Gyönyörűen sütött már a nap, amikor felébredtem. Felkeltem, felöltöztem, megreggeliztem, fél tíz magasságában pedig elindultam a Debrecen Pláza irányába. Az 576 Shopban ezúttal nem a múltkori, rettenetesen hozzáértő srácot találtam, hanem egy másikat, akinek egy szál haja sem volt, viszont ki volt varrva mindkét karja és eléggé vágta a témát. Külön díjaztam, hogy a pult mögött PS2-n éppen a San Andreast nyomta. Elmeséltem neki, hogy előző nap felhívtak, úgyhogy most itt vagyok és lefoglalok egy dobozkát magamnak. Mondta, hogy már itt kellene lennie a cuccnak, de még nincs itt, úgyhogy ha tudok, menjek vissza délután, addigra biztos meglesz. Abban egyeztünk meg, hogy szerdán jövök majd.

Aztán felmentem az egyetemre, hátha ki lett téve a Hardver 2 eredménye, de nem volt, én meg elkezdtem fórumozni. Dél körül hazamentem, folytattam az angolt - előre sejtettem, hogyha meglesz a gém, akkor felé sem fogok nézni az angolnak, lehet, hogy még a parancsikont is eltüntetem az asztalról. Egyszercsak kinéztem az ablakon - éppen akkor ment a Scootertől a No Fate -, és nem tetszett, amit láttam, mert durva sötét fellegek közeledtek, és miután lenémítottam a Winampot, már arra is rájöttem, hogy mi volt az a nagyon mély basszus, amit néha hallottam. Dörgött, zengett, feltámadt a szél, én meg kezdhettem elölről az egész tervezgetést, hiszen addig törtem a fejemet, míg kitaláltam, hogy nem várok meg a szerdát, hanem még ma este elmegyek a cuccért. Erre itt jön ez a k*cs*g vihar... Ennek lőttek.

Fél hat környékén elállt az eső, elállt a szél, én pedig minden bátorságomat összeszedve pólóban indultam útnak ismét, nem kis döbbenetet kiültetve ezzel néhány kabátban és esernyővel a kézben várakozó leendő utastársam arcára. A srác már a bejáratnál megismert, kotorta is elő a dobozt, kiállította a számlát - közben rákukkantottam a képernyőjére, majd megjegyeztem, hogy "Elég jól haladtál a játékban", ő meg vigyorgott -, és anélkül, hogy én bármit is kérdeztem volna, elmondta, hogy őket is meglepte, hogy napokkal a kitűzött megjelenés előtt jött a játék, azt hitték, hogy el is kapkodják hamar azt az 50 darabot, amit ők kaptak ma, de szinte mindenki a normál kiadású, valamivel olcsóbb verziót kereste. Ennyit számít az ár és a magyar kézifüzet.

Hazaérve kivettem a dobozt a táskámból és percekig nézegettem anélkül, hogy kibontottam volna. A szokásos igényes csomagolás, szép borító, ehhez képest a lemez nyomata kicsit sivár, de hát azt úgysem látja senki sokáig. Azt hiszem minden további szó felesleges, fél kettőkör mentem aludni.