Bennem van a félsz a vizsgák miatt.

Na persze egy vizsga miatt félni teljesen felesleges, elvégre egy vizsgán semmi rossz nem történhet az emberrel. Odamegyünk, megkapjuk a kérdéseket, amire tudjuk a választ, arra válaszolunk, amire nem, azt átlépjük. Gond csak akkor van, ha tíz másodperc alatt elérjük az utolsó kérdést is. Azt nehéz kimagyarázni. Főleg, hogy nincsen megfelelő képességű szóvivőnk, aki politikailag korrekt módon elő tudná adni a tényállást.

Ismereteim hiánya súlyosan felülreprezentált.
Nem kalkulált információ-éhség ütötte fel a fejét.

Vagy hasonló. Félév elején úgy indultam, hogy van a Programozás 2 és van a többi tárgy, a többi tárgy prioritása kétszámjegyű. Vizsgáknál is elsőbbséget élvez. Majdnem tiszta lelkiismerettel tanulok rá sokkal többet, mint az összes többire együttvéve. Ezen a héten a többi vizsgák vannak soron, az előbb leírtak miatt van bennem némi félsz. Mert vizsgára menni nulla közeli tudással mindenképpen rossz érzés. Dehát a cél szentesíti az eszközt.

Talán éppen emiatt olyan nehéz az a nyomorult eszköz. Kedvezményes Vásár legyen velem!