Rövid leszek és velős: a mai napon jó időre elegem lett abból, hogy a mások hülyeségéből adódó gondok megoldására megy el az egész nyári szünet... Tudom jó előre, hogy szükség lesz a segítségemre, ezért direkt és feltűnően lézengek egész délelőtt, hátha valaki kapcsol és hamar túlleszek rajta. Aztán nagy sokára elunom a lézengést, belekezdek valamibe, ami mondjuk nem öt percet vesz igénybe, és mi történik...? Igen, szinte azonnal kellek valamiért valakinek, sürgősen. És akkor magyarázhatom, hogy megyek, amint ez az izé befejezi, amit kell, de minek... Megkapom mellé, hogy "Hogy bírsz egész nap a gépnél ülni?", ami azért vicces, mert nincs negyedórája, hogy ideültem...