Hihetetlen mértékben képes elrontani a reggelt, ha a user arra ébred, hogy a kis Vuk kaparássza az ajtót (ez egy költői kép akart lenni, csakúgy, mint a további esetekben). Mivel szokatlan aktivitására nem nyújtott gyógyírt a tovább fekvés és nagy lélegzetek vétele sem, kénytelen voltam a fürdőszobáig eltámolyogva a kacsaúsztatóba elhelyezni őkelmét, és már éppen nyugtáztam volna magamban, hogy ilyen is van, de akkor úgy tapasztaltam, hogy nem magányosan tatózkodik odabent. A következő két órában még két társától szabadultam meg, így sem Algoritmuselmélet előadásra, sem Fejgeom előadásra nem mentem be, gondoltam nem szórakoztatom a többieket kicsiny magánszámommal...

Fejgeom gyakorlatra viszont bementem. Értelme nem sok volt, annyi szent, de legalább megbizonyosodhattam afelől, hogy a Kalkulus zéhák írása nekem nem a kedvenc sportágam, hiszen nem vertem le a lécet, hanem alatta ugrottam el... Emiatt most szomorkodok, és kiszámoltam, hogy a következő zéhát elég nyolcvannégy százalékosra megírnom ahhoz, hogy ne kelljen pótzéhát írnom félév végén integrálásból. Szerintem menni fog :( .