Az elmúlt napokban alkalmam nyílt azzal foglalkozni, hogy néhány mázsányi kavicsot meg sódert transzportáljak innen oda egy talicska segítségével, a folyamatba beleértve a matéria talicskába rakodását és célzónában történő kiborítását is. Az első óra után még csak sejtettem, a harmadik után azonban már egyre bizonyosabbá vált, hogy karmozgatás-intenzív tevékenységeimet kénytelen leszek mihamarabb letudni, mert utána kevésbé lesz a testem alkalmas ezen feladatok elvégzésére, illetve illendően üdvözöltem azon izomcsoportokat is, amelyek most jelöltek ismerősnek.

Délután levezetésképpen még felszedtünk 25 négyzetméternyi díszburkolatot, ami annyira jól esett, hogy elmúlt a kerekedő izomláz is. Este megdicsértem magam, hogy na látod, hülyegyerek, a gépnyomók is bírnak, ha kell. A következő két nap orvosilag irreleváns. Aztán ma, a harmadik napon feltámadott. Dupla intenzitással.

Jézusnak neveztem el.