Közéleti vonatkozású bejegyzés jön, gondoltam szólok előre, hogy az érdekelteknek legyen lehetősége továbblapozni, mielőtt bántódásuk esne.

Nagyon szeretem, amikor valaki felismeri, hogy végveszély fenyegeti a szent demokráciát és úgy dönt, hogy a rendelkezésére álló eszközöket megragadva felhívja erre az emberek figyelmét. Például most a volt miniszterelnök:

Egyhetes éhségsztrájkba kezd Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció három másik tagja Budapesten a Kossuth téren. A politikus elmondta, hogy a Hét nap a szabad választásokért elnevezésű demonstráció idején sátorban fog lakni Niedermüller Péter és Molnár Csaba alelnökökkel, valamint Kolber Istvánnal, a párt képviselőjével.

Hogy az általa említett erőteljes politikai gesztusok közül miért pont ezt sikerült kiválasztaniuk, azt nem igazán értem, mármint a közterületen hesszelés és közben nem evés szerintem nagyságrendekkel hétköznapibb demonstrációs eszköz annál, amit egy a partvonal szélén ácsingózó, de nagy terveket dédelgető politikustól és szervezetétől elvárnának a támogatói és talán az ellenfelei is.

Íme még egy csodás gondolat a cikkből:

A Demokratikus Koalíció vezetője hozzátette, hogy ők négyen biztosan végigcsinálják az éhségsztrájkot, de számítanak rá, hogy néhány napra mások is csatlakoznak hozzájuk. [...] Az emberek nem pusztulnak bele néhány nap éhezésbe, a dolognak ebben az értelemben nincsen tragikus végkimenetele.

Unortodox táplálkozás, avagy nem biztos, hogy ötleteket kellene adni. A magas labda így is prímán le lett csapva:

Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője az éhségsztrájkról hétfőn azt mondta: nem hangzik túl izgalmasan, hogy négy középkorú férfi összeköltözik egy sátorba, a belváros közepén. „Talán nem kellene ekkora ügyet csinálni egy egyhetes tisztítókúrából.”

Majd jövő héten bejelentik, hogy a kormány kész megvédeni az egyhetes tisztítókúrákat a politikai indíttatású éhségsztrájkokat az elsúlytalanodástól, ami amúgy az IMF feltételei között is kiemelt helyet foglal el.