Einstein was right
Szerencsére nincsen pénzem tudatmódosító szerekre. Még nagyobb szerencse, hogy nem is vágyom ilyesmikre. Azért ez valahol tudatos a részemről, sajnos tudom magamról, hogy könnyen rabjává válok dolgoknak. Például a szokásoknak. Meg egyebeknek. Amikor lehet, kerülöm is a konfrontációt.
Hát most valahogy nem sikerült.
Igazság szerint nekem a kilencvenes évek nagy játékterméséből elég kevéssel volt dolgom, a C64-es kezdés után persze megvolt a szokásos PC-s karrier (Prehistorik2, Skyroads, Prince of Persia és társaik), aztán másnap már a Need for Speed Hot Pursuit volt a játékmagazinok ásza, érdeklődési körömből kifolyólag az akkori stratégia-, kaland- és RPG-zsáner lényegében a mai napig felfedezetlen terület. Mindez most csak azért érdekes, mert Chris Sawyer Transport Tycoon Deluxe című játéka a kilencvenes évek közepéről a maga pixeles alakzataival hirtelen része lett az életemnek.
OpenTTD. Újabban túl rövidek az esték.
SztupY @
Ez az a játék amit vagy 10x kezdtem el, de eddig csdak egyszer sikerült eljutnom 2050-ig úgy, hogy kezdtem el újra az egészet :) Igaz az is openttd-vel már.
Nfol @
SztupY: Én rettentő béna vagyok ebben a játékban, de szórakoztat nagyon. :)
S@ti @
Háh, a TTD-hez nem tudok hozzászólni, de a Prehistorik 2-t csak mi hívtuk így az osztályban Dicskával, a többiek mind "az ősemberessel" játszottak számtechen (286-os konfigokról beszélünk!). Na, hát ők nem is jutottak el addig, mint mi! :D
A hardcore gamerek első szabálya: legalább a nevét (címét) tudd annak, amivel játszol! Vazz...
Nfol @
S@ti: Idehaza megtaláltam az a dobozt, amiben az első 3,5-ös floppy lemezeim vannak, rajtuk a Mario, a Test Drive II és hasonlók. Vazz, már floppy meghajtóm sincsen...