Csütörtökön reggel még működött az otthoni számítógépem. Igaz, napok óta szórakoztatott a váratlan újraindulásokkal (ha pl. a Firefox mellé elindítottam a Thunderbirdöt, akkor ötből négyszer újraindult a gép), de ezt betudtam valamilyen szoftveres jellegű problémának. Azért nagy okosan kikapcsoltam az automatikus újraindítást, hogy legalább valami hibaüzenetet is lássak. Ezt a következő félórában meg is kaptam, nulla terhelés mellett ezt dobta az Asztal: DRIVER_IRQL_NOT_LESS_OR_EQUAL. Sok mindent nem tudok vele kezdeni, mindenesetre kiviszem a masinát a szobából, szabad levegőn alaposan kitakarítom, összerakom, beviszem, bekapcsolom, fél órát megint megy, aztán vége. Újraindítom — a monitor átvált standby módba, a merevlemez megy, a ventilátorok forognak, a DVD-olvasó ledje villog, de a speaker néma, a floppy meghajtó nem kerreg. Nem indul el a bekapcsolás utáni önteszt (POST). Szétszedem. Összerakom. Semmi. Homlokból gyöngyözök. Újabb szerelős kör. A tápegységet már behúnyt szemmel csavarozom ki és be, tekergetem a midi házban a széles és merev szalagkábeleket. De semmi. CMOS clear megvolt, gombelem kiszedése és visszarakása megvolt. Ezzel nagyjából el is telt a csütörtök és a péntek, szombaton délelőtt — jobb ötletem nem lévén — elvittem szervizbe. Még nem telefonáltak.

Vasárnap délelőtt a spájzban lévő polcon árválkodó, kétliteres üvegű gyümölcsbor úgy gondolta, hogy ő éppen elég régóta nézi a világot a sötét üvegen keresztül és ez a gondolat számára annyira frusztrálóvá vált, hogy egy alkalmas pillanatban pukk — a dugót fellőtte a plafonig (a becsapódás helyén öt centi mély kráter), illetve szétrobbantotta az üvegét. Mindezt ugye egy alapvetően rogyásig pakolt spájzpolcon. Mindenütt üvegszilánkok, mindenütt csöpögő vörös lé, mindenütt savanyú borszag. Hát, van egy hangulata. Nekem jutott az a feladat, hogy a balesetet közvetlen közelről átélő polcot eltávolítsam, kivigyem, leszedjem róla a szétázott nejlonborítást és tegyek rá újat. Csak mondom: a kutya majdnem hanyatt vágta magát, amikor meglátott engem, amint nyújtott karral próbálok haladni egy olyan polcdarabbal, amiből csorog valami büdös. A nagy művelet közben sikerült egy ízben ráütnöm az ujjamra a kalapáccsal: a differenciál-diagnózis szerint nem fáj, csak nekem is hiányzik Stacy.

Indianapolis’07

Szerintem az Amerikai Nagydíj sem volt különösebben izgalmas, hiába majdnem megelőzte Alonso Hamiltont és Raikkönen Massát. Heidfeld nem tudott volna beleszólni az elejébe, a Kubicát helyettesítő Vettel (aki egyébként a Forma-1 legfiatalabb pontszerzője vasárnap óta) főleg nem. Meglepő volt talán Kovalainen jó szereplése a Renault-val és Trullit sem vártam volna a hatodik helyre a Toyotával. (Szerencsére Ralf Schumacher és a két Honda szokásos negatív szereplése biztosította az egyensúlyt, lásd alább.) Hamilton tehát megszerezte második futamgyőzelmét, ráadásul Montrealban és Indianapolisban is úgy győzött, hogy korábban nem versenyzett ezeken a pályákon — én megértem Alonsót és Massát, amikor nem őszinte a mosolyuk a dobogón állva; csúnyán meg lettek ők alázva, még nem is sejtik, mennyire. Amíg Hamiltonnak nem akad problémája, nem sok esélyük lesz utolérni, márpedig nem tűnik idegbetegnek ez a Lewis srác (srác, velem egyidős, vazz...!) és a McLaren is meglepően jól van megcsinálva. A világbajnokságban most az lesz a szép, hogy Alonsónak, Massának és Raikkönennek veszettül iparkodnia kell majd, ha akarnak valamit, ráadásul a BMW is szorongatja őket nyaktájban. Jó lesz!

Tegnap egyetlen okból jelentem meg az egyetemen, meg kellett tudnom a múlt keddi Programozás vizsgám eredményét. Amint azt később WarPriestnek is mondtam, reggel begyakoroltam a „szeretnék 21-én javítani” szöveget, hogy hitelesnek tűnjek az elégtelen vizsgajegy manifesztálódását követő percben, ám a mondat végül bennem maradt, merthogy az indexbe kettes került. Nem tudom, ki volt jobban meglepve: én vagy az index... Lényegében még nem tudtam feldolgozni ezt az ügyet, majd csak lesz valamikor némi kőleesés meg ilyesmi. Ma pedig részt vettünk egy jó kis Közgazdaságtan vizsgán, aminek az eredménye már most, alig négy órával a megírása után közismert, vagyis közepes. Már csak a dékán bácsit kellene megtalálnom ebben a dungeonben és teljes a nap!