Ekvipotenciális nívófelületek
El kell mondanom, hogy óbasszameg. Az egy dolog, hogy megáldott minket a Fennvaló egy remekbeszabott tanulmányi rendszerrel és egy következetlen, inkompetens tanulmányi osztállyal, de hogy ebben a félévben mennyire eldurvult a helyzet, az meghaladja az én képzelőerőmet. Egy kurzus kapcsán az oktató szerint nekünk, hallgatóknak kellene meggyőznünk a dékániát, hogy adjon több pénzt gyakorlatok beindításához, mert ő, mint évtizedek óta ott dolgozó semmit nem tehet ez ügyben. Vagy írhatunk a Télapónak is akár, az esély közel azonos. Jó, hogy nem szednek belépődíjat a gyakorlat ajtajában — már azoktól a kevesektől, akik egyáltalán bejutnak a gyakorlatra —, esetleg kobozzák el a hallgatók tízóraiját a gyakorlatvezetők étkeztetésének megoldása céljából. Persze nem akarok ötleteket adni, hátha valaki figyel.
Amikor én idejöttem tanulni, azt hittem, hogy itt tényleg tanulni kell és lehet is tanulni. Nem tetszik, hogy a félév eleji, önmagában is full ideg időszakban éppen az adminisztrációt megkönnyítő rendszer nehezíti meg az adminisztrációt — mókás dolog három különböző helyen elérhető három különböző időpontból kitalálni, hogy mégis mikor és hol kell lenni —, valamint egyre kevésbé vagyok képes tolerálni, hogy nekem, a diáknak kell utánajárni olyan dolgoknak, amiknek amúgy megvan a felelőse, és ha van valami, amiből abszolút nem kérek, az az egyetemi bürokrácia. Kicsit nem vagyunk résen és januárban mi végezzük a bérszámfejtést is. Ha lenne egy csepp eszem, már rég elmentem volna... mozigépésznek, például. Bár ott a csengetéstől pavlovi reflexem alakulna ki.
Ezek után még van képük az orrunk elé tenni a hallgatói elégedettséget firtató kérdőívet, amit egyébként nem kötelező kitölteni, de ha bezárod az ablakot, akkor következő belépéskor megint megjelenik; ha viszont megadod magad a sorsnak és szeretnéd kitölteni, akkor szembesülsz azzal, hogy az említett kérdőívek nem elérhetőek a rendszerben, következő belépéskor pedig ismét megjelenik az ablak. Az elégedettségem a béka seggéhez közelít, tisztelettel.
Én már tényleg csak azokat sajnálom, akik mindezért még fizetni is fognak.
U.i.: Voltam ma beiratkozni is. 2007-ben a Tanulmányi Osztályon a hallgató adatait kockás füzetbe írják fel. De legalább tollal.
Dicska @
Azt a kettétekert civankos kurta cirkusz mindenit! Ennyire gáz helyzet azért még nálunk sincs, ahol gyakorlatilag mindenért fizetned kell, ami nem teljesen egyezik az egyetem elképzeléseivel (ha most adod le az indexed, amibe nincs beírva egy olyan egyes vizsga, amin nem voltál ott, akkor kb. 9000 forintot kell fizetned). Részvétem.
De a kezdés tetszett.
Nfol @
Egyszer majd, ha már nem fog az ideg a bal kezemtől a jobb kezemig futkosni félóránként, megírom az egész történetet, merthogy MÉG NINCS VÉGE.
Most megyek S@tiblogot csinálni for a better tomorrow.
Nfol @
Áhh... túl szép lett volna, ha valami értelmeset tudtam volna művelni ma.
SztupY @
Nem akarsz átjönni hozzánk?
Nfol @
Mármint ELTE-re? Kellenek oda mintatantervtől jelentős mértékben lemaradó hallgatók?
Nfol @
S@ti, ugye te változtattad meg az extrán a jelszavadat? Ugye? Ugye...?
S@ti @
Fogalmam sincs, mi történt, de visszaváltoztattam a régire!
S@ti @
A post egyébként remekmű!
Errefelé is az a reakció rögtön, akármi történik, hogy "XYZ-díj Xezer forint". Kár, hogy TO-lassúsági díj nincs. Én komolyan percdíjban mérném nekik, hogy ki mennyit áll a TO előtt. Akkor biztos iparkodnának jobban...
SztupY @
Léteznek másfajta emberek is programtervező szakokon?
Nfol @
SztupY: Persze, hogy léteznek. Megjelennek vizsgán, megírják jelesre és megint nem látjuk őket fél évig.
SztupY @
Jó, de most nem rólam van szó ;)
Nfol @
LOL! :)