A szomszéd épületen napok óta dolgoznak, az utcafronton már felszerelték az erkélyekre az új lemezszegélyeket, ma átvonultak a park felőli oldalra és egy kosaras emelőt bevetve nekiláttak legallyazni a munkát akadályozó ágakat. Ennek során hangzott el az a telefonbeszélgetés, melyből elcsíptem egy kulcsmondatot:

Sanyi, idejönnél elmondani ennek az úrnak, miért nem lesz jó neki, ha nem parkol át máshová és ráesnek az ágak az autójára? Nekem nem akar hinni…

Sanyi jött, Sanyi elmondta, Sanyi meggyőző volt, úr elparkolt, Sanyi for teh win.

De!

Számos oka lehet annak, hogy az embernek hirtelen egy DVD-re vagy pendrive-ra pörkölhető Windows-telepítőkészletre támad égető szüksége és számos oka lehet annak is, hogy ezt a telepítőkészletet a csillagok égről való leígérése és a pozitív felhasználói visszajelzések ellenére is ódzkodik kedvenc torrentoldaláról beszerezni. Ugyanakkor a cipőt a cipőboltból, hanyattesést az üveges tóttól mantra sem járható út, mivel a Microsoft oldaláról egy ideje már csak termékkód megadásával indítható a letöltés, aminek – ki nem találnátok – szintén számos oka van.

Ilyenkor tesz nagy szolgálatot a Jan Krohn által készített (nagy levegő!) Microsoft Windows and Office ISO Download Tool, amivel garantáltan gyári ISO-kat tudunk beszerezni Windows 7-től és Office 2007-től felfelé a nekünk tetsző polgári kiadásban és nyelven.

A kívánt terméket a jobboldali listából kiválasztva rövid gondolkodás után megkapjuk az elérhető kiadások listáját, a Confirm gomb megnyomása után a nyelvek közül választhatunk, majd az újabb Confirm gomb után megkapjuk a 32- és 64-bites verziók letöltésére szolgáló, egyébként 24 óráig érvényes linkeket, innentől már tetszés szerinti a folytatás.

Ezen a ponton még megjegyezném, hogy manapság Windows 7-et telepíteni hatalmas szopó, pedig már két és fél évvel ezelőtt sem volt éppen körpanorámás. Tényleg minden elismerésem azé, aki nekilát a frissen feltelepített rendszer frissítésének és végig is viszi azt; én ott adtam fel, amikor 11 óra elteltével még a letöltendő csomagok listáját sem érkezett összeállítani a Windows Update, pedig belsős körökben éppen roppant türelmemről vagyok híres. ^{[citation needed]}

How a plan becomes policy:

In the beginning was the plan.

And then came the assumptions.

And the assumptions were without form.

And the plan was without substance.

And darkness was upon the face of the workers.

And they spoke among themselves saying,

"It is a crock of shit and it stinketh."

And the workers went unto their supervisors and said,

"It is a pale of dung and none may abide the odor thereof."

And the supervisor went unto their managers and said,

"It is a container of excrement and it is very strong, such that none may abide by it."

And the managers went unto their directors, saying,

"It is a vessel of fertilizer, and none may abide its strength."

And the directors spoke among themselves, saying to one another,

"It contains that which aids plant growth and it is very strong."

And the directors went unto the vice presidents, saying unto them,

"It promotes growth and is very powerful."

And the vice presidents went unto the president, saying unto him,

"The new plan will promote the growth and vigor of the company, with powerful effects."

And the president looked upon the plan and saw that it was good.

And the plan became policy.

This is how shit happens.

A Wales–Belgium EB-negyeddöntőben az a legérdekesebb, hogy az egyik belga folyton Hazard-játékot fog játszani, ezért a walesiek állandóra ráállítanak majd valakit.

Ő lesz a Hazard-őr.

Emberek neveivel viccelni (Witselni!) még mindig a legalja, de még mindig roppant szórakoztató.

Az informatikából ismerhető fogalom a kölcsönös kizárás módszere, ami egyfajta garancia arra, hogy azonos erőforrásokat használó folyamatok kulturált módon játszódhatnak anélkül, hogy egymással konfliktusba kerülnének.

Tegyük fel, hogy én egy folyamat vagyok, egy másik folyamat pedig egy szilveszteri papírtrombita. Ilyenkor én nagyon szeretném a gyakorlatban megtapasztalni a kölcsönös kizárást, hogy a létezésem és a papírtrombita létezése lehetőleg időben és térben egyaránt messze kerüljenek egymástól, ugyanis elmondani nem lehet, milyen hirtelenséggel izzik fel bennem az indulat a papírtrombita hangja hallatán.

Ami neked a csikorduló táblakréta, a papírt horzsoló kopott hegyű filctoll vagy a végkimerülésig nyekergő hungarocell, az nekem a papírtrombita. Ha a Sátán a muzikalitásban lelné örömét, szerintem csakis erre a hangszerre komponálna. Tokától bokáig masírozik végig rajtam a frász minden egyes fújásnál. A papírtrombitát fújókat még talán a petárdázóknál is kevesebbre tartom – és éppen csak beférnek a lajstromban a politikusok elé. Nem tehetek róla, már a papírtrombita nevének hatodszori leírásától is idegállapotba kerültem.

Azért a papírtrombiták sorsát és a trombitálást, mint tevékenységet nálamnál jobban a szívükön viselők kiengesztelésére – na meg annak bemutatására, hogy a papírtrombiták iránt érzett zsigeri gyűlölet ellenére képes vagyok róluk higgadt hangon, szinte tárgyilagosan is nyilatkozni – ezennel közlöm a papírtrombita-gyártás évtizedek óta alkalmazott, szabványosított gyártási folyamatát:

1. D. Evil kisipari szakmunkás egyenes tartásból kisebb terpeszbe áll, felsőtestét 15-20 fokban előredönti, majd térdét kismértékben berogyasztja.
2. Bal kezével hátranyúlva, csúcsával előre kihúzza a papírtrombitát.
3. PROFIT!

Mindenkinek jó fújkálást máma, ballagjatok át 2016-ba csodásan bevérzett hallójáratokkal, majd eccercsak megírom azt is, milyen volt 2015. Pukk!