A csodálatos 2014-es orrkúpoknál nem kell jobb bizonyíték arra, hogy a Forma–1-ben zajló többfrontos küzdelem egyik fontos színtere az, ahol a tervezők és a szabályalkotók feszülnek egymásnak. Hogy a kényszerűségből alacsonyra húzott nózik beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket a biztonság tekintetében (ha már esztétikailag nem tudták), az majd elválik.

Kis kitérő: nyilván felmerült bennetek, hogy az alacsony orr nem az a kimondott újdonság, hiszen a kilencvenes évek elején is ez volt a menő és mégis gyönyörű versenyautók születtek, miért nem lehet most is szépet rajzolni stb. Nos, a válasz nagyon egyszerű: eltelt húsz év és az aerodinamika eljutott arra a szintre, hogy már nem kell valaminek szépnek lennie ahhoz, hogy gyors is legyen. A Caterhamnél legalábbis ebben bízhattak.

Mindenesetre most nézünk egy példát egy korábbi érdekes szabályértelmezésre.

A Tyrrell 012 Bumeráng becenevű kísérleti változata – merthogy élesben sajnos sosem indultak vele – a hátsó szárnyra vonatkozó méretkorlátozást próbálta kikerülni 1983-ban. Hátsó szárnynak ugyanis az a légterelő elem minősült, ami a hátsó tengely mögött helyezkedett el és nem volt szélesebb a hátsó nyomtávnál. Mivel ilyen méretű szárnnyal nem sikerült megfelelő leszorítóerőt ébreszteniük, felszereltek helyette egy a vártnál kisebb méretűt, majd a hátsó tengely elé szerkesztettek egy sokkal nagyobbat – ami nem minősült hátsó szárnynak, tehát nem vonatkoztak rá az előírások sem.

Nem merném állítani, hogy van olyan szög, amelyből ez jól néz ki, de kétségtelen, hogy az autó karosszériáján máshol felfedezhető szögletességgel összenézve van egyfajta bája az autónak. Sajnos a koncepció a rajzasztalon sokkal jobbnak tűnt, mint a gyakorlatban, úgyhogy szinte rögtön átalakították a 012-es hátulját a konzervatívabb iskoláknak megfelelően, az ötlet pedig – a bumeránggal ellentétben – már sosem tért vissza.

Egyébként ez a modell volt a Tyrrell első szénszálból készült kasztnijú autója és a ’83-as bemutatást követően egészen ’85-ig használták, bár az utolsó Cosworth DFV/DFY motoros indulóként nem sok keresnivalójuk volt a turbót hajtó ellenfelek mellett. 1984-ben mégis egész jól mentek, csak hát kicsúszott az egyik futamon egy második hely és a műszaki ellenőrzésen kiderült, hogy ügyesen játszanak a súllyal és az üzemanyaggal, amit az FIA egész éves eltiltással jutalmazott.