Megvan az eredmény nálunk is, k***a nagy eredmény, mondhatom. Aktuális polgármesterünket ugyanis, bár a település jelentős részének kivan tőle az összes mindene, újabb négy évig kell elviselnünk, egyszerűen szólva: szopó. Természetesen ebben nagy szerepe volt a pénteken megrendezett szüreti bálnak vagy minek, amit úgy tessék érteni, hogy falusi kampányzáró volt leginkább, mert bálnak bál, csak szüret nem volt előtte. Azok az apró részletek, ugyebár... Ott pedig megjelent a település kisebbsége teljes létszámban, ami érdekes, mert a győzelem hírére ez a drága ember rekeszekkel locsolta a pezsgőt és akikre locsolta, azok ugyanazok voltak, akik a bálon jól érezték magukat, és együtt skandálták, hogy "ő a mi polgármesterünk, mi választottuk meg!" Részemről annyit fűznék hozzá: vihetik, az övék. Kár, hogy a település összes többi lakója szív majd emiatt. Demokrácia, vazzeg.

Kis öröm az ürömben, hogy a képviselőtestület gyakorlatilag teljesen kicserélődött, és ami fontos, hogy a tizenegy emberből legalább nyolcnak van felsőfokú végzettsége, ami idáig nem volt jellemző. Talán ennyi okos össze tud majd fogni és ha kell, akkor odarúg jól. Ja, és hajrá Szabi! Majd azt az apróbb juttatást, amit ígértél a telefonban... :]

A mai napról még annyit kell elmondanom, hogy belekezdtem kicsit ebbe a FÉLELEM című játékba (Half-Batt, ugye :), aminek az első egy órája kifejezetten frusztráló. Nem azért, mert nehéz, vagy mert annyira félelmetes - a Doom 3 elején sokkal jobban izgultam, hogy abban a fene nagy sötétben minek megyek neki, illetve mi jön nekem -, hanem azért, mert ötpercenként megtörik a lendület. Kommandózunk, jönnek szembe katonák, leszedem őket, megyek tovább egy kihalt részen, furcsa események, elkerülhetetlen jelenetek, bejátszás, kihalt rész, kommandózunk tovább. A bejátszások alatt meg ilyen suttogások mennek, hogy "You’ll be god among men.", ráadásul túlságosan szerencsésen úszunk meg bizonyos dolgokat, szóval a poén, azt hiszem, korán le lett lőve. Néha kapunk társakat magunk mellé, ők tök hasznosak, mert ha hárman vannak, akkor akár három golyót is felfognak előlünk - fejenként egyet, haha -, esetleg két lépés után végez velük egy bizonyos unknown origin. Amúgy az első órát túlélve egészen jól beindulnak a dolgok, kicsit több az akció, jók a pályaszakaszok és az ellenfelek is kellőképpen értelmesek: bekerítenek, fedezik egymást, gránáttal kifüstölnek a fedezékből; az egyik helyszínen egy lépcsőkkel, szinteltolásokkal teli udvaron kellett szembeszállnom olyan tizenkét katonával, jó tíz perc volt, mire elnémult a dual pistol.

Apróbb probléma csupán, hogy a grafikát erősen le kellett butítani ahhoz, hogy nagyobb mozgolódás közben se akadozzon nagyon. Viszont megéri, még így is, mert az időlassítás remek móka, és annyira nem is lett csúnya az összkép. Azt hiszem, ezt nem másfél év alatt fogom végigvinni :] .