Még mindig nem
Mostanában sokat beszélek Nándóval MSN-en mindenféle dolgokról. közös téma ugye van, mert ő is annyira kedveli Flórit, hogy lehal tőle a WindowBlinds is nála. A német - olasz meccs szünetében is például azzal szórakoztunk, hogy vajon mit lehetne még Flóri szájába adni, ami tőle teljesen autentikusnak hangzana, mindenki másnak meg tökéletes sületlenségnek. Jaj már, megint mire gondoltok...? :]
Kezdjük azzal, hogy Flóri a REAC edzője: de milyen lehet egy edzés? Hogyan készíti fel játékosait mentálisan derék szakkommentátorunk?
"Jól van fiúk. Ha megverjük az ellenfelet, mi győzünk."
"Ha a pályán verjük meg őket, akkor nekik beletörik a fű a mezükbe, és még győzünk is."
"Ha fociban verjük meg őket, akkor kapunk három pontot is."
Nyilván az edzésre kilátogató Jürgen Klinsmann elégedett lesz azzal, amit lát, és az edzés végén csak halkan fogja megkérdezni Flóritól, hogy: "Ez szép volt, ja, gut, de miért nincs itt az edző?"
És most más. Van ugyebár kicsiny sárgolyónkon egy olyan állam, hogy Észak-Korea, hivatalosabbik nevén Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, amiből a koreai jelző az egyetlen, amelyik valódi. Ennek a gyönyörű kis államnak a vezetősége minden évben irodalmi Nobel-díjra jelölné Marxot és Engelst, mint a kommunizmus eszméjének kiötlőit, viszont ők maguk sem veszik észre, hogy a könyvet rosszul olvassák, mert abban van valami leírva, és van valami, amit ők ott maguknak fabrikáltak belőle, csak az a marha nagy gond, hogy a kettő k*rvára különbözik. Ismereteim szerint a szerzők írásában nem szerepelnek olyan feltételek, hogy az átlagembereknek éhen kell dögleniük, viszont csajkára mindig jusson pénz. Hogy mi kerül bele, az már nem számít, akkor sem, ha történetesen semmi nem kerül bele.
Észak-Koreában tehát sz*r dolog élni, már amennyiben az ember nem tartozik abba az ottani skálával mérten kőgazdag társaságba, amely nemcsak elhiszi, de meg is tapasztalta, hogy vannak éppen szebb helyek is a világon. Mégsem mennek onnan el, pontosan amiatt, amiért Kulcsárék sem léptek le idejében itthonról: még volt mit keresniük. A tizenakárhány millió lakos 96 százaléka viszont nyomorog, éhezik. Vannak persze a világnak berendezett kirakat-települések, melyekben az ott lakók a külföldieknek áradoznak a modern technika olyan vívmányairól, mint a vezetékes ivóvíz, az elektromos áram és a vízöblítéses vécé. Így éldegélnek hát ők, ott, Észak-Koreában, és lefekvés előtt titokban imádkoznak a Fennvalóhoz, hogy segítse meg őket és holnap is be tudják dobni a közösbe a nagy semmit. Egyetlen örömük, hogy senkit nem zargatnak a jogvédő szervezetek, még a PETA sem teszi be oda a lábát, elvégre ott MÁR állatok sincsenek.
Van viszont nekik nukleáris fegyverük. Meg rakétáik. Ahelyett, hogy élelmes szakemberek szétszerelnék és megpróbálnák megenni, inkább kilövöldözgetik őket. A kommunista rezsim szerint ugyanis fontos nekik a felkészülés, a naaagy és gooonooosz Államok Bácsi ugyanis bármikor veszélyt jelenthet rájuk és akkor jaj, mi lesz... Namost, én nem vagyok Amerika, de ha az lennék, akkor sem tudnék mondani egy olyan dolgot, ami miatt nekem az az ország érdekes lehet. Már a fegyvereken kívül. De azok is milyenek lehetnek? Lepukkant szovjet maradékok, meg amit azóta az araboktól összevásároltak. Mindegy, ők marha nagy fenyegetésnek tekintik a puszta érdeklődést is, és akkor is az USA a hunyó a szemükben, hogyha éppen az USA küldi oda a legtöbb élelmiszer-segélyt. Nem tudom, nektek mi jön ki ebből, nekem az, hogy valaki mindenáron durrogtatni akar, és ha a másikat nem sikerül felbosszantania, akkor elkezdi ő maga. Kilőnek egy interkontinentális rakétát, aztán eljön az aranykor, megünneplik majd azt is, mint az első észak-koreai internetes oldal létrejöttét, párezer katona behívásával...
És megint más. Adtam még egy esélyt a SuSE-nak, hogy települjön, és települt. Paff. Mondjuk most sokkal ravaszabb voltam, és eleve úgy kezdtem hozzá az egésznek, hogy azt csinál, amit akar, tehát a neki szánt partíciót szépen töröltem és otthagytam a helyet allokálatlanul. Nem hiszitek el: megette. A telepítés megfelelő részénél kiírta, hogy ennyi meg ennyi friss helyecke, létrehoz magának rajta extended partíciót, azt jól felosztja magának és belakja. És belakta. ("És belakta" - Urbán Fló...) Azóta működik, ahogy kell. Már maga a rendszer. Mert vannak furcsaságok, amelyeket két kategóriába osztanék annak függvényében, hogy valóban furcsaság, vagy megint én vagyok tuskó. Az első az, hogy bár a telepítésnél az ötből négy lemezt bekért és majdnem másfél óráig másolgatott a merevlemezre dolgokat, elég sok olyan program nem került fel, ami nekem pont kellene, például gcc, XMMS, MPlayer. Ezek rajta vannak a lemezek valamelyikén, ami a szoftvertelepítőben látszik is, csakhogy ha a megfelelő lemezt beteszem, kijelölöm, hogy tegye fel az XMMS-t az összes pluginjával meg dekóderével együtt, akkor vagy hibaüzenetet kapok, hogy nekem ehhez nincsen jogom - pedig van, mert én magam adtam jogot magamnak erre -, vagy elkezd valamit csinálni, kiírja felülre, hogy függőségek feloldása, az ablak kiszürkül, a lemezt nem olvassa, a processzor üresjáratban pörög, és semmi nem történik. Az XMMS-t egyébként azért akarnám mindenképpen feltenni, mert a SuSE alapból feltett zenelejátszója egy Foobar 2000-szerű okosság, viszont nem került fel hozzá MP3 dekóder, nekem meg véletlenül pont MP3-ban van az összes zeném, ugye. Szóval érdekes. Viszont ami tetszik, az az, hogy a feltett programok elég gyorsan elindulnak, a korábbi rendszerekhez képest mindenképpen. Még próbálgatom, nézegetem, aztán elválik, hogy marad-e tartósan, oder nicht.