Work work work work work

Munkálkodtam kicsit a blogon, hogy ne mondhassátok, hogy itt nem történik semmi sem, úgyhogy juppí, visszatért szabadságáról a kommentdoboz.

May Godzilla destroy this home last.

Ugyanitt megjegyzeném, hogy váratlanul nehezen rázódtam vissza a CSS világába így pár hónap (öhm, megvan az vagy 2 év is tán…) kihagyást követően, pedig alapvetően a már meglévő és saját magam által annak idején logikusnak gondolt struktúrát álltam neki reszelgetni, semmi flex-box meg CSS grid, mondjuk ennél a layoutnál értelme sem nagyon volna ezeknek. Asszem.

Miből lesz a cserebogár?

WTF1: The Unusual History of F1 Teams.

Jó kis összefoglaló, de annyi hiányérzetem maradt a Sauber kapcsán, hogy egyrészt idén már Alfa Romeo Sauber néven indulnak, másrészt amikor a BMW kiszállt az F1-ből és a Sauber csapat Ferrari motorra váltott, akkor jogfolytonossági és költségvetési okok miatt meg kellett tartaniuk az előző kiírásban használt nevüket is, így lettek ők egy év erejéig BMW Sauber Ferrari.

Nigtferstén

Németekkel levelezve gyakran előfordul részükről a "Hello Together" megszólítás, melyet furcsállok, de néha van olyan szerencsénk, hogy egy levélfolyamnak az utolsó előttit leszámítva minden eleme németül íródott (és néha van olyan szerencsénk is, hogy az utolsó elem sem csak annyiból áll, hogy FYI – nem tudunk németül ugyanis) és akkor látjuk, hogy bizony a "Hallo Zusammen" egy bevált formula, ami semmivel sem kevésbé fura számomra, aki kellő némettudás híján németekkel levelez, dehát úgy kell nekem, warum bin ich dorthin gegangen, ugyebár.

Norvégokkal is vannak hasonló mókák, csak esetükben annyi a különbség, hogy the below mail is in Swedish but it is pretty understandable, no?

Panda helyén marad

Talán másnál is előfordul újabban az a furcsa jelenség, hogy a Windows 10 desktop betöltését követően automatikusan elindul a Firefox és megnyitja a kezdőoldalt, pedig a rendszer leállítása előtt szépen becsuktuk az összes ablakát és az automatikusan indítandó programok közé sem csempésztük be őkelmét.

Engem ma délután bosszantott fel annyira ez a furcsaság, hogy már tenni is hajlandó voltam ellene, és bár kicsi rá az esély, hogy a megoldást éppen itt keresné bárki is a Google helyett, senkit nem hagyunk az út szélén, tehát a böngésző about:config oldalát betöltve és a figyelmünket az oktalan kattintgatás veszélyeire felhívó üzenet alatti gombra oktalanul kattintva keressük meg a toolkit.winRegisterApplicationRestart bejegyzést, majd újabb oktalan duplaklikkel állítsuk át az értékét false-ra.

Mivel a Windows 10 parássá tett a khmmm… előzékenységével, először azt gondoltam, ez is valami Microsoft-féle prediktív hülyeség lesz, de megnyugodva tapasztaltam, hogy azért a Mozillánál is dógoznak a zemberek.

Uszony.

Ott már fel van mosva!

Nyilván a tegnapi is egy teljesen átlagos napnak indult, újabb boldog órák a gyárban, szegény tojásos vagdalt fejében meg sem fordult, hogy két kellemetlenség is éri majd, nevezetesen hogy olyan alakokkal kell majd együtt mutatkoznia, amilyenekkel inkriminált helyzetében lencsevégre kapták, illetve hogy felrobban miatta a magyar internet.

Mások majd szépen kiszámolják és levitatkozzák, hogy a háromszázas csülkös bableves és a kettőhatvanas somlói galuska a vendéglátóipar szempontjából reális, rentábilis, továbbá az igazság és az önérzet szempontjából ööö… igazságos és dühítő-e; engem ennél jobban foglalkoztat az élmény, a hozzáadott érték, például hogy zárás előtt egy órával beülve már kinézegeti-e a kedves vendégeket a személyzet, már a levesnél körbetörlik-e az asztalukat jó vegyszeres felmosóval, vagy a távolságot félméterenként lopva megvárják, míg beleharapnak az almás rácsos csücskébe és abban a pillanatban be is csusszan a mop a széklábak közé, mint minden rendes üzemi konyhán, foltos-e a kanál meg a villa, ilyenek.

Csorba pohár nélkül szart sem ér az egész, ezt lássuk be, kérem!