Megafrász
Emberek, emberek, gyorsan siessenek, mert ilyet még nem sokszor láthattak: az elmúlt hetek nyilvánvalóan időhúzó, semmit előre nem haladó, összefoglaló részei után a legutóbbi Lost-epizódban végre történt is valami. El sem akartam hinni szinte, el vagyok már szokva attól, hogy bármi újdonság kiderüljön abban a sorozatban. Nándo meg is dícsért, amiért továbbra is kitartok a Lost mellett; mondjuk ha a múltkor nem mondta volna el azt, amit elmondott, akkor is azt mondanám az utolsó részt látva, hogy azért egy határ mégiscsak van, amit meg kellene húzni, valahol...
A T-Comot amúgy csókoltatom, lecsúszhatnak a hátamon. November végéig ugyanis akció van náluk, analóg vonalon modemmel éjjel-nappal 2,90 Ft-os percdíj ellenében lehet internetezni, ami egyébként üdvözlendő húzás, mindössze három bajom van vele:
- késtek vele úgy másfél évet, ha nem kettőt,
- ez a díj még mindig több, mint amennyit ilyen szintű szolgáltatásért pironkodás nélkül el lehet kérni,
- a rendszer rettenetesen terhelt.
Ennek következtében szombat este sikerült annak megtörténnie, hogy tizenöt perccel a felcsatlakozás után már majdnem a második weboldalt is betöltötte a böngésző. Mondom majdnem. Iwiw-en - ahol ugye mindenki valóságnak megfelelő adatokkal tölti ki az adatlapját - például a jelszó beírása és a kezdőoldal megjelenése között laza öt perc telt el, újabb öt, mire megjelent az első levélüzenet tartalma és újabb öt, mire ki tudtam lépni az oldalról. Ha már Iwiw: nem tudom, hogy ki találta ki ezt a városszavazás dolgot, de hogy nem volt teljesen kerek az ürge, az hétszentség. Kapok ugye értesítést valakitől, hogy iksz településre lehet szavazni, hogy bekerüljön a rendszerbe, mint választható tartózkodási és lakhely. Rákattintok a megadott linkre, mondom nyomok egy szavazatot és kész. Hát hogyne! Bejön egy oldal, rajta húsz település neve meg a szavazatok száma, és lehet lapozni, úgy százharmincat a lista végéig. Namost, kérdezem én: hát hogy a televert életbe találjam meg ebben az adathalmazban azt az egy települést, amire szavazni akarok, hogyha sem rendezni, sem szűrni, sem keresni nem lehet a listában? Nézzem végig mindet? Hát nehogy már házhoz menjek a lóf*szér’, már elnézést a gondolati világom ilyetén kifejtéséért. Mindegy, már értem, hogy jön össze akkora mennyiségű oldalletöltés... Holnaptól mondatonként új oldalt kezdek a blogban.
Amúgy a szombat este külön érdekes volt tévézés szempontjából. Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem tele van az összes köcsögöm azzal, hogy szeretett csatornáink ugyanabban az időpontban adnak ugyanolyan témájú műsorokat. Ennél csak az a rosszabb, amikor mindenütt ugyanolyan témájú, engem történetesen hihetetlen mértékben hidegen hagyó műsorok mennek - egyszerre. Igen, Megatánc versus Szombat esti láz. Táncosok vagy magukat táncosnak gondolók táncolnak, zsűritagok vagy magukat zsűritagnak gondolók vagy zsűritagnak alkalmasnak gondolt bohócok meg zsűriznek. Nem igaz vazzeg, hogy nincs ilyenkor egy műsor, amiben valaki éppen egy sűrűségfüggvényt integrál ki, vagy valaki éppen egy grammatikát hoz Kuroda-féle normálalakra. Lenne rá igény pedig. Ha a magyar Rém rendesre volt, akkor erre is lenne. Szerintem ott a nézőknek ötezreseket lobogtattak, amikor poén volt, hogy nevessenek végre. Nem mondom, hogy orbitális bukás az a sorozat, mert annál kicsit rosszabb. Mondjuk: űrmértékű. Hyperspacial, you know.
Szerencsére van nekünk m1-ünk is, azon pedig Az ördög ügyvédje és A gépész, persze mindenfajta promóció nélkül, nehogy valaki is tudjon róla, mert még a végén kiderül, hogy valakik nézik az m1-et is néha, ekkora imidzsrombolást meg nem hiszem, hogy az mtv ki bírna heverni, éppen elég nekik Baló Gyuri bácsi és az ő máig tisztázatlan kapcsolata a műsoridővel. Szóval én ezeket néztem inkább. Vasárnap este pedig természetesen A király visszatért. Bár nem tudom, mennyire minősül nézésnek, ha végig alternatív szövegkönyv alapján beszéltek nálam a szereplők. Ezt most nem értitek, de elmagyarázom. Példajelenet:
Denethor felviteti Minas Tirith kriptájába az eszméletlen Faramirt, lelocsolja őt és saját magát olajjal, aztán éppen meggyújtanák a farakást maguk alatt, amikor Gandalf és Pippin beront az ajtón és ékes szóval megakadályozzák Faramir eleven elégetését. Ehelyett azonban a következőt mondja Gandalf a farakás előtt álló, fáklyát tartó Denethornak:
- Márpedig itt nem lesz semmilyen Rammstein koncert!
(A többi példát az ÁNTSZ ajánlásának megfelelően nem kívánjuk közzétenni, azokban ugyanis kannibalizmus, hobbittalanság és mindenekelőtt Középföldéhez nem méltó elemek találhatóak, különösen abban, amelyben Frodó és Samu elfogyasztják Szméagolt, a dicső ork harcosok Cuki elől menekülnek a csatába, John Woo pedig minden határon túllő a galambmániájával. Megértésüket köszönjük.)
Szóval engem sem kell ám félteni, elég jól elvan az ember, ha kellően hülye.