Az megvan, hogy a nyugtató tea elkészítése komolyan fel tud idegesíteni? Meg akartam írni, hogy mi történt ma az elmegyógy és intézetben, de úgysem hinnétek el.

— Pista bátyám! Azt beszélik a faluban, hogy újabban nagyon csúnyán beszél. Igaz ez?
— A f*szt!

Inkább mégis megírom. A Bevezetés a számítógépi grafikába tárgy számomra teljesen sci-fi műfajú. Science, mert tudomány az van benne bőven, és fiction, mert jelenleg csak képzelem. Kérem szépen, ma a — ha jól számolom — hatodik grafika gyakorlati csoportba nem sikerült bejutnom. Előzőleg ugye kétszer a névsorsolós módszer miatt hullottam ki, aztán a következő gyakorlatra nem jelentkeztünk ETR-ben, viszont megjelentünk, csak a névsort tartalmazó papírlapra olyan negyvenvalahányadikként került fel a nevünk és húsznál deadline volt, aztán két másikra az ETR-jelentkezés híján már eleve nem is mentünk. Most meg itt van egy újabb alkalom, megfelelő időpontban, még ETR-en is bent vagyunk a tutiban, hát ezt már nem lehet elrontani. Sehogy. És akkor mit gondoltok, hogyan dőlt el, hogy kik járhatnak arra a gyakorlatra? Na? Na? Na?

SORSOLÁSSAL, B*ZMEG!

Amúgy jól érzem magamat, minden rendben. Tanulgatom a holnapi, hetedik nekifutáson a legrosszabb eset fennforgása esetén előadandó drámai hangvételű mondatomat, miszerint: "Akkor erre most csúnyán ráb*sztatok, mert én innen ki nem megyek." A grafikáról még mindig semmit nem tudok, de már most utálom.

Nfol mester időközben elkészült a blogom teljes felújításával és saját motorjára való optimalizálásával, én pedig már birtokba is vettem új birodalmamat (ahol majd még rengeteg változás történni fog), az első post el is készült. Ráadásul, az oldalon a teljes archívum is megtalálható, Nfolnak hála.

Itt tehát nem írok már több postot, kicsiny vendégművészkedésem ideje tehát lejárt, én vendégként tökjól éreztem magam, remélem, ti se dobáltatok paradicsomokat a képernyőre, amikor megjelentem, szóval mindkét fél remélhetőleg jól járt. Aztán, aki szeretne már (újra) olvasni engem, az jöjjön, mert ismét van blogom!!!

Bye all!

...és akkor az amúgy légyfing erősségű Heti Hetes közepén Hajós András úgy dönt, megmutatja, milyen is szerinte az alternatív zene:

Ezek után mindenki pontosan tudja majd azonosítani az alternatív zenekarokat.

2007. szeptember 26-a van, szerdai nap. A hőmérséklet 18 Celsius fok, légmozgás nem tapasztalható. Ez itt továbbra is Nfol blogja, az implementáció-függő, amely egyike azon kevés számú weboldalnak, amelyeken még soha, semmilyen formában és kontextusban nem szerepelt az iPhone szó. És most k*rtam el...

A kéthetes nagy b*zmegelés közepette el is felejtettem említeni, hogy boldog tulajdonosa lettem egy csodálatos, új számítógépnek. A jövevény a megtévesztésig hasonlít az előzőre, a különbség mindössze annyi, hogy ez az új olyan, hogy nem (mindig) lehet kikapcsolni. Tegnap és ma már stopperrel mértem az időt, ami a Leállítás gomb megnyomása és a táp lekapcsolása között eltelt és tegnap tizenhárom, ma kilenc perc jött ki. Persze lehet azt mondani, hogy az az átlag tíz perc az semmi, de engem akkor is zavar a dolog, mert szerintem a leállítás az én saját gépemre vonatkozó utasítás, nem pedig az ország energiaszükségletének negyven százalékát termelő atomerőmű-komplexumot szeretném biztonságosan kikapcsolni. Úgyhogy most érdeklődő tekintettel vizslatom a processzeket, hogy vajon melyik kis édesnek van szorulása. Nem túl izgalmas, az az igazság.

(Tegnap landolt a postafiókomban egy szeptember 17-i keltezésű levél, amiben az ETR tájékoztat, hogy a szeptember 3-án esedékes Programozás 1 vizsgaidőpont megnyílt.)

Mindig elszomorít, ha egy honfitársunk sokévi tudatos nyomorgással megspórolt vagyonkájából vásárolt méregdrága műszaki cikke egy ostoba baleset miatt használhatatlanná válik. Most meg rögtön kettővel történt meg ez:

Még több kép a langlovagok.hu galériájában. Az erő velük volt, az ész sajnos nem.