, aki ugyanazt akarta csinálni, amit én a múlt héten: futófényt!

Probléma csak abból adódott, hogy én teljesen elfelejtettem, mit csináltam egy hete, ő pedig erősen próbálkozott a Pascal nyelvet használni, néha kevés sikerrel. Én sem vágom nagyon a Pascalt, utoljára ugye múlt héten használtam, azelőtt meg... úgy öt éve. Ő viszont azt mondta, hogy ha lehet, a C és a Pascal közül mégis Pascalban dolgozzunk, mert az neki jobban megy. Így aztán sikerült másfél órát eltökölni egy egyszerű ciklusba ágyazott ciklusba ágyazott ciklussal. Óra vége felé inkább elölről kezdtük és öt perc alatt megírtuk a működő programot, az eszközszekrényből elvettünk egy nyomtatókábelt, egy áramkört és egy adaptert, összedugtuk, működött, szétszedtük és eljöttünk.

A villamosnak nem volt sürgős, ezért dél után tíz perccel érkeztem meg Adatbázisrendszerek gyakorlatra, ahol alig voltak páran. Mint kiderült, kiment a teremben a biztosíték, ezért a gépeket semmire nem lehet használni azon kívül, hogy a percenként kilókkal nehezedő fejemet megtartsák. Úgyhogy csomóan el is mentek óráról, igazuk van, otthon is elolvashatják, én meg úgy voltam vele, hogy ha már eljöttem...

Ezen a héten még nem is játszottam. Különös. Mert annyira nem hiányzik. Pedig kellene folytatni a KotOR-t. Valamivel mindig elmegy az idő. Tegnap ugye filmnézés volt, most ezt a blogot írom meg a bbLeant barkácsolom halálra, hétfőn a Tíz kicsi négert olvastam, holnap nincsen órám, viszont pénteken Kalkulus zárthelyi, amire jó lenne felkészülni...

The Bravery - Public Service Announcement.