Becsengetett hozzám egy aláírásgyűjtő, hogy jó napot kíván és hogy ő a menekültkvóta ellen kampányol és hogy aláírom-e. Megkérdeztem tőle, hogy mégis miről szól a menekültkvóta és hogy milyen érvei vannak ellene, mert így reggel negyed kilenckor nincsenek a fejemben ezek az információk és úgy elég nehéz felelős módon véleményt mondanom bármiről, azt meg nyilván nem szeretné senki, hogy a puszta pártszimpátia alakítsa a véleményemet, ugye, hát kinek lenne az jó, wink-wink, nudge-nudge.

Mivel csak egy saccperkábé választ kaptam, megköszöntem a lehetőséget és nem írtam alá, de megígértem, hogy utánanézek ennek, ahogy illik, és ha majd úgy gondolom, akkor felkeresem őket az utcai aláírásgyűjtő pontok egyikén, ahová önszántamból megyek és ami tényleg az utcán, közterületen található, nem egy elvileg zárt társasház negyedik emeleti folyosóján.