The following takes place between 8:50 A.M. and 10:10 A.M. on a passenger train riding an undisclosed route in the scenic Hungarian Northeast.

Képzelj el egy nagyobbacska utazótáskát! Megvan? Képzeld el, hogy ebben az utazótáskában van egy nagy-nagy nejlonszatyor! Megvan? Képzeld el, hogy ebben a nejlonszatyorban vannak más nejlonszatyrok! Megvan? Ezekben a szatyrokban további szatyrok vannak. Megvan? Na, ezekben a szatyrokban van valami. Mindig az, amit éppen elő kell venni. Mindig legalul.

Képzeld el, hogy ez a táska a tiéd és éppen vonaton utazol! Megvan?

Jön a jegyvizsgáló? Nyisd ki a táskát. Zörögj a legkülső szatyorral, míg megtalálod a száját. Csörgesd a belsőbb szatyrokat. Kutasd ki a tárcádat. Vedd elő és mutasd meg neki. Most a jegyedet is. Tedd vissza a tárcádba. A tárcát tedd vissza a kis szatyorba. A kis szatyrot a nagyobbikba. A nagyobbikat a táskába. Már majdnem egy egész perce ülsz tétlenül, amikor eszedbe jut, hogy éhes vagy. Nyisd ki a táskát. Zörögj a legkülső szatyorral, míg megtalálod a száját. Csörgesd a belsőbb szatyrokat. Kutasd ki a túrós bélest. Vedd elő. A bélest is. Edd meg. A bélest. Az üres zacsit tedd vissza a kis szatyorba. A kis szatyrot a nagyobbikba. A nagyobbikat a táskába. Várjunk csak! Hová lett a balos kesztyűd? Megvan?

Képzeld el, hogy éppen vonaton utazol és ez a táska szerencsére mégsem a tiéd! Megvan? Jó, mert sajnos a veled egy fülkében utazó másik utasé.

Annyira, de annyira idegesítő az ilyen! Alig bírtam koncentrálni az útra magammal hozott fél négyzetméter buborékfóliára.