Bírom ezeket a szerda reggeleket. Tíztől ugye programozás gyakorlat, a programozás szóról meg most mindenekelőtt a házi feladatok jutnak eszembe, ha éppen nem azokon agyalok bőszen. Ilyen ritkán van, tegnap is csak este héttől tizenegyig foglalkoztam velük, és akkor is csupán azért hagytam abba, hogy belekezdjek a differenciálegyenletek mindenkit ámulatba ejtően szépséges és mindenki pulzusát jelentősen megemelő izgalmakat tartogató, nem mellesleg igen kevés textúrából felépített, ennélfogva vizuális rémálomként is funkcionáló világába. Pékzavar.

Annyi haszna mindenesetre volt az erőfeszítéseimnek, hogy az egyik feladatra találtam megoldást, mégha jelenleg nem is tökéletes, hiszen a program szerint kilenc alma közül nyolc alma néz ki almának, egy pedig almának néz ki. Tökre örültem neki, tényleg, mert ez is eredmény, és sehol egy segfault :]. És felfogtam az első három fajta differenciálegyenletet a kilencből, ez talán több is, mint vártam. Közben hallgattam False flags-et, ami ugyebár Massive Attack és jó. Nomeg párszor rányomtam a Hands around my throat-ra a Death in Vegastól, amiről azt gondoltam, hogy S@tinak feltétlen ajánlanom kell azonnali meghallgatásra, de sajnos rájöttem, hogy ez a dal bizony az Animátrix OST része, ennélfogva pedig S@ti már régóta ismeri. És ott van még a Junkie XL feat. Saffron - Beauty never fades is, amely az előzőekben említett dallal karöltve tökéletesen alkalmas arra, hogy megakadályozzon a fejed ütemes falhoz ütögetésében.

Most, hogy jól bekalózkodtam szerdára a keddi nap eseményeit - bocs, a hirtelen érkező és távozó záport kifelejtettem.. azaz mégsem, mert most szóltam róla -, ideje volna tán rátérni a mai napon megrendezésre került szerdára. Kezdődött azzal, hogy még otthon támadt egy világmegváltó ötletem, amit sajnos szintén otthon nem sikerült átültetnem a gyakorlatba. Ezen búslakodva vártam a 24-est a megállóban, ami meg is érkezett. Kitérő. (Ez egy zárójeles rész volna, egy igen hosszú zárójeles rész, de ez a feature egy másik blog kiváltsága, amiben amúgyis meg lettem dícsérve a figyelmességem okán :] )

Körülbelül egy hete ütötte fel fejét a Hajdú Volán helyi járatain az a jelenség, hogy a korábban minden ajtót szélesre táró buszvezető bácsik egyszercsak új vezérlőprogramot kaptak és csak az első ajtót nyitják ki a megállókban. Ezután a következők történnek. Kinyílik az első ajtó, a megállóban várakozó emberek kétharmada várja a többi ajtó kinyílását, míg a buszról leszállni akarók idegesen tekintgetnek a sofőr irányába, hogy miért nem nyitja az ajtókat. Aki az első ajtó közelében volt, az felszállt ott, a többiek szépen megindulnak ugyanezen ajtó irányába, majd a körülbelül a harmadik felszálló után beduguló utastérbe való bejutásukat jelzendő, az ajtó előtt csoportosulnak. Amint az utolsó felszálló is odaér az első ajtóhoz, és az egyik leszállni szándékozó végigverekedte magát a felszállók tömegén a busz belsejében egészen a sofőrig, hogy szóljon neki, hogy ő le akarna szállni, tehát ekkor a sofőr kinyitja a többi ajtót, a leszállók leszállnak, a felszállók pedig benyomulnak a busz belsejébe. Mindez különösen épeszű eljárás a 24-es járaton, amin mindig kurva sokan vannak, és mindig kurva sokan akarnak rá feljutni, ráadásul az embereknek van valami idióta szokása, ami abból áll, hogy ha a busz vége szinte üres, az elején meg alig férnek el, akkor nincs az a hatalom, ami arrébb mozdítaná őket, így mindenki szörnyethal.

Programozás gyakorlat után megnéztem a hétfői fejgeom zéhá eredményét, és meglepődve tapasztaltam, hogy a Fennvaló feltett szándéka velem, hogy fejgom vizsgát tegyek, hiszen a 22 pontos küszöbértéket tökéletesen elértem. Ezután az ISzK-ba mentem, ezúttal egyedül, mert WarPriestre talán még inkább igaz a cím, mint énrám, és még én sírok itten... Szóval felmentem, sorban álltam, aztán protekcióval leülhettem idő előtt, aztán másfél óra alatt ötször hallottam szirénázni ugyanazt a gépet, ami más alkalmakkor is szirénázásra hajlamos, csak éppen senki nem érti, mitől indul be a túlmelegedést jelző sziréna egy IBM-szériagépen, főleg, hogy a többi ugyanolyan gép sosem melegszik túl és főleg, hogy az az egy gép három+ hete teljesen tétlenül mutatja a Windows XP gyönyörűséges default asztalát, merthogy a világon semmit nem lehet rajta művelni, mióta az IE nem látja a hálózatot. :(

Adatbázis előadáson megszavaztuk, hogy mikor lesz a második írásbeli időpontja. Az első jövő szerdán lesz, de így arra nem veszek jegyet, mert más is van aznap, meg azon a héten, meg különben is, nehogymár rendszer legyen abból, hogy még szorgalmi időszakban le akarnak tudni minden vizsgát. Tehát megszavaztuk, ami igen demokratikus dolog, de hozzátenném, hogy azzal együtt számomra előnytelen időpont került kitűzésre. Amúgy május 12., ha érdekel valakit, de nem hinném, hogy igen.

Itthon addig rajzoltam összefüggő intervallumokat, míg elkészítettem az egyik házi feladat javát, és hogy meglegyen minden örömöm mára, természetesen segfaultos :]. Valamint az is újabb gondolkodnivalót adott, hogy eszembe jutott egy egészen speciális eset, amit egyelőre nem tudok lekezelni... És még Jack Bauernek is van egy teljes órája, hogy szétrúgjon pár segget.