Sokkhatás ért engem
Most hétvégén kicsiny falunkban szüreti múlatságot (így) tartottak, ami tök szájfer. Én ugyan nem mentem és nem azért hagytam ki, mert ismét valami rettenetesen igényes, CD-minőségben fellépő előadót bírtak meghívni, hanem értelmesebbnek tűnt dupla névnapot ülni otthon. Szóval a múlatság egyik csúcspontja az, amikor szépen feldíszítenek néhány lovaskocsit és azon kiválasztott emberek körbehajtatnak Nyírbogdányban és nálunk, a Gyártelepen. Idén ez úgy nézett ki, hogy a Gyártelepre nem jöttek, mert amint az kiderült, a gyártelepi nyugdíjasklub a saját szüreti múlatság helyett inkább a szomszédvári káposztás napokra látogatott ki testületileg, ezt pedig a másik településrész nyugdíjasklubja nem bírta elmével és büntetésből hozzánk nem jöttek ki a lovaskocsik.
Talán nem kell mondanom, hogy most magam és kiccsaládom is leszedálva fekszünk otthon, hogy minket ily kín ért.
A nyugdíjasklub neve egyébként Béke. Muhaha!
S@ti @
Imádom ezeket az életképeket :D
S@ti @
"Talán nem kell mondanom, hogy most magam és kiccsaládom is leszedálva fekszünk otthon, hogy minket ily kín ért."
Az utolsó tagmondat tisztára kazohiniás! :-)
(Ja, amúgy bocs, hogy ilyen régi postokat bumpolok, csak rámjött az archívumod olvasgatásának kényszere. Csináld már meg a legelejéig visszamenőleg! Naaaaa...)