Dutow headsetes sztoriját olvasva jutott eszembe néhány nappal ezelőttről a nénis történet.

Éppen magamnak előre haladva jöttem volna ki egy üzlet üvegajtaján, amikor láttam, hogy egy idős néni áll az ajtón kívül és tétován nyúl a kilincs felé. Mivel én alapvetően kurvára udvarias vagyok, gondoltam segítek neki kinyitni az ajtót, de ő nemhogy nem indult el befelé, hanem úgy helyezkedett, mintha egyáltalán be sem akarna jönni. Türelmes is vagyok, szóval a harmadik nekifutást még kivártam, hátha csak a reakcióidő nyúlik a végtelen felé, aztán meguntam és kijöttem az üzletből, a néni meg még mindig ott téblábolt.

Nekem csak órákkal később esett le, és a néni családja is valószínűleg nagyot derült azon, hogy a mama alig tudta elolvasni az ajtóra ragasztott ünnepi nyitvatartást, mert valami félbolond hülyegyerek percekig lengette az ajtót az orra előtt.