A mai bejegyzés alapjául szolgáló hipotézisem az, hogy minden kedves olvasóm látott már koszt. Ha esetleg valakire az újdonság erejével hat ez a fogalom, az se csüggedjen, ugyanis:

Közvetlen ajánlat Felelős állampolgárnak tartja Ön saját magát? Igen? És ennek ellenére elhiszi a közöttünk járó álságos nyugati ügynökök által a köztudatba rögzíteni próbált ideát, miszerint a világ tiszta és koszmentes? Elgondolkozott már azon, mit rejthetnek a bevásárlóközpontok takarítószemélyzeti helyiségeinek álcázott szupertitkos laboratóriumok? Ha igen, akkor a Koszfelfedező élménytermet^TM mindenképpen látnia kell! A Koszfelfedező élményterem^TM egyrészt kitűnő szórakozást nyújt az egész család számára, másrészt igazi tényfeltáró kalandtúra, amelyen kellemes, ámde döbbenetesen valóságosnak tűnő környezetben ismerkedhet meg a modern társadalom saját maga utáni legnagyobb ellenségeivel, a kosszal és a porral. A túrán zömök szekrények várnak Önre és családjára, tetejükön több centiméteres porréteggel, gondatlan kezeléstől elmattult magasfényű küszöbökben eshet hasra, hajába hatalmas pókhálók ragadhatnak, az igazán bátrak pedig megtekinthetnek egy századelő óta letöröletlen almáriumot is! "Percekig döbbenten álltam, amikor szembesültem a kosz valódiságával. Már ajánlottam a szomszédaimnak is a túrát." — Karola (37), háztartásbeli Belépőjegyek elővételben kaphatóak az ismert jegypénztáraknál, telefonos rendeléshez tárcsázza a 06-1-SOKAKOSZ telefonszámot még ma! Érdemes sietni, hiszen az első hatezer látogató ajándékba kap egy kosszal teli porzsákot! Ne hagyja ki ezt a fantasztikus ajánlatot!

Esetleg haladjunk. Szóval az ünnepre való tekintettel kiporszívóztam a szobámat, amit persze amúgy is meg szoktam tenni, de a kosz kellőképpen dokumentált jelenség ahhoz, hogy tudjuk, a kosz alattomos, mert sötét felületen világlik, világos felületen meg sötétlik, és az ünnepek előtt direkt erősebben támad, ezért kiemelten kell ellene védekezni, nameg fentről is jött az utasítás, úgyhogy porszívóztam négy nap után ismét. Igaz, hogy még kora délután van és az ajándékozásig van némi idő, de akkor sincsen probléma, ha számítógéphez láncolt rokonunknak, ismerősünknek e pillanatig semmit nem vásároltunk, ugyanis — ki nem találnád — van egy ajánlatunk:

Közvetlen ajánlat Szokott Ön a számítógépe mellett étkezni vagy inni? Előfordult már Önnel, hogy a behűtött italról lecsapódó pára végigcsurgott a pohara, bögréje, söröskriglije szélén és ráfolyt az asztallapra? Van az Ön számára egy remek ajánlatunk! Rendelje meg legújabb termékünket, a lenyűgözően hatékony, űrtechnológiával készült Mega alátétet^TM! A Mega alátét^TM egészen elképesztő. Két nemzedéknyi mérnökünk kutatómunkája fekszik a termékben, amely a legfejlettebb mágneses és optikai lézertechnológia segítségével elnyeli a páracseppeket, így megakadályozza az asztallap idő előtti elrohadását és a kínos pohárnyomoktól is megvédi a felületet. De ami igazán döbbenetes: használata pofonegyszerű. "Elegendő alátenni a csészének és kész! Még a dédnagyanyámnak sem okozna gondot a használata!" — Sanya (26), másodpilóta Ez a fantasztikus termék Önnek is hasznára fog válni! Érdemes most megrendelnie mindössze 2300 Ft-os darabáron, amíg a készlet tart! (A képen látható bögre, üdítőital, sós pálcika, hangfal, asztal és lámpafény csupán illusztráció, a terméknek nem tartozéka. A termék használata során kérjük vigyázzon rá, hogy szembe ne kerüljön.)

Én magamat leptem meg ezzel. Na jó, persze nem direkt, de mikor a DVD-írás közben azt láttam, hogy az 1,7 GB-nyi anyag a DVD-re írva 2,5 GB lett, akkor már sejtettem, hogy ez egy hibátlan művelet, ennek megfelelően visszaolvasni rögtön nem lehetett a lemezről semmit, de a lemezzel kezdeni kellett valamit, így lett belőle lámpafényben szivárványozó poháralátét Mega alátét^TM, amivel szerintem elértem a kreativitás Csomolungmájának a legtetejére, innen már csak lefelé...

Úgy döntöttem, hogy mivel minden épkézláb blogon és weboldalon elküldenek mindenkit kellemesen karácsonyolni, teljesen felesleges nekem mindenhol hozzászólni mindehhez, gondoljátok jól oda. (Nem köcsögségből, de örülök, ha ezt fel bírom tölteni a saját blogomra.) Meg akkor kellemes bejglimérgezés-mentes ünnepet kívánok mindenkinek, gyakorlatilag szűnni nem akaró szeretettel.

Tegnap hálistennek véget ért a dobócsillag csillagszóró Csillag születik, tudjátok, az a tehetségkutató műsor, ahol az a legtehetségesebb, akire a legtöbb néző szavaz. Ez egyébként roppant elmés dolog, ha belegondolsz. Eleve csak olyanok jutnak el valameddig, akiket kajálnak a nézők, azaz a jövőben is érdeklődni fognak irántuk, nem kell tehát a drága órabérért dolgozó kreatívoknak kimatekozni, hogy a szakértő, ámde szigorú szakmai zsűri által jónak találtatott sztárpalánták közül kit érdemes hetente kétszer belecsempészni a Blikkbe meg a Fókuszba, hogy ott elmondhassa, mennyire elképesztően hálás a műsornak meg a csatornának. Ennek a vonzata az is, hogy a szakértő, szakmai zsűri helyett elég egy féligszakértő, féligszakmai zsűri is, akik a komoly értékelések közben arra is oda tudnak figyelni, hogy saját érdemeiket kellőképpen kiemeljék. Úgyhogy lesz még ennek második szériája, meglátjátok. Remélem akkor is lemaradok a végeredményről, mint most.

Pénteken vettem új tápegységet meg DVD-olvasót, persze a gép az új táppal ugyanúgy el sem indul, a ventillátorok állnak, akárcsak a merevlemez. Alaplap vagy processzor, lehet tippelni. Az a kínos, hogy ez nem is az én számítógépem, nem engem hátráltat a dolgaim végzésében, de annál inkább bosszant, ráadásul a péntek estét szépen végigcsavarhúzóztam, meg összevagdostam az ujjaimat a derék tajvani gyártósorok után a csatlakozókon meg lemezeken maradt sorjás élekkel. Érzed a kontrasztot: a mai modern számítógép használat közben üvegszerű, esztétikus, szemnek kellemes dolognak is tűnhet, simul a kezedbe az egér, meg minden, aztán kinyitod a gépházat és belül ott a vágóhíd.

Végezetül egy észrevétel így az ajándékvásárlás őszén: ha valami karácsonyi akcióban az árcédula szerint tizenötezer helyett csak tizenháromezerbe kerül, akkor biztos lehetsz benne, hogy három hete akció nélkül tizenegyezerért megvehetted volna. És egy hét múlva szintén megkapod annyiért. Uff.

Ahhoz képest, hogy a debreceni főhadiszállás elhagyásakor a problémamentes két hét víziója jelent meg a fejemben, a holnapi jegyzetbeszerző és jegyzetátadó és embercsempész és közúti túlélőtúra programjába újabb tételként kénytelen vagyok beszúrni egy tápegység- és ODD-beszerző kitérőt is (a táp a mai négyórás áramkimaradás közben, kikapcsolt állapotában bírta kipukkantani magát, a CD-olvasó meg már egy ideje csak minden harmadik lemezt volt képes beolvasni), így a program végrehajtási területeinek a száma négyre emelkedik, my name is Jack Bauer and this is the longest day of my life. Remélem legalább a graphical violence elmarad.

Egyébként ma megkaptam a gyakorlati aláírást Javából, mert valahogyan 39/40 pontos utolsó zéhát írtam pontosan két hete. Ne kérdezzétek, tényleg nem értem én sem. Mármint azt értem, hogy jó programokat írtam és jó programért sok pont jár, de hogy a jó programokat hogyan írtam, az a rejtély. És hazudnék, ha azt mondanám, hogy azért ment így, mert tényleg sokat készültem rá, mert nem így volt, hiszen reális esélyt alig láttam a sikerre, ami 37 pont megszerzését jelentette volna. Ebből is csak az látszik, hogy a papíron történő, időre menő programozás eredménye nagyon függ a pillanattól.

Meg még annyi minden mástól, amik szintén függetlenek tőlünk.

Szóval itt az új design, lehet működés közben nézegetni, hibákat keresgélni. Mert vannak, főleg egy bizonyos böngészővel nézve, amely a margin-bottom: 20px; rendelkezésemet olyan ívben tojja le, hogy az már kör. De ti úgysem azt a bizonyos böngészőt használjátok, nektek tehát jó.

A mai reggelt egyébként egyfajta parafenomén üzemmódban töltöttem el. Kezdődött azzal, hogy a tervezettnél fél órával később sikerült felébredni, mindezt azért, mert a telefonon este beállított ébresztő reggelre felszívódott. Én biztos nem kapcsoltam ki félálomban, mert a telefon angol nyelvűre van állítva és félálomban én még magyarul is alig tudok, nemhogy angolul. Aztán ki akartam bontani egy almaleves dobozt, ez sikerült is egy alternatív módszerrel, a tervező doboznyitási elképzelése ugyanis kivitelezhetetlennek bizonyult abban a pillanatban, amikor a nyitófül a kipattanás és a fólia feltépése helyett inkább rögtön beleszakadt az almalébe. Ezek után kissé félve nyúltam a FireFTP-hez, hátha Enter helyett Delete-et sikerül nyomni véletlenül.

Nincs valakinek tapasztalata könyvírásban?

Attól tartok, S@tinak a jövőben is bosszúságot fog okozni a fehér háttér. De lehet, hogy a következő laptervben talál másik kedvenc bosszantó tulajdonságot is. :)

Lehet véleményezni ezerrel. Sőt, kell.