Szerintem vinni fogok magammal egy kis papírlapot, amire ráírom, hogy OMG LOL. Hasznos lehet olyan helyzetekben, amikor pl. kinyitja az ember a könyvtár mázsás súlyú ajtaját azért, hogy kimenjen az épületből, ám nem tud kimenni, mert a kinyíló ajtón betódul egy tucat kínai diák, akiknek én éppen annyira vagyok furcsa, mint nekem ők. Ez mondjuk még tegnap volt, ma meg prog gyakorlatra mentem, ahol megkaptuk a zéhákat - kijavítva. Tizenkét pont. Kár hogy nincs tizenötödike...

Miután WarPriestnek előadtam, hogy mit szívok hülyeségemből kifolyólag a PHP-val és a MySQL-lel, elmesélte, hogy létezik a hozzám hasonló wannabe-k részére egy EasyPHP nevű dolog, amiben minden benne van, ami kell, bolondbiztos, azaz nekem való teljes mértékben. Le is töltöttük. És most vegyétek úgy, hogy rengeteg szidalmazó szótól kíméllek meg titeket, amelyeket a háromgombos egér egyetlen, funkcióval bíró, ám alig működő bal gombjával elkövetett szendevés okán asszimilált az agyamnak a működőképesebbik fele. És megnéztünk egy Jdevelop videócskát is, amelyben valaki kattintgatások sokaságával fejleszt webalkalmazást. Igazából én az EJB-k és JSF-ek környékén elvesztettem a fonalat, de amúgy érdekes volt látni akció közben az automata kódkiegészítést meg a táblagenerálást...

Nagyrészt az EasyPHP-nak köszönhetően tudom tartani, amit ígértem, ugyanis nekiálltam b*sztatni a vendégkönyvet. Ez odáig vezetett, hogy bár még mindig egy szövegállományban tárolja a hozzászólások adatait, sokkal rövidebb lett a kódja, nem kérdezi meg az e-mail címet és a weboldalt sem, megváltozott a kiíratás mikéntje és úgy néz ki, hogy egy kezdetleges spamszűrőt is alkottam. A hangsúly a kezdetlegesen van, ami annyit tesz, hogy látszik majd egy szám valahol, és ha azt írod be a megfelelő mezőbe, akkor megjelenik a hozzászólásod, ha nem, akkor nem. Valószínűleg ennél többre lesz szükség, de most ennek is örülök. Próbaüzem hamarosan!

Jaj de nagyon jó a prog előadás. Főleg hogy már nem kell tizenegykor elkezdeni a helyeket lefoglalni. Elég fél tizenkettőkor :). De legalább újabb információkhoz jutottunk Chuck Norrisszal kapcsolatosan. Íme a gondolatmenet:

A végtelen ciklusokat a mai, gyorsnak mondott processzoroknak is elég sokáig tart lefuttaniuk. Ez tény. Nade akkor adódik a kérdés: vajon Chuck Norris, aki már kétszer is elszámolt végtelenig és tud nullával osztani, vajon ő képes-e lefuttatni a végtelen ciklusokat? Továbbmegyek: vajon nem Chuck Norris elől futnak-e a végtelen ciklusok?

Fenemód örültem a felszólításra alkotókedvet kapott olvasók tevékenységének, amelyet a roskadozó vendégkönyvben mutattak. Jól esett, na. Majd valahogy meghálálom, esetleg mit szólnátok egy új dizájnhoz? ;) Hmm, inkább a vendégkönyvet alakítom át úgy, hogy végre jó legyen.

Csak jutottam valamire az RKLauncherrel, ennek eredménye alant szemlélhető meg. Mielőtt a RÓKAbundát ellenző csoportok képviselői TűZforró lávalöketekkel találnak meg, elárulom, hogy a képen az Internet Explorer ikonja jelzésértékű, és ideiglenes mindaddig, amíg találok egy értelmes Firefox ikont, de addig is a Firefoxot indítja. Remélem a Mozillások megbocsájtják ezt nekem...

Ja, tök jó egyébként a MySQL, kár hogy nem értek hozzá egyáltalán. Meg aztán az ember ne csudálkozzon, ha elfelejti letölteni a phpMySQL-t a kezeléshez.

White people surf the net. Black people cruise it.

Azért szeretem a hétfőt, mert mindig másfelől dől rám a fal. Jonnak sem mindig jön össze a hétkezdet, de ő sokkal jobban titkolja, és azt hiszem, még sohasem csúszott bele a vécékagylóba. Ubulnak meg tökmindegy, milyen nap van, a nyálelválasztását nem zavarja meg holmi naptár. Viszont a postásnak kiteszem az egérfogót, hadd legyen neki is jó napja.

Bácsó tanár úr ért hozzá, hogy a tisztelt hallgatóságot kizökkentse lelki nyugalmából. Például ma, amikor hétágra sütött a nap - tehát nem kezdett el Fejgeom előadás alatt szakadni a hav -, a nyitott ablakra való tekintettel közölte, hogy inkább csukjuk be (az ablakot), mert még a végén megfázik valaki (nem az ablak), és milyen jó lesz néhány ismerős arcot látni a tüdőgyulladásos kórteremben (hát még ablakot). Amikor meg valaki egy órával később tüsszentett (nem az ablak), bizalmasan odafordult (nem az ablak), hogy: Magának már vége! Még majdnem nevettem is volna, ha nem jut eszembe a Fejgeom zéhá és annak eredménye (nem az ablak)...

Az ISzK-ban megnéztem a nem létező progzéhá eredményemet - sokáig tartott -, meg töltöttem le egy MySQL csomagot, arra gondolva, milyen remek lesz próbálkozni vele. Közben végignéztem egy kisebb szájkarate-mérkőzést, amelyet két számítógépre éhes várakozó vívott egymással az okból kifolyólag, hogy a helyetfoglalási sorrend nem egyezett meg a várakozással letöltött idővel. Igazság szerint egyiküknek sem esett le, hogy ez egy no win situation, és az odahívott operátor sem tud mit kezdeni velük azon kívül, hogy kitegye őket az előtérbe.

Fejgeom gyakon kiosztották a zéhát. Maximum harmincegy pont, legalább tizenhat kell a sikeres teljesítéshez. Mennyi van Nfolnak? Tizenhét. Mákos állatja.

Ez a vasárnap korábban kezdődött, mint az átlagos vasárnapok, ugyanis Forma-1 rajongóként az ember nem elégszik meg holmi ismétlésekkel, csakis az igazi, élő közvetítés jöhet szóba, mint megtekintendő médiaesemény. Ilyenkor az egyszeri rajongó - a továbbiakban: én - komoly áldozatokat képes meghozni szeretett sportműsoráért, úgymint első, korai ébredés és második, rajt pillanatában történő ébredés, mindez ugye vasárnap reggel hétkor. Mondjuk megérte felkelni olyan korán, jó meccs volt, csak kár, hogy a közvetítő szakmunkásemberek a korai időpont okán túlzott mértékig vetettek be a nézőre álmosítólag ható nyelvi szóvirágokat, valamint beszédhangjuk monotonitását is csak el-elvétve törte meg Palik indokolatlan ordítása. Nem is értem, mit gondol ez az ember: Alonso nem fog attól hamarabb kiérni a boxból, ha innen Magyarországról ordít neki.

Futam után megírtam Kakukknak - aki főállásban a rokonom, és hamarosan lesz neki is olyan oldala, amilyet szeretne - az előző este megígért CSS-formázott lapkódot, amelyen érdekes dolgot fedeztem fel, ugyanis valahogyan sikerült úgy megírnom, hogy a saját oldalam CSS-eiben rejtőző hibák egyikét is meg tudtam kerülni vele. Persze csak miután fél órányi szemfolyatás után rájjötem, hogy a tartalmat kezelő divemnek nem az a neve, amire én emlékeztem... Így viszont más hiba jött elő, inkább nem bántottam tovább.

A Debrecenbe vezető úton fantasztikus új élménnyel lettem gazdagabb, ugyanis a kedves útépítő bácsik elterelték a forgalmat a legrosszabb állapotú útszakaszról egy frissen átadott, a Nyíregyházát elkerülő és az autópályára felvezető útszakaszra. Jelenleg kissé érdekes az összkép, mert megy az ember a sárga festékkel lekent felezővonal jobb oldalán, örül, hogy nem esik ki az autó alól a felfüggesztés, közben meg kinéz oldalra és lát egy felborult, rozsdás talicskát meg rengeteg kőhalmot. Azért, hogy mégse legyen teljes az öröm, az új részről a régire visszatérő mintegy öt méteren megmaradt három kátyú, amelyek kikerülhetetlenek. Szép. Tetszik.

Hogy az egyik, számomra kedves blog szerzőjét utánozzam picit, most megmagyarázom a címet, hihetetlenül kreatív módon, miközben a hőmérő 22,2 fok Celsiust mutat, mert ezen vannak kéttizedes vonalkák is, bizony, ráadásul csütörtök sincsen. Szóval gyorsindító: RKLauncher. Előtte volt még ObjectDock is próbaként, de azt nem erőltettem, valahogy a Stardock hozzáállása nem tetszik nekem. De rossz most nekik. Itt van viszont az RKLauncher, amely szép, jó, kis méretű, kezeli a szép .png-ket ikonként és... a konfigurációs állományait kézzel érdemes szerkeszteni. Na meg mivel inaktív az autostart választógombja, külön kell hozzáadni a programot az indítópulthoz, hogy elinduljon magától. KTamástól kértem némi infót a programról, hiszen ő régóta használja, cserébe a bb4win projektről kérdezett. Ez kimeríti az információcsere fogalmát, azt hiszem. Úgyhogy én most megyek is szerkeszteni, mert az jó.

Péntek van. Hangulatom poszt-progzéhás. Vagyis sokkal rosszabb, mint a tegnap esti interaktív Kalkulus 2 gyakorlat után. Ez részben annak köszönhető, hogy nevezett gyakorlaton már-már kellemetlenül magas szintre emelkedett a vektorba rendezett függvények háromváltozós bactatása, a belőlük összerendezett mátrix egyes elemeinek a neve helyett meg használhattunk volna nevesített konstanst (figyelem, ebben a szóban kétszer is szerepel, hogy "nst"!), pl. a #define MARMEGINTEZAROHADTHOSSZUIZE megfelelt volna erre a célra; de ez még mindig nem volt olyan hatással rám, mint a progzéhá, amely körülbelül olyan, mint az olcsó, gazdaságos Napóleon konyak: mindegy miből van összekeverve, egy idő után kiüt.

Most viszont péntek van, progzéhá után. Gondolom mindenkit érdekel, hogy milyen volt a progzéhá. Nos, röviden: frankó. Egyrészt azért, mert ügyesen észrevettem mindenhol azokat az apróságokat, amikre figyelni kell a ravasz feladatírók miatt, másrészt meg azért, mert ezen apróságok alapos észrevételezése és megfelelő értelmezése után sikerült más, teljesen nyilvánvaló apróságokat nem figyelembe venni, ami a feladatok bináris értékelése miatt (ráteszik a sablont a lapodra és akkor jó egy feladatod, ha pontosan annyi és olyan választ jelöltél meg, amennyi valóban helyes; ha többet, ha kevesebbet, ha ugyanannyit, de nem ugyanazokat, akkor helló...) tulajdonképpen egyáltalán nem enyhébb probléma, mintha abszolút sötéten ülnék be zéhát írni.

És frankó volt amiatt is, mert saját magam helyett saját magamat küldtem be zéhára, nem pedig más sajátmagát, mint egyesek. Vagyis ha kiosztják és nagyon rossz lesz nekem, akkor legalább saját magam miatt lesz nagyon rossz, nem pedig valaki olyan miatt, akinek még számos sörrel is lógok adott esetben. Persze ez csak pletyka. Három éve hallom. Mellesleg megnéztem a második beadandó feladatsor értékelését. Öt programból ötöt adtam be. A negyedikről tudtam, hogy nem jó, nade hogy a harmadikkal mi bajuk volt, azt nem értem... Majd jól kielemzem a teszteseteket, aztán rájövök, hogy... igen, arra. Is.

Egyébként meg kicsit csalódtam az oldal látogatóiban. Hogy miért? Közel két hete már annak, hogy közzétettem bloggyakoriság-csökkentési tervezetemet. A megírásakor úgy gondoltam, hogy kevés számú, ám igen nagyra becsült valódi olvasóm - tehát aki nem keresőrobot, nem csak úgy idetalál valami csavaros Google-keresgélés közben, hanem direkt ide navigál - és az általuk fellelkesített, tervezetem ellen tiltakozó néptömegek hamarosan felfedezik rejtekhelyemet és nagy ÍRJÁL MÉG NFOL transzparenseket lóbálva próbálnak majd rám hatni. Aztán nagy csönd. Semmi nem történik. Ne csináljátok már, most feleslegesen állomásoztatom a ház előtt a vízágyús autót?

Próbáljuk meg máshogyan. Akinek jelent valamit ez az egész blog, az most szépen elhúzza oldalra az egeret a gördítősávra, majd fellapoz addig, amíg lehet. Ott lát egy Vendégkönyv feliratú linket, amire kattintva véleményét a reklámok megállíthatatlan hada ellenére cizelláltan közli, majd hátradől székében és jólesően nyugtázza, hogy ma is tett valamit a világOMért. Háttámla nélküli székben ülők az utolsó előtti lépést kihagyhatják. Hogy kicsit növeljem a lelkesedést, véletlenül kikotyogom, hogy a vendégkönyvben valahol elrejtettem egy fehér alapon fehér karaktert. Aki megtalálja, az nyer. :]