A mai nap a zh-k jegyében telik. Első órán a már említett EISZ-en volt ilyen vizsga előtti utolsó, gyakoroljunk még egy csöppet-stílusú míting. Végre megláttuk a híres-hírhedt vizsgaprogramot is, ami akárhány kérdésből kidob nekem tizet, én meg keressem meg rá a választ valamelyik tanult online adatbázisban. Nos, a tizedik kérdés végére két dolog kiderült:
1. a google-t használva mindenre feleannyi idő alatt megtalálom a választ;
2. az EISZ-en belül elérhető adatbázisok azonnal lehalnak, ha ötnél többen kerenek bennük egyszerre.

Aztán a másik zh-zónás dolog az Operációs rendszerek 2 fedőnevű hadművelet, annak is a viszgára befáradásra jogalapot adó gyakorlati aláírás megszerzésére irányuló délutáni elfoglaltság. A félév során tulajdonképpen semmit nem jegyzeteltem, mivel az egész anyagot megkaptuk az elején a tanártól. Ez ilyen e-book szerűség, hivatalos Microsoft oktatóanyag, háromszáz oldal angol nyelven, a Windows XP-ről szól.

A viszgától eleinte nem tartottam, lévén párszor elhangzott a félév során, hogy itt csak az nem kap aláírást, aki teljesen hülye, vagy még sosem látott számítógépet, vagy egyetlen órán sem volt bent, vagy mazochista, és direkt meg akar bukni idén. Aztán előtte tíz perccel kicsit elkezdtem izgulni, hogy hátha jó lett volna tegnap legalább egyszer átnézni a doksit NFSU2-zés helyett. Aztán a zh olyan volt, amilyennek ígérték: az öt kérdésből négyre egyszerre meg lehetett adni a választ, az ötödik kérdésre meg tulajdonképpen szintén. Ilyenek voltak, mint a gép IP-címének és fizikai címének megadása, DNS- és DHCP-szerverek címe, hálózati hiba elhárítására használható parancsok. Az ipconfig /all kapásból kiírja az első négyet, és egyben válasz mindenre. Így aztán öt perc alatt lett aláírásom.

Este fél kilenckor értem haza, a lakótársam már várt egy tucatnyi lemezzel, hogy írjuk rá mindegyikre a hatvan MB-nyi növénytanos fotóját. Igazi lélekemelő meló 12 CD-t ugyanúgy megírni.