2007. szeptember 26-a van, szerdai nap. A hőmérséklet 18 Celsius fok, légmozgás nem tapasztalható. Ez itt továbbra is Nfol blogja, az implementáció-függő, amely egyike azon kevés számú weboldalnak, amelyeken még soha, semmilyen formában és kontextusban nem szerepelt az iPhone szó. És most k*rtam el...

A kéthetes nagy b*zmegelés közepette el is felejtettem említeni, hogy boldog tulajdonosa lettem egy csodálatos, új számítógépnek. A jövevény a megtévesztésig hasonlít az előzőre, a különbség mindössze annyi, hogy ez az új olyan, hogy nem (mindig) lehet kikapcsolni. Tegnap és ma már stopperrel mértem az időt, ami a Leállítás gomb megnyomása és a táp lekapcsolása között eltelt és tegnap tizenhárom, ma kilenc perc jött ki. Persze lehet azt mondani, hogy az az átlag tíz perc az semmi, de engem akkor is zavar a dolog, mert szerintem a leállítás az én saját gépemre vonatkozó utasítás, nem pedig az ország energiaszükségletének negyven százalékát termelő atomerőmű-komplexumot szeretném biztonságosan kikapcsolni. Úgyhogy most érdeklődő tekintettel vizslatom a processzeket, hogy vajon melyik kis édesnek van szorulása. Nem túl izgalmas, az az igazság.

(Tegnap landolt a postafiókomban egy szeptember 17-i keltezésű levél, amiben az ETR tájékoztat, hogy a szeptember 3-án esedékes Programozás 1 vizsgaidőpont megnyílt.)