Mai problémamegoldó körutam végeztével gyorsan le is vonnám a legkézenfekvőbb tanulságot: Pénteken még a fű sem nő.

Négy személlyel szerettem volna beszélni különböző okoból kifolyólag, a négyből senkit sem sikerült becserkészni azalatt a négy óra alatt, míg ott voltam. Viszont az ügyintézőkkel sikerült felvetetnem a Valószínűségszámítást. Őket egyébként sajnálom, mert a tárgyak meghirdetése és a korábban meghirdetett tárgyak adatainak javítása mellett most a hallgatók eltűnő vizsgajegyeivel is nekik kell foglalkozniuk, meg hát ők is ugyanolyan égi áldásként élik meg a Rendszert, mint mondjuk én. De hogy lássátok, hogy nem magamtól találom ki mindazt, ami az előző bejegyzésekben szerepelt, mutatnék két képet, amelyeket ma délelőtt készítettem a portyázás közben.

Ez az üzenőfal a földszinten található és azt javasolja, hogy menjek fel az emeletre a legfrissebb órarendért. Mit gondoltok, mi van az emeleten?

Az emeleten semmi nincsen. Az állapotok további illusztrálására íme még két kép: ezek az ETR-es bajokkal foglalkozók második védelmi vonalának irodaajtajára vannak kitéve és az etr.hu oldalról kimásolt szöveg szerintem óvatos, burkolt kritikának is tekinthető:

Kicsit elmosódottak a képek, mer’ remeg a kezem mint állat.

Amúgy pedig elkészülni látszik a nagy mű, hamarosan újra kinyit a bót’!

— Ba**** meg, ezt már tényleg nem hiszem el! Hajítanák már ki végre ezt a hulladék f*stalicska sz*rt a francba!
Lakótársam a konyhából:
— ETR?

Az ETR szerint nem vehetem fel a Valószínűségszámítás és statisztika kurzust, mert még nem teljesítettem az előfeltételét, Az informatika alapjai tárgyat. Erre valószínűleg ma délelőtt magától jött rá az okos rendszer, úgyhogy ezúton, innen szeretnék gratulálni az ETR összes fejlesztőjének és adminisztrátorának a jól végzett munkához, hogy sütne az arcukra csíkot a holdvilág!

Felsőoktatás, kettőezer-hét. Kezdem megérteni azokat, akik fegyverrel mennek iskolába. (Nem.)

El kell mondanom, hogy óbasszameg. Az egy dolog, hogy megáldott minket a Fennvaló egy remekbeszabott tanulmányi rendszerrel és egy következetlen, inkompetens tanulmányi osztállyal, de hogy ebben a félévben mennyire eldurvult a helyzet, az meghaladja az én képzelőerőmet. Egy kurzus kapcsán az oktató szerint nekünk, hallgatóknak kellene meggyőznünk a dékániát, hogy adjon több pénzt gyakorlatok beindításához, mert ő, mint évtizedek óta ott dolgozó semmit nem tehet ez ügyben. Vagy írhatunk a Télapónak is akár, az esély közel azonos. Jó, hogy nem szednek belépődíjat a gyakorlat ajtajában — már azoktól a kevesektől, akik egyáltalán bejutnak a gyakorlatra —, esetleg kobozzák el a hallgatók tízóraiját a gyakorlatvezetők étkeztetésének megoldása céljából. Persze nem akarok ötleteket adni, hátha valaki figyel.

Amikor én idejöttem tanulni, azt hittem, hogy itt tényleg tanulni kell és lehet is tanulni. Nem tetszik, hogy a félév eleji, önmagában is full ideg időszakban éppen az adminisztrációt megkönnyítő rendszer nehezíti meg az adminisztrációt — mókás dolog három különböző helyen elérhető három különböző időpontból kitalálni, hogy mégis mikor és hol kell lenni —, valamint egyre kevésbé vagyok képes tolerálni, hogy nekem, a diáknak kell utánajárni olyan dolgoknak, amiknek amúgy megvan a felelőse, és ha van valami, amiből abszolút nem kérek, az az egyetemi bürokrácia. Kicsit nem vagyunk résen és januárban mi végezzük a bérszámfejtést is. Ha lenne egy csepp eszem, már rég elmentem volna... mozigépésznek, például. Bár ott a csengetéstől pavlovi reflexem alakulna ki.

Ezek után még van képük az orrunk elé tenni a hallgatói elégedettséget firtató kérdőívet, amit egyébként nem kötelező kitölteni, de ha bezárod az ablakot, akkor következő belépéskor megint megjelenik; ha viszont megadod magad a sorsnak és szeretnéd kitölteni, akkor szembesülsz azzal, hogy az említett kérdőívek nem elérhetőek a rendszerben, következő belépéskor pedig ismét megjelenik az ablak. Az elégedettségem a béka seggéhez közelít, tisztelettel.

Én már tényleg csak azokat sajnálom, akik mindezért még fizetni is fognak.

U.i.: Voltam ma beiratkozni is. 2007-ben a Tanulmányi Osztályon a hallgató adatait kockás füzetbe írják fel. De legalább tollal.

Talmácsi Gábor második lett. Pedig volt negyedik is. Meg nyolcadik. Meg első. Meg hidegvérű. Meg elszánt. Meg fifikás. Meg második. Most remekül látszik, mennyire nem tudom reálisan nézni ezt a második helyet, elvégre Talma vezeti a vébét, azt várnám el tőle, hogy mindenkinek kiossza a maflásokat az elején, aztán öt másodperces előnyt kimotorozva beguruljon a célba. Lett volna erre is esély, de Faubel sokadszorra is eljátszotta az utolsó körben a nagyhalált és sokadszorra is bejött neki. De legalább izgalmas volt a verseny és öt pont előny még mindig van. Hajrá!

"A futamon az első kanyar után semmi nem történt. Raikkönen 13 pontra faragta hátrányát a vezető Hamilton mögött." — írják ebben az Index-cikkben a Belga Nagydíjról. Ennél tömörebben képtelenség összefoglalni, azt hiszem. Egy hét alatt ekkorát fordul a világ. Egy hét alatt az utcahossznyi előny utcahossznyi hátránnyá válik. Egy hét alatt egy majdnem biztos csapatvilágbajnoki cím lenullázódik. (Tekintve, hogy a kémügy pontos részleteiről mi, halandó senkiházi nézők valószínűleg soha semmit nem fogunk megtudni, a McLarent elmarasztaló döntésről nem szeretnék állást foglalni, csak csöndben megjegyeznék annyit, hogy egy csapatvezetésnek tudnia kellene, hogy az ilyesmiből mekkora balhé lehet és még akkor le kellett volna állítani az egész bizniszt, mielőtt igazán elkezdődött volna. Ja, és ennél sokkal rosszabbul is járhattak volna, szóval akár örülhetnek is, hogy a jövő évet nem vették el tőlük.) Raikkönen verhetetlen volt ma — ráfért egy ilyen performansz, szó se róla —, Massa pedig durcás arccal követte. Alonso örül, mert őt annyira nem érinti a kémügy — hiszen jó fiú volt, átadta a bizonyítékokat, most közelebb került Hamiltonhoz a pontversenyben, jövőre meg úgysem az ő gondja lesz ez az egész —, Hamilton látszólag semmit sem ért, gondban van, nála egy szem bizonyíték sem volt, amit átadhatott volna, mekkora kicseszés... A többiek. Lassan elég lesz kimásolni a neveket, aztán minden futam összefoglalójába beilleszteni a sort: Heidfeld, Rosberg, Webber, Kovalainen. Véletlenül sem változik meg semmi. Na jó, ma például Kubica nem szerzett pontot. Mikor is történt ilyen utoljára? Indianapolisban? Ráadásul nekem ez az átépített belga pálya sem tetszik, teljesen buta az új buszmegállós rész. Mostmár aztán nagyon remélem, hogy az utolsó három futam tényleg érdekes lesz.

A végére egy szomorú hír maradt: Colin McRae, az 1995-ös ralivébé bajnoka egy ismerősével, kisfiával és annak barátjával elhunyt, amikor helikopterbalesetet szenvedtek. McRae-t a ralirajongók pályafutása vége felé leginkább a McCrash gúnynévvel illették, mert amikor jól ment, akkor csodákra volt képes; amikor viszont nem jött ki a lépés, a szerelői vödrökben vitték haza a versenyautót. Nomen est omen, mondhatnám, de nem vagyok elég művelt és gonosz ehhez. Nyugodjék békében!

Totál lemaradtam arról, hogy tegnap a magyar válogatott Törökország csapata ellen játszott. Az indexen futottam bele a cikkbe, és már a címénél rosszat sejtettem. Amikor megláttam a végeredményt, nagyot néztem, hogy hogy lehet ez, aztán a másik cikkben megláttam a YouTube-hivatkozást, hát nézzük meg. Nem. erre nem számítottam.

Ha még vitatható lett volna, akár egy kicsit is, akkor azt mondom, hogy. De nem. Ez tényleg teljesen nyilvánvaló volt. És az a szomorú, hogy ezek a fiúk még nagyon sokra fogják vinni, és pont most, amikor éppen belejönnek, lelkileg akkor sújtják őket le ilyennel. Plusz, nagyon utálnám, ha Gera eltiltását se tudnák visszacsinálni, mert az valahol a minimum minimuma lenne. Persze a minumum minimumába a megismételt meccs is minimum beletartozna, de arra persze gondolni se lehet. Még ilyenkor se...

A magyar csapat mutatott játékát nem tudom értékelni, de a híradóban mutatott szituációk alapján úgy láttam, hogy a mieink bírták a 63. percig az iramot, és akkor még akár a vezetést is megszerezhették volna, amikor jött ez. Ez, amire a világ egyetlen csapata sem számíthat. Lett a semmiből egy jó csapatunk, erre kiderül, hogy a jellegzetesen magyar pechünk valahogy még mindig piaci lehetőséget lát bennünk... Csak reménykedhetünk, hogy igazán nem szegte a fiúk kedvét ez a hiba, és abban is, hogy lelkileg teljesen talpra tudnak állni. Mert ha ezt a csapatot is elveszítjük, akkor a magyar labdarúgás ismét a süllyesztőbe vonul, de ezúttal nem húsz, hanem legalább harmincöt-negyven évre...

Nfol (ha most nem vendégművészkednék, akkor link lenne!) alant látható postjára reagálván kicsit én is megénekelném az itteni (Dunaújvárosi Főiskola, azoknak, akik Nfol olvasói, de most a rendkívüli helyzet okán az enyémek is) TO tevékenységét. Illetve a tanulmányi előadótól megtudtuk, hogy ez nem az ő ötlete volt, mindenesetre így volt. És nem vicc, ami most következik: az elsősök beiratkozása egyenként zajlott, névsorrendben, úgy, hogy mindenkivel negyed órát kellett foglalkozni. Azaz két azonos betűvel kezdődő ember között volt két és fél óra. Nem akartam elhinni, mert csak úgy mesélték. De igaz: a tanulmányi előadó reggel héttől este hétig csinálta, aztán másnap megint. És így ment ez harmadnap is... Hát ez tényleg agyhalál, de szó szerint... Éljenek az ésszerű megoldások!

It’s even visible from the moon - mondja a videó feltöltője. Igen, valóban a Holdról is látható, hogy Gerát a török kapus páros lábbal érkezve buktatta, amiért már akkor is pirosat érdemelt volna, ha nem a tizenhatoson belül és nem utolsó emberként teszi ezt, de arról azért merülnek fel időről időre újabb és újabb kételyek, hogy valóban járt-e már ember a Holdon... Most például ezt találtam. Tök érdekes, még akkor is, ha nem az, aminek a videó feltöltői beállítják. Merthát akkor mi...?

Edit: Ninja értékelése MSN-en:

S@ti says:
10 percre el, mindjárt re
S@ti says:
addig még nézd a videót
Joco says:
Ok.
Joco says:
Igyekszem.
Joco says:
:-)
Joco says:
Hmm..
Joco says:
Mwgnéztem.
Joco says:
Az én véleményem az, hogy még Gerán is 11-es szám volt. Ennél már nem lehet egyértelműbb.

HátezLOL :-)