Csak kibújt a szög a zsákból, kiderült, mennyire érdekli a tanárokat a véleményünk. Különösen az enyém. Semennyire. De akkor minek kell úgy tenni, mintha mégis...? Majd valaki kikutathatná ezt is, mint az aranyhalak emlékezőtehetségét meg az angliai tehenek eltérő dialektusát. Köszöntem! Mert mire belekezdtem volna a kimerítő magyarázatba, Bácsó tanár úr már a táblánál volt. Nekem így is jó, majd keresek valaki mást, akivel közösen elhozzuk a matematikai díját annak a Nobelnek. Höhö!

Ha még valaki emlékszik rá, egy korábbi bejegyzésben beszéltem egy kísérletről, ami hosszútávú projekt és egyáltalán nem biztos, hogy lesz eredménye valaha is. Nos, úgy tűnik, nem kizárólag nekem tűnt fel az alapprobléma, hanem másoknak is, akik ráadásul nálam nagyobb hangúak és a diszkrét sejtetés helyett inkább berúgták bakanccsal az ajtót, közölték a tényeket és most várnak. Megjegyzem: őket azért jobban érinti az egész, mint engem. És azt is megjegyzem még, hogy az egész ügy történhetett volna teljesen másképpen is, csak valahol, valamikor, valaki részéről elmaradt egy rövidke mondat. És igen, direkt írok erről ilyen burkoltan, nehogy értem jöjjön éccaka a Gondolatrendőrség.

Nem tudom, ki hogy van vele, de engem érdekelnek az alternatívák. Annak idején, amikor elkezdett közöm lenni a számítógépekhez és igényem támadt a zenehallgatásra, két lejátszó volt elérhető az akkori magazinok mellékletein. A legelső Winampot nem szerettem meg, a másik program a Sonique volt. Aztán egyre jobb lett a Winamp, a Sonique fejlesztése abbamaradt - és amennyire tudom, ma sincs belőle újabb verzió -, az akkoriban kötelezővé váló Windows Media Playert meg már abban az időben is túl soknak tartottam. Jött tehát a kettes Winamp és az is maradt egészen az ötös verzióig, mert a hármas az minden volt, de főleg lassú, és már abba is belekerült filmlejátszás meg egyéb hülyeségek. Nekem nem volt igényem arra, hogy minden létező médiát egyetlen programmal kezelhessek. Defekt, mi? Ahogy gyűltek a zenék, albumok a gépen, úgy gondoltam, jó lenne kitöltögetni korrektül az ID3 információs mezőket, de ezzel sosem sikerült teljesen végeznem. Most viszont muszáj leszek.

Úgy szeptember közepe táján tértem át Winampról a foobar2000-re. Előtte is próbáltam már párszor, de valahogy mindig elintéztem azzal, hogy "jó, hasznos, de akkor is csak egy bazinagy számlistát mutat". Pedig ez nagyon nem így van. Csak alapértelmezés szerint. Ami azt jelenti, hogy bitang mód testreszabható az egész program. És még úgy is kompakt, pont annyit tud, amennyit kell, kezeli az albumokat, lehet benne keresni, megmutatja a lemezborítókat és még ekkor sem lesz belőle iTunes-szerű Apple-förmedvény. (Ugyanis Nfol nagyon kedveli az Apple dolgokat a dizájnjuk miatt, viszont nagyon nem kedveli, ha valaki divatból almásra csinálja a gépét, csak hogy a betévedő szomszéd/lakótárs/felebarátnő/egyéb almafanatikus pimpelő elaléljon a gyönyörűségtől, amikor a Safari ikonjára bökve elindul az IE6.) A probléma mindössze annyi vele, hogy a meglévő mintegy háromezer szám jelentős részének nincsen rendesen kitöltve az ID3-lapja, így szegény lejátszó a listában eléggé kusza képet mutat. Ezt meg nem lehet így hagyni, szóval lesz mivel foglalkoznom unalmas perceimben, amik általában bekövetkeznek olyankor, mikor a Java példatárban talált hót egyszerű példaprogram nem hajlandó lefordulni vagy a MySQL egyre több szépségét fedezem fel. Lehet kiadom az egészet bérmunkába, huszonnégy órás határidővel.

És az miért van, hogy a Web Developer Extension nem működik Firefox 2.0-val, mikor a Firefox oldala szerint kompatibilis vele? És az miért van, hogy november közepén május van? És az miért van, hogy a szőlőlének baracklé íze van?