Mindjárt kiderül, mit.

Úgy vettem észre, mostanában a saját vicceimen én szórakozom a legjobban, mondhatni magam vagyok a leghálásabb közönsége magamnak*. Problémát ez akkor jelent, ha lefekvés előtt fél órával a klotyón tartózkodás közben gondolat kerekedik a fejemben (az epifánikus toalett fogalmát nyilván ismeri mindenki, aki látta a Scrubs megfelelő epizódját) és ez a gondolat odáig finomodik, hogy fél órával később nem tudok elaludni, mert folyton interruptol a saját ökörségemen való röhögcsélés. Szerencsére reggelre teljesen elfelejtkezem az egészről, így nem is említem soha a blogban. Tulajdonképpen óvom az egészségeteket. Szedhetnék érte pénzt.

Egyik ismerősöm a lapterjesztő bizniszben utazik, konkrétan újságárus, és a minap azt mesélte, hogy elképesztő mennyiségben veszik az emberek a szemetet. (Figyeljük meg, hogy akármit is dolgozik valaki, társaságban előbb-utóbb előkerül a szakma. Informatikusnál legalábbis mindenképpen, boncmestereknél talán van némi helyzeti előny.) Például a hetente megjelenő sztármagazinokból általában háromszor többet ad el, mint a többi heti- és havilapból összesen. Engem ugyan nem tart felfokozott izgalmi állapotban, hogy ezen a héten vajon melyik híres majomról derül ki, hogy óvodában véreshurka volt a jele, vagy kitart-e a mája a következő lapszámig, viszont ha ezek az információk ennyire kelendőek, akkor talán volna értelme meglátni a piaci rést és készíteni egy lapot a legfrissebb, legtrendibb pletykák helyett olyasmikről, amik egyáltalán nem frissek és főleg nem trendik.

Mondjuk egy ilyet:

A tartalom természetesen igazodna a mai elvárásokhoz, íme a József Attiláról szóló cikk egy részlete:

Több olvasónk jelezte, hogy számos alkalommal látták József Attilát a balatonszárszói vasútállomás környékén, ám egyetlen ízben sem vásárolt menetjegyet. Megkerestük a költőt és többek között erre is rákérdeztünk. "Nem tervezek utazást a közeli jövőben, ha erre próbál célozni, és sohasem bliccelnék. A tömegközlekedés nem az én világom, lírai szempontból kifejezetten unalmas téma. Viszont borzasztóan érdekelnek a teherszerelvények. Van bennük potenciál." Más forrásaink arról számoltak be, hogy Attila az elmúlt hetekben különösen gondterheltnek tűnt, ám környezete nem aggódik érte, mivel mindig sikerül túltennie magát a problémáin.

Szerintem most vált érthetővé a cím. Mégegyszer.

Eszem lenne, már kurva gazdag lennék.