Voltam ma Microsoft előadáson. Na nem olyanon, ahol a kékhalállal induló Windowst mutogatják, hanem olyanon, ahol hálás képet kell vágni Microsofték felé, amiért mindenféle hallgatói csomagokat kapunk ingyen az egyetemen keresztül. Tavaly jelentkeztem amúgy a Campus programra, meg is kaptam a 12 darab CD-t a jogtiszta Windows XP-vel, Office XP-vel, Visual Studio .NET-tel, csakhogy a mellé kapott szerződés szerint a használati engedélyem lejárt 2004. november végén. Eddig a pillanatig viszont semmi tájékoztatás nem érkezett, tehát érthető, hogy éjjelente lucskosra izzadom a lepedőmet: vajon mikor jönnek megnézni, hogy mit használok a gépen? Na mindegy, a Campus program 2005-ös létezése még amúgy is bizontalan, lévén állambácsi még nem kötötte meg a szerződést a Microsofttal a folytatásról. Most viszont van más lehetőség: MSDNAA, azaz Microsoft Developer Network Academic Alliance. Tapsvihar. Lényege, hogy nálunk bármely informatika karos hallgató ingyen töltheti le a több száz program közül azokat, amikre neki szüksége van, és otthon egy számítógépre fel is telepítheti, használhatja, amíg csak ki nem rúgják az egyetemről, vagy amíg az egyetem ki tudja fizetni a szolgáltatás éves előfizetési díját. Ez annyit jelent, hogy ha nekem kellene mondjuk egy Windows XP Professional SP2, Office 2003 Professional, Visual Studio .NET keretrendszer a hozzávaló tudásbázissal, Virtual PC 2004, Visio és Project, netán még valamilyen SQL szerver is, akkor regisztrálok, kapok egyéni kulcsokat, letöltöm a mintegy 4-5 GB-nyi cuccot, valahogy hazaviszem, ott kiírom CD-re, feltelepítem a kapott kódok segítségével, és örülök mint állat, mert ideig-óráig jogtiszta mindenem, kivéve persze a Photoshopot, mert az Adobe-nek nincsen ilyen megoldása. Na, ecseteljem, hogy ez a folyamat hány ponton sebezhető az én esetemben? Vagy tölthetek le magamnak hipergyors internetelérést is valahonnan? A végén bejött egy vidám fickó a Microsoft Magyarországtól, elővillantotta a Tablet PC-jét, öt perc alatt rábírta a gépet, hogy a projektor képét ne a beépített intelligencia forgassa a feje tetejére, aztán menőzött az érintőképernyővel egy sort, meg mondta, hogy örüljünk, és vége is volt.

Ha minden igaz, akkor végre rájöttem, mi okozza a képek eltűnését az oldalamról. Ha nem igaz, akkor felkötöm magamat valami strapabíró ágra. Csütörtökön átmenetileg feltettem egy teljesen szöveges menüt, hogy legalább addig működjön jól. Hogy mi a megoldás, ami még egyáltalán nem biztos, hogy megoldás? Hát a slash és backslash közötti különbség. Az mindenesetre elgondolkoztató, hogy a HTML 3.2-es szabványában leírtaknak megfelelően van minden megírva, de a szabványt senki nem implementálja rendesen. Ezúttal is ez történt, csak még nem tudom, hogy az IE-kompánia veszi túl lazán, vagy a Mozillák túl komolyan. Remélem a legjobbakat, mert ha így sem fog működni, akkor leszedem az egész oldalt és helyette mindenki kap egy címet, ahonnan letöltheti az egész mondanivalót .txt-ben, az legalább mindenütt egyforma.

Más. Mivel tegnap nem láttam, hogy mi történt Friderikusz Sándor műsorában, utánanéztem, hogy meg lehet-e szerezni valahonnan a felvételt. tomcat blogjában meg is találtam, bár őszintén szólva csodálkoznék, ha éppen ott nem lenne fent. Most néztem meg az egészet. Hát... Először is elmondanám, hogy én nem láttam ezt az Olah Action programot (vagy mi a devla a címe), és az egészet az internetre ismét feltöltő ember elmondása alapján ez egy amigás program, aminek a puszta elindításához is kell emulátor, azaz nem a tipikus "rátaláltam, nézzük, mi ez", hanem dolgozni kell vele. Ennek ellenére meglepett az a hisztéria, ami kísérte a weboldal másfél napos tündöklését és bukását. Kéremszépen, az interneten mindent meg lehet találni. Vannak rasszista oldalak is. Én elég sokat vagyok netközelben, mégsem akadtam rá erre; azaz a linkjét láttam, de mivel nem érdekelt, nem néztem meg. Asszem érthető, mire akarok célozni: az foglalkozott vele, akit érdekelt. De másnap jött György Péter, aki ráadásul az ELTE-n tanít média szakon, és teljesen elvárható módon teleordította a világot, mert ő nem fog szótlanul ülni és hallgatólagosan egyetérteni az ilyen szemtelen rasszizmussal. tomcat pedig a szokásos módon reagált a dologra, azaz kicsit nyíltan, kicsit burkolva elküldte a francba.

Friderikusz ráugrott a témára, összecsődített minden szereplőt. Amit az internetes oldal létrehozója mondott, az nem volt más, mint mentegetőzés. Végül is igaza volt, ő is úgy találta a programot, és nem ő kezdte el telekürtölni a netet, hogy tessék, itt van, vigyétek... György Péter következik. Bármennyire megnyerő stílusban próbált beszélni, nekem a második mondatából lejött, hogy mekkora gyökér - ha mégsem az, akkor elég rosszul adja elő magát. tomcat kicsit összeszedte magát, ő legalább igyekezett kulturáltan viselkedni ennyi ember előtt, de a "buzgómócsing" alig hagyta, hogy elmondja, ami akart. Friderikusz meg ahelyett, hogy elkussoltatta volna, inkább közbeszólt és másra terelte a szót, de hiába, mert a következő mondatba újra beleszólt... Látszott tomcaten, hogy eléggé felidegesítette a fickó, kínjában már vigyorgott a kamerába, a végén meg, amikor György Péter felajánlotta neki, hogy "Jöjjön el az egyetemre, nagyon szívesen tanítanám Önt...", úgy reagált, hogy "...először Önnek kellene megtanulnia pár dolgot, például hallgatni." Így hát a kecske éhendöglött, a káposzta meg elrothadt magában. Csak azt magyarázza meg valaki, hogy ha ennyire komolynak tartják a dolgot, akkor miért kell tizenöt percbe sűríteni az egész tárgyalást?

Persze az sem volt jobb, amikor valamelyik Napkeltében Hiller Istvánnak Fiala János mondott valami olyat, hogy "...egyébként meg úgy gondoljuk mi itt, hogy hajrá MSzP...", amin a két kérdezőtárs és maga Hiller is jóízűt nevetett, másnap meg botránynak titulálták, hogy a köztévén valamelyik műsorban politikai állásfoglalás hangzik el, ráadásul úgy, hogy egy teljes hírműsort baloldalinak állít be. Emiatt szombaton fél órán keresztül magyarázkodtak, hogy ők nagyon sajnálják a dolgot, és hogy a nyilvánvaló poént az ország "jobbik" fele ne értette. Komolyan mondom, baj van ezekkel a politikusokkal, mostanában minden szóviccből botrány kerekedik, lásd Gyurcsány beszólása a szaúdi fociválogatottról. A Heti Hetesben Gálvölgyi azt mondta erre, hogy a magyar focisták is megharagudhattak volna, amiért focistáknak nevezte őket. Abban is biztos vagyok, hogy Szaúd-Arábiában mindenki sz*rt volna az egészre, de feltűnt nekik, hogy a hülye magyarok valamiért nagyon bocsánatot akarnak kérni, hát utánanéztek, mégis miért, és végül rájöttek. De a gazdatüntetés is megérne egy hosszabb értekezést, főleg az olyan momentumok miatt, mint például a vasárnapi történések, tudniillik azért nem folytatódtak a tárgyalások, mert a két fél más helyszínen várt a másikra (!), és miután senki nem mozdult, összepakoltak és hazamentek. Mármint azok, akik végig öltönyben feszítettek, és akik közül páran elvileg a traktorral tök feleslegesen Budapestre felkocogó, a Köztársaság téren gulyáslevest főző gazdákat képviselik, holott kéziszerszámot még életükben nem fogtak a kezükben. És ezek után eszembe jut a szombati képeslapárus fickó, és a "magyarok nem hülyék" mondata. Hát ecsém, sok képeslapot kell még eladnod, hogy mindenkinek jusson a kultúrából...