Nagyjából két hete próbálgatom a Windows 8 előzetes kiadását. Most írhatnék arról, hogy milyen az új rendszer, hogy néz ki, milyen gyors meg ilyenek, de ilyen cikkekkel tele van az internet, akit érdekelt valamennyire, az úgyis olvasgatott róla, netán telepítette is, én pedig végképp semmi újat nem tudnék elmesélni róla.

Legfeljebb annyit, hogy egyelőre nem látok a Windows 8-ban semmi olyan újdonságot, ami miatt nekem felhasználóként, a jelenlegi ismereteimmel és a jelenlegi eszközparkommal megérné egyáltalán elgondolkodni az esetleges váltáson, sőt.

Persze objektív érveim nincsenek a Developer Preview ellen, mert amit ígért a Microsoft, azt szerintem teljesíti is. Méréseket nem végeztem, meg olyan megdöbbentő teljesítménybeli különbségeket nem sikerült felfedeznem, de összességében ugyanolyan sebességgel működik az én több, mint három éves, vásárlásakor is a belépőszintet képviselő laptopomon, mint a napi használatú Windows 7 rendszerem, ami szép dolog egy ilyen korai kiadástól még akkor is, ha tele van zsákutcákkal. (Ugye másnál sem működnek a csempés alkalmazások?) Fagyni nem fagy, az Intéző előre utált szalagos menüje is megszelidíthető.

De a Start menü elvesztése jobban fáj, mint bármi.

Desktop felhasználóként rettenetesen zavar az, ahogy a tabletek és más érintésvezérelt eszközök előtérbe helyezése érdekében berúgják a sarokba a klasszikus használatot. Hogy eddig az asztal volt az a felület, ahová megérkeztem, ahonnan elkezdhettem a munkámat, ami egy biztos pontot jelentett az ablakok tengerében, és ezt most felváltja egy dizájnos, könnyen használható, áttekinthető, hasznos információkkal teli Start felület. És hogy ellopja a Start gombot.

A Start gombot ugyanis én elsősorban programindításra használom. Egyrészt elindíthatóak vele a tálcára rögzített programok, másrészt elindíthatóak vele a Start menüre rögzített, gyakran használt alkalmazások, harmadrészt a Start menü keresőjével bármit elérek a név első betűinek a beírásával, és ezt a rendszert éppen azért alakítottam így ki, hogy soha ne kelljen ténylegesen belemásznom a Minden program listába. A jelenlegi Start menü partner abban, hogy egy adott programot egyszerűen és a figyelmem elterelése nélkül el tudjak indítani.

Itt meg megjelenik ugyanaz a roló effektus, amit anno a Gnome Shellnél is szörnyen megkedveltem. Az első néhány alkalommal biztos szórakoztató figyelni, ahogy oldalról becsúsznak a csempék, de ez frusztrálóvá válik abban a pillanatban, amikor rádöbbensz, hogy ez innentől mindig így lesz és nem tudod kikerülni. Persze megpróbálhatnám megszokni (sokkal rosszabb dolgokhoz is hozzászoktunk már), például örülhetnék annak a sok dolognak, amit a csempéken látok az időjárástól kezdve a Facebook-aktivitáson át az RSS csatornákig. Csak nem tudok. Számos módja létezik mindezek megjelenítésének, ezen számos mód közül meg pontosan nullát használok.

Kaptam tahát valami újat, amire speciel nincsen szükségem, cserébe elrontja az évek alatt kialakított és jónak bizonyult metodikámat. Ráadásul nem használok több képernyőt egyszerre, de ha használnék is, valószínűleg találnék mindegyiknek valami értelmesebb funkciót a Start felület nézegetése helyett.

Úgyhogy nagyon remélem, nem lesz erőszak a disznótor és betartják azon ígéretüket, miszerint a szép új felületet az arra vágyók végleg ki tudják iktatni az életükből és visszakapják a Start menüt is. Meg hogy rajzolnak egy értelmes Start gombot a mostani zsírkrétás helyett.