Péntek van, nyolcig aludtam, odakint meg rohadt hideg egész nap. Három hónap után újra levágattam a hajamat, nem kicsit volt furcsa hazafelé jövet, ahogy a levegő körbesiklott a fejemen. Otthon benyomtam a San Andreast a konzolba, aztán este lett. Valószínűleg még tegnap sikerült megfáznom, az orrfolyás meg fejfájás mellett nem sok kedvem volt akármit is csinálni. Még a fórumokra sem néztem fel, amire ritkán van példa.

Bezzeg pihenni azt ilyenkor nem tudok, csak feküdtem a sötétben és gondolkoztam. Például arról, hogy záros határidőn belül adni kell a gépnek egy teljes rendszertelepítést, mert mióta rátettem az XP mellé a SuSE Linux 9.1-et, azóta van két felesleges partícióm, amiket nem akarok megbolygatni, mert akkor egyik rendszer sem fog menni.

Hamarosan átalakítom az RTC szekciót, külön lesznek bontva a GTA-részek és a Driv3r, valamint főleg a San Andreashoz lesznek különféle izgalmas dolgok, mint végigjátszás, leírások, és CJ naplója. Az utóbbi is tekinthető végigjátszásnak, csak nehezebben lesznek kivehetőek a küldetések.

Be lett írva a két dekk, végre. Ezzel az ügyet le is zártam. Meg a vizsgaidőszakot is. Még nem tudom, mi lesz, meg őszintén szólva én is meglepődök azon, hogy mennyire meg tud viselni lelkileg ennyi bad happening is.

Reggel a vonaton egy fülkében ültem egy párral, a férfi valószínűleg mozdonyvezető lehetett, a nő meg akármi, végülis nem derült ki, csak annyi, hogy most jár valami iskolába, ahol angolt is tanulnak. Tegnap volt az első óra, és úgy gondolta, hogy a vonatozás közben elmeséli párjának, mi mindent tanultak eddig. Elkezdte magyarázni, hogy a bemutatkozással kezdték, annyit már tud is fejből, hogy "I azt jelenti, én vagyok". Erre a fickó leoltotta azzal, hogy "I am = enyém". Erre a nő ledöbbent, percekig kerregett, aztán azt mondta, hogy az is azt jelenti, hogy én vagyok. Utána elmondta, hogy tanultak vagy negyven szót, ami a bemutatkozáshoz kapcsolódik, ezek közül kettőt biztosan meg fog jegyezni: a fast és a very szavakat. Most gondolj bele vazze, nyelvtanulás...

Az az igazság, hogy kezd tele lenni az összes üreges használati tárgyam ezzel a rohadt huzavonával. Holnap ugye mehetek vissza beíratni a karókat, kis szerencsével még el is küldenek a búsba. Napok óta azon gondolkodom, hogy lehetne továbblépni innen, mert hogy ezt a szakot így folytatni nincs értelme, éppen a banális kreditrendszer miatt. Ha ugyanis maradok, és folytatom, akkor innentől kezdve egyetlen félévben sem lesz annyi szakmai kreditem, amennyi kellene, hogy legyen, akkor sme, ha minden tárgyat csont nélkül veszek. Csak talán a legnehezebb az egészben az, hogy magam előtt beismerjem, hogy ennek vége, hogy elment erre másfél-két év (mondjuk valami haszna volt). Most nézelődök a lehetséges megoldásokon, egyelőre kinéztem ugyanitt a jónak ígérkező angol-informatika tanári szakot, ami azért lenne jó, mert az informatika szakon 90%-ban ugyanezeket tanítják, csak talán az elvárt színvonal nem olyan magas.

Igazán jólesett, hogy páran (Mr. Vercetti, S@ti84, ...) elküldték nekem jókívánságaikat, tényleg sokat jelentettek ezek számomra.

Szerda óta azért vagyok még mindig Debrecenben, hogy pénteken végre megtudjam a kegyetlen igazságot. Javítani úgysem tudok már rajta, de valamivel oldanom kellene magamat, és az elsőre eszembe jutó savak helyett inkább elkezdek játszani a WarCraft III-mal, annak idején úgyis kimaradt az életemből ez a csoda. Azt tudni kell rólam, hogy életemben eddig összesen két stratégiai játékkal játszottam fél óránál többet, mégpedig a Total Annihilationnel és a Rome: Total Warral, tehát nem vagyok RTS/TBS rajongó. Viszont a Blizzard játéka egészen elképesztő, sikerült neki magával ragadnia teljesen. A rengeteg játék közbeni átvezető bejátszás, a szövegek, a történet, mind elsőrangúak, a kezelése egyszerű, a grafika pedig kicsit rajzfilmes, de átkozottul jól illik a játékhoz. De mégis, akkora szövegek vannak benne... Például amikor Arthas és a törp vezér megtalálják a kardot, és a törp figyelmezteti Arthast, hogy a kard birtoklása komoly következményekkel jár, Arthas pedig azt válaszolja, hogy a népéért mindenre képes, aztán később eltűnik a jégbirodalomban, hogy még később teljesen megkattanva térjen vissza.

Szóval dél körülre ígérték az eredményt, a harmadik emeleti folyosó teljesen kihalt volt, amikor odaértem. A falra ki voltak téve az eredmények. Lesújtó. Ezt a második dogát sokkal nehezebbnek éreztem, még a puskával együtt is, mégis háromszor annyi pontom lett, mint az elsőn, de ez még mindig nem kettes. Viszont tök feleslegesen maradtam itt, mert a nevem mellett volt egy kis piszoknak tűnő akármi, a lap alján meg egy ugyanolyan piszok, és melléíva, hogy a jelöltek 27-én nézhetik meg a dolgozatukat. Jimmy! Ja nem, király!

A vonaton hazafelé szintén remek körülmények fogadtak: a Szolnok felől Záhonyba tartó szerelvényen mindössze három személykocsi volt, úgyhogy én rutinosan inkább elfoglaltam kint a peronon az egyik sarkot. Füles be, nem mintha sokat hallottam vona belőle. A szemközti falnál egy srác állt a barátnőjével, ők egész úton egymást taperolták meg vihogtak (hogy én mennyire nem állhatom ki az ilyen kirakatszerelmeket; a fórummeeten Guyver és Drega tök normálisan viselkedtek, mégis látszott rajtuk, hogy mennyire szeretik egymást...), de sehol nincsenek az utolsó pillanatban felszálló csöves alakításához képest. Emberünk egy körülbelül második világháborús, viharvert kabátban és a kultúrkörökben ma is oly divatos magas talpú, általam csak plázakrúzernek titulált cipőben lépett fel a lépcsőn, majd hanyag mozdulattal nekitámaszkodott a mellékhelyiség ajtajának, ami viszont nem volt becsukva, így tízpontos mozdulatsort sikerült bemutatnia bemelegítés nélkül. Aztán összeszedte magát, és kicsit arrébb állva ő is a falnak támaszkodott. A nemsokára érkező kaller viszont már az átjáróból mutogatott neki, hogy a következőnél ledobja a vonatról, ezek szerint nem elsőbálozó volt. Nyíregyháza után akár nyolc helyen is ülhettem volna, a kalauzok is beültek az egyik ülésre, és elkezdtek kitölteni valami szolgálati lapokat, de szerintem tanulságos a módszerük: "Volt most 18 órám, az mondjuk 20, a múltkor volt 13, az meg 15. Akkor az összesen 35, az legyen akkor 40." Wow.

Shit happens... Elkezdődik a vizsga, a prof elmondja, hogy őt meglepi a nagy létszám. Kösz vazze, kevesebbet kellene megbuktatni talán, és akkor most jobb lenne. Korábbi szokásomtól eltérően most írtam puskát. Igen, az összes jegyzetben szereplő definíció és fogalom rajta volt, még néhány összefüggés is. Persze ezzel a feladatoknál nem sokat érek, de ha ennyit sem teszek meg, akkor a lelkiismeretem sem lenne tiszta. Mondjuk most sem az, mert akármihez fogok hozzá, ott motoszkál a fejemben, hogy ezt most elk.rtam keményen. Pénteken lesz ítélet, a végső. Addig nem is szeretnék foglalkozni nagyon a témával, úgysem tudok tenni semmit ellene, legfeljebb mégegyszer leordítom magamat a Gamer fórumon a Mi a véleményed más fórumozókról című közéleti topikban, mint ahogyan azt délután meg is tettem. Itthon sincs nyugtom, azon vettem észre magam, hogy állok a fürdőszobában a tükör előtt, és tíz perce nézem a tükörképemet, közben meg mindenféle magvas gondolataim támadnak a fejem falba verésével kapcsolatban. Legjobb lenne járni egyet sapka nélkül kint a hidegben, hogy kitisztuljon a fejem egy kicsit. Megyek is.