Terry Pratchett: Őrség! Őrség!

Ankh-Morpork a Korongvilág egyik kiemelkedően középszerű városa, melynek vezetője, a Patrícius fáradságos munkával létre tudott hozni egy nagyjából mindenkinek megfelelő, kényes egyensúlyi helyzetet. Például rájött arra, hogy a tolvajokat foglalkozásuk büszke felvállalására és intézményesítésére biztatva azoknak egyre több idejét fogja lekötni a tolvajlás helyett a Tolvajok Céhének belső bürokráciája és a hímzett céhlogók tervezgetése. Királyokkal és tűzokádó sárkányokkal szerencsére nincsen gondja, rég eltűntek mind.

Ugyanakkor az Ében Éj Megvilágosodott Hittestvériségének aktuális gyűlésén a Legfőbb Nagymester megvilágosodott hittestvérségük ellenére megdöbbentően sötét követőit arról győzködi, milyen jót tenne a városnak, ha felbukkanna egy új, erős, igazságos vezető. Valaki a régi királyok vérvonalából, akinek veszettül csillogó kardja van és jogos igényének legjobban mondjuk egy tűzokádó sárkány legyőzésével adhatna hangot. Kár, hogy már egyikből sincs raktáron.

Ugyanakkor egy korántsem csillogó, varázserőtől sajnos tökéletesen mentes, ámde felettébb éles kard egy Murok nevezetű bányász törpe oldalán zörögve éppen Ankh-Morpork felé halad a kietlen országúton. Murok az ankh-i Éjjeli Őrség állományába kíván belépni, mert az Éjjeli Őrségben töltött szolgálat köztudottan remek módja az igazi férfivá válásnak. Útjuk viszonylag eseménytelen; néha ugyan sziklák mögött bújkáló csuklyás alakok ugrálnak elébük, akik rövid tétovázást követően napszaknak megfelelően köszönve eloldalognak, de ez teljesen természetes mindazon magányos törpe utazók esetében, akiknek magassága és vállszélessége egyaránt hat láb.

Ugyanakkor az Éjjeli Őrség szolgálatában régen igazi férfivá érett Kadar kapitány minden idegszálát teljesen lefoglalja az, hogy pocsolyarészegen hever egy út menti árokban.

Ugyanakkor az Egyetem könyvtárosa egy maj emberszabású.


Ha nincsen semmi jó a tévében, vedd a kezedbe ezt a könyvet és… Bob a bácsikád!