Erősen esik. Én meg mehetek jegyet beíratni Debrecenbe. Persze a kutyát egyáltalán nem zavarja, hogy két perc alatt ronggyá lehet ázni, így vígan elszalad mellettem, amikor enni adok neki. Pár perces kergetőzés után sikerül beterelnem a helyére.

Egész úton esik, sőt, szakad az eső. Az ablaktörlő álandóan jár, alig látni valamit. Hideg van és sötét is. Végre megérkezünk, a máskor halálosan zsúfolt parkolóban most alig állnak autók. 9:17 van. A tanár igen egzaktul meghatározta a jegybeírás időpontját: szerdán lesz. Azaz ma. Mindegy. Megkeresem az irodát a matek épületben, sehol egy jegyre várakozó vizsgázó. Pedig azt hittem, sorbanállás esete fog fennállni. Az ajtón sárga cédula, "Hallgatói ügyek szerdán 10-13, Juhász". Damn. Valamit kezdeni kellene abban a 45 percben, ami addig hátravan, úgyhogy benézek az ISzK-ba. Útközben egyetlen ember jön szembe, mégpedig a tanár, de a köszönésen kívül semmi mást nem mondunk, pedig ő is felismer. Két év alatt megtanultuk már, hogy ha 10-13, akkor nem 9:20 és nem is 13:02. Szóval bemegyek, letöltök néhány telepítőfájlt, amiket otthonról esélyem sem lenne letölteni, így fél órával később egy AVG Free Edition, egy MSN 7.0, egy friss ZoneAlarm tűzfal, a Szótár program legújabb, összes szótárt tartalmazó kiadása kerül a pendrive-ra.

9:47. Visszamegyek az irodához, hátha vannak már mások is. Éppen vannak, de egyiküket sem ismerem. Mindenkin halálfélelem tükröződik, rajtam kívül ugyanis egyikük sem tudja a jegyét. IV-díjfizetés rulz! Egyik bátor (botor?) versenyző 9:56-kor megpróbálkozik egy bekopogással, behívja, aztán ordítozás, a gyerek meg jön kifelé falfehér arccal. Úgy van, még nem volt 10:00...

Aztán kinyílik az ajtó, egyesével behív minket. Van, akinem csak beír, másokat leültet és kérdezget tőlük. Én maradtam utoljára. Nem kérdez semmit, beírja a kettest az indexbe, viszontlátásra.

A hazaúton nem esik már, de rögtön Debrecen után összetorlódtak a kocsik, a tömött sorban négy-öt teherautó is tartózkodik, szemből megállíthatatlanul jönnek, előzni lehetetlenség. Mégis akadnak próbálkozók, egy Nissan Micrás srác például autónként halad előre. Úgy egy órával később Nyíregyháza legelső lámpás kereszteződésénél eggyel előttünk áll...

KÍvánom a közútkezelő vezetőinek, hogy üljenek bele egy lapátnyi forró bitumenbe, hogyha ilyen f*szságokat csinálnak. Sehol egy tábla vagy figyelmeztetés, a kétsávos körúton viszont tízméterenként teljes szélességben, öt centiméter mélyen ki van marva az út. Azon az egy kilométeren olyan tíz perc alatt jutunk át: mindenki fékez, lépésben megy át a gödrökön. Kivéve egy kedves ukrán barátunkat, aki ütött-kopott "zöldséges" Mercedesével szinte átrepül felettük. Szinte, mert pár sarokkal odébb a parkolósávba leállva vizsgálgatta a bal hátsó kerekét, amely... nos, nem zárt be derékszöget az úttesttel.

Azt sem igazán értettem, hogy ha egész úton szakadt az eső, akkor miért sáros a kocsi? Talán koszos víz hullik fentről...? Maga az autó karosszériája is érdekes kialakítású, hiszen az elejére felkerülő mocsok ügyesen végigfolyik az egész oldalán, végül hátul, a csomagtartó környékén összegyűlik és megszárad.

London nyerte a 2012-es olimpiai játékok rendezési jogát. Ez szerintem több okból is rosszkor jött. Egyrészt, talán nem szerencsés az EU-ban kialakult helyzet tükrében a fő ebkötőnek ítélni egy ekkora lehetőséget, különösen úgy nem, hogy a fő ellenlábas Párizs néhány szavazattal csúszott csak le a dobogóról. Mert egy olimpiát nem olcsó megrendezni most sem, 2012-ben sem lesz olcsóbb. Ugyanakkor hatalmas bevételekhez juthat az adott ország a turizmus és a közvetítések jogaiból.

Másrészt viszont tartok attól, hogy egyesek szemében tüske lesz az ítélet. És ha néhány kaftános ugyanígy gondolkodik, akkor sajnos lépni fognak valamit, és tekintve, hogy ők nem éppen a svédasztalos megbeszélések hívei... Bele sem gondolok.