Eldőlt végre a világbajnoki cím sorsa, ennek különösen örülök azért, mert így szerencsétlen RTL-es kreatívoknak nem kell felütniük többé a klisészótárt az újabb beharangozók szövegének kitalálása közben. Ennyi leget amúgy is ritkán sikerül nekik összekaparni, még túlterhelődnek a végén. De amiatt is örülök, hogy az egyes rajtszám a három aspiráns közül végül is ahhoz került, aki leginkább megérdemelte.

Kimi Raikkönen a Forma-1 2007-es világbajnoka és ez így van jól. Szerintem a sportvilág szégyene lett volna, ha a csapata bemószerolása és szakadtalan fikázása után Alonso nyerte volna meg a vébét. Hamiltonnak még temérdek lehetősége lesz bizonyítani, újoncként vébécímet szerezni amúgy is durva lett volna.

(És Talmácsi maláj győzelme? Oktatott a pályán, komolyan mondom.)

Tök jó, hogy idén is megrendezik a Luxusautó Show-t Budapesten. Tök jó, hogy idén is kellőképpen felhívják rá az érdeklődők figyelmét. Például egy tök jó tévészpotban is. Amelyben az announcer Maserati helyett azt mondja: mázáreti. És ez inkább tök, mint jó.

Nagy csodája a világnak a Maserati MC12-es modellje, de akkor sem kellene összekeverni Jézussal. (És akkor adjunk hálát, amiért nem a Koenigsegg márkát akarta mondani a hozzáértő.)

Az áramszünet ellenére megírtuk az első Programozás 2 zárthelyit. Mit is mondhatnék? Szívem csücske a Java nyelv, továbbá innen szép nyerni.

There must be an angel with a smile on her face.

Az én népszavazási beadványom az Országos Választási Bizottsághoz:

Egyetért-e Ön azzal, hogy ezentúl az igen nem, a nem pedig igen legyen?

[ ] Igen (nem)
[ ] Nem (igen)

Éppen tegnap este írtam meg Mefinél életem eddigi legkellemetlenebb, autópályához kapcsolódó élményét, erre ma akadt egy idióta, akinek sikerült új szintre emelnie a balfaszságot.

Egy ideje abban a kegyben részesülünk, hogy kicsiny falunkból Debrecenbe tartván nem kell magunkat átverekednünk Nyíregyházán, hanem egy szép új elkerülő úton és egy ingyenesen használható nyolc kilométeres autópályaszakaszon elcsoroghatunk a város nyugati széléig. Szóval a mai visszaút során elérjük az autópálya kezdetét, felhajtunk, felgyorsítunk, aztán kisvártatva inicializálom a jobb lábamat a fékpedálra a többi autóstárssal egyetemben, előttünk ugyanis feltűnt egy piros színű, újabb fajta Swift, amint a két sávot elválasztó felezővonalon kacsázva TOLAT HÁTRAFELÉ. Autópályán. (Nyilván azt hitték, hogy ez már a fizetős pályaszakasz, nekik meg nincsen matricájuk és nem akarták, hogy az Autópályakezelő ingerelje őket holmi pótdíjfizetéssel, mert az szívás. És még örüljünk, hogy nem fordultak vissza!)

Én el fogok kezdeni valami küzdősportot. Olyat, amivel lehet bántani másokat. Talán az iskolában is hasznát vehetem majd...