Toljuk a bevásárlókocsit az áruházban, már fizetés után. A közlekedőtér közepére kipakoltak egy reklámtáblát meg egy perselyt. Velünk párhuzamosan halad egy tőlem valamivel fiatalabb srác, vele egykorú barátnője és valamelyikük anyukája társaságában. "Véletlenül" nekitolja a kocsit a perselynek, aztán vigyorogva közli, hogy "Jaj, nem tudtam kikerülni!" Barátnő és anyuka fuldokol a nevetéstől, a srác szintén, aztán nagy elégedettséggel állnak tovább.

Már értem, kinek szól a Győzike-show meg a Szeszélyes.

Kezdd pozitív gondolattal a napod: hiszen még mindig okosabb vagy, mint Kiszel Tünde!

Tegnap volt látható A szökés második évadának első része, amit nem tudok szó nélkül átlépni, mert... Egy új széria első részével mindig bajban vannak a készítők, mert egyrészt vázolniuk kell, hogy mi minden történt az előző évadban, kik a fontosabb szereplők, másrészt meg kell győzniük a nézőt, hogy az új szezont is érdemes lesz követnie, harmadrészt meg az amúgy is függő nézőket is ki kell szolgálniuk. Na ez az, ami szerintem nem jött össze ezzel az epizóddal.

Ott tartunk, hogy a nyolc szökevény közül öten együtt maradtak, Haywire valami fészerből lopott bringával kikerekezett a képből, T-Bag a levágott kezével sikeresen megtalált egy állatorvost, a sráccal meg nem tudom, mi lett. Linc-ék menekülnek Bellick kapitány elől, meg feltűnik a színen az Invasionból Tom sheriff, aki itt öltönyös, fekete autós, magasrangú efbíáj édzsent, továbbá a látottak alapján kurvára fifikás fickó. Bellickék valahonnan előkerítik Scofield bankkártya-kivonatát és kiszúrják, hogy Oswegóban raktárat bérel, ezalatt az Ötök egy oswegói raktárban lapátot ragadnak. Rutinos Prison Break-nézők már nyilván a kivonat megpillantása óta sejtik, hogy abban a raktárban semmi nem lesz. Az Ötök iratokat bányásznak elő egy sírból — érdekes, hogy Michael meg Linc véletlenül pont vasalt öltönyöket húz elő a zsákból —, aztán éppen megpattannának, amikor megérkezik a feketeautós a temetőbe és észreveszi őket.

A kórházban fekvő doktornő gyötrődését most hagyjuk, ennél érdekesebb, hogy Veronica megtalálta az állítólag meggyilkolt jóembert Montanában, akinek kutya baja, ellenben a házból nem lehet kimenni, szóval Veronica is ott maradna, ha nem telefonálna a rendőrségnek, akik eléggé úgy éznek ki, mint a szövetségi ügynökök. Lényeg a lényeg, Veronicát lelövik, pedig még biztos akart volna mondani valami fontosat Lincolnnak a telefonba.

Az egész epizódra jellemző volt, hogy mindenből akart mutatni valamit, a vége pedig az lett, hogy semmiből nem mutatott eleget. Azért várom a következő részt.

Azt hiszem, hosszú kutatás eredményeképpen sikerült megfejtenem a mindenkori hatalom működési sémáját. Sajnos ez megerősített abban a félelmemben, miszerint az egész bizniszt kitűnően elláthatnák nem túl okos robotok is, hiszen az egyváltozós algoritmus ennyiből áll:

1.) Ha még nincsenek javak: megígérjük, hogy lesznek,
2.) ha éppen vannak javak: szétlopjuk,
3.) ha már nincsenek javak: tagadunk, nem mi voltunk.

Mindez benne van egy négyévente ismétlődő, amúgy végtelen ciklusban. Amúgy nem is értem, miért csodálkozok, hiszen a közgazdaságtan, a szűkös javak minél jobb elosztásával foglalkozó tudomány alapjait olyan országokban fektették le, amelyek közismerten élen jártak a szűkös javak elosztásában.

A könnyebb átláthatóság érdekében rovatokba foglalom a hétvégét.

Magánélet rovat

Apai nagyapám alaposan megijesztett minket, baromi szar dolog otthon kuksolva arra várni, hogy mikor telefonál a sürgősségire őt elkísérő családtag a fejleményekkel. Méginkább baromi szar, ha négy óra telik el közben. Szerencsére nincsen semmi komoly gond, viszont az orvos elfelejtette ráírni a zárójelentésre, hogy aki 67 éves, az nem 20, és akkor talán nem is kellene annyit vállalni. Mert az is baromi szar, ha egyik reggel felébredvén a konyhában beszélgető családtagoktól értesülsz arról, hogy nagyapád és nagyanyád előző délután átpakolta a lakás egyik felét a másikba, miközben te is otthon voltál és szétuntad a fejedet a nagy semmittevésben. Én látom az ok-okozat összefüggést, más nem.

Tanulmányok rovat

Azt gondolom, nem lóg bele a kezem a bilibe, ha másfél héttel a szorgalmi időszak kezdete előtt szeretném megnézni a kari honlapon az őszi félévvel kapcsolatos információkat, beleértve mondjuk a félév kezdetének pontos napját. Ó, mi ez a hideg...?

Időjárás rovat

Nagy melegséggel tölti el az ember szívét, hogy 2007-re kitanulta magát egy olyan meteorológus-generáció, amely nemcsak azt nem képes eltalálni, hogy holnap milyen idő várható, hanem azt sem, hogy holnap milyen nap lesz. Tegnap este azt mondták, hogy szerdával véget ér a kánikula, erős lehűlés meg eső jön, de kedden még 30+ fok és jámájká. Jelentem, kedd délelőtt van és Grönlandon érzem magamat. Hibaszázalék, mi?

Formula 1 rovat

A Török Nagydíjjal kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy konkrétan én kérek elnézést, amiért három hét szünetet követően egy ilyen hihetetlenül unalmas, monoton, életkedvet elszívó versenyt láttunk. Kimondottan örültem, hogy másfél óra alatt lezajlott az egész, mert volt egy olyan érzésem, hogy ha nem intik le, akkor még most is egymás mögött vonatoznának. Lassan ott tartunk, hogy elkezdek szurkolni a műszaki problémáknak.

Fontoslevél rovat

Tájékoztatom az érdeklődőket, hogy ezidáig nem válaszoltam egyetlen olyan iWiW-en, e-mailben, tökömtudjamin érkezett üzenetre sem, amiben valamely ismerősöm két év aktív kussolás után azzal keres meg, hogy légyszi szavazzak kisbabákra, autókra, papírrepülőkre, ládagyárra vagy háziállatra, mert ő nevezett és még nyereményre is esélyes vagyok, ha kattintok, és a jövőben sem fogok ilyesmire reagálni, még akkor sem, ha zsebből kirántható tujafa a nyeremény.

Különben is az én kutyám a legszebb.

Elköszönő rovat

A rovatfelelős nem készült el időben az anyaggal, úgyhogy ide nem tudtunk mit kitalálni.